Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)

1967-03-01 / 3. szám

1967 MÁRCIUS HÓ SZITTYAKÜRT HETEDIK OLDAL Közlésre kérték az alábbi leveleket Főtiszteletü Nagy Lajos ref. püspök úrnak, McKeesport, Pa. Főtiszteletü Ür! Ha valaki tudatosan vét az egyetemes magyar érdekek ellen, azonnal és alaposan a körmére kell vágni. Mély megdöbbenéssel értesültem arról, hogy önök az istentagadó kommunisták által rendezett es­télyen vettek részt. A rómaiak Krisztus követőit az oroszlánokkal etették meg. Mi emberi ésszel fel nem foghatjuk, hogy Isten hivatalos szolgái miért mártanak egy tál­ból a vörös sátán ügynökeivel. Hisszük azt, hogy Krisztus nem volt jelen azon a vörös vacsorán, de annál több Júdás. önök még gonoszabbak, mint Rá­kosi, vagy Kádár, önök palásttal takarva egyengetik a vörös sátán útját. Bocskay-Rákóczi-Bethlen bizonyá­ra forognak sírjukban ilyen gyalázatosság láttán. Jog­gal kérdezhetik a hívek: minek menjünk templomba? Azért, hogy Krisztus-áruló prédikáljon nekünk Isten­ről? Ha a papnak jó az istentelenség, akkor mi minek higgyünk Istenben? Nem a nyájnak kell megvédeni a pásztort, hanem a pásztornak a nyájat? Hogyan védheti meg a pásztor a nyájat, amikor ő maga vörös rablókkal árul egy gyékényen? Azt is szeretnénk tudni, hogy a kommunisták honnan sejtették azt, hogy önök egy vörös szellemidéző estélyen meg fognak jelenni? Mi volt az ok? Antikommunistákat szovjeték nem szoktak dínom-dánomra invitálni! A történtek figyelembevétele után szegezzük le azt, hogy ön pro-bolseviki, magyarán: Krisztus-áruló. Reméljük, hogy az amerikai magyarság lesz olyan karakán, hogy önöket az Amerikai Magyar Szövet­ségből ki fogja akolbólintani. Magyarország szovjetorosz rabságban szenved, és önök képesek voltak arra, hogy a vörös ügynökökkel kezet szorítsanak. Szégyeljék magukat! BÖTTYKÖS SÁNDOR. ----------o---------­KERESZT ÉS KARD MOZGALOM Főtiszteletü Nagy Lajos ref. püspök úrnak, McKeesport, Pa. Püspök Ür! Az Amerikában élő menekült keresztény magyar­ság nevében írom ezt a szomorú levelet. Tudomásunkra jutott, hogy a hazai vonalhü ref. püspökök tiszteletére rendezett fogadáson, amit a washingtoni kommunista magyar követség rendezett, résztvett több ref. lelkész társaságában. Ezzel az érthetetlen cselekedetével elvesztette a bizalmat a hitét féltő és a nemzeti hagyományokat tisztelő magyarság előtt. Ha nem volna tisztában Püspök Űr a súlyos és meggondolatlan lépésével, akkor én most megmon­dom. Az az egyháztest, amelynek jelenleg Ön a püs­pöke, független és mentes minden amerikai egyház­­politikai tényezőtől, tehát magyar. így semmiféle nyomás Önre nem volt gyakorolva, amit tett, azt szabad akaratából tette. A kommunista béke-papságnak, amely a mai zagyva rendszert szolgálja otthon, pontosan az volt a célja, hogy ezt a magyar egyházi szervet, amely az emigráció lelki fellegvára volt, tönkretegye. Ez most sikerült, mivel ön kollaborált. Ezt nem lehet menteni a hazai 400 éves ünnep­ségekkel, mert ellenérték nélkül áldozta fel a Krisz­tus egyházát. A Püspök ürnál nem találtak meghall­gatásra Pál apostol örökbecsű szavai, sem az, hogy “szakasszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől”. Szomorú! Végtelen sajnálom, hogy ezt pont nekem kell meg­írni, aki önt tisztelte és becsülte, de az elveket, Püs­pök Űr, nem lehet cserélni, mint a piszkos ruhát. A harc, amit vívnunk kell az istentelen bolseviz­­mussal, kegyetlen és kegyelmet nem ismer, még a Püspök Űr személyével szemben sem. A végsőkig kitartó küzdők nevében búcsúzom öntől, és sajnálom önt, Püspök űr, hogy ilyen köny­­nyünek találtatott. VASVÁRI ZOLTÁN, a K.K.M. vezetője. KERESZT ÉS KARD MOZGALOM Amerikai Magyar Szövetség Elnökségének, Washington, D.C. A szörnyű bábeli zűrzavarban folyik a lélekvásár, — észre sem vesszük a nagy zajban, hogy a helyt­állók sora egyre fogy. A sors bennünket állított az USA területén a ma­gyarság képviseletére, és az örök keresztény magyar erkölcsök megvédésére. Ebből kifolyólag erkölcsi kötelességünk a rendet fenntartani, és határozataink­nak szellemében dönteni. Tudomásomra jutott, hogy az AMSz igazgatói közül többen résztvettek a washingtoni kommunista magyar követség fogadásán, amit a hazai vonalhű református püspökök részére tartottak. Név szerint: Nagy Lajos ref. püspök, Kecskeméthy József és dr. Harsányi Lajos igazgatók. 1965 októberében elfogadott közgyűlési határozat alapján, kérem őket felelősségre vonás végett az intézőbizottsági ülés elé rendelni, és meghallgatásuk után a határozatunk szellemében dönteni. Tűrhetetlen állapotnak tartom, hogy az itt élő magyarok lelki vezetői közül kerültek ki a határo­zatot megszegő igazgatók. A Kereszt és Kard Mozgalom álláspontja az el­fogadott határozatnál is sokkal szigorúbb, így kérem ez ügyben az intézőbizottsági ülést a legrövidebb időn belül összehívni, hogy a további együttműködésünk biztosítva legyen. Maradok hazafias tisztelettel VASVÁRI ZOLTÁN a K.K.M. vezetője, az A.M.Sz. alelnöke Világrengető bajok 1. A “CBC” Kanadai Televízió sajtónyilatkozatra hívta meg Adolf von Thaddent, a “neo-náci” párt nyugatnémetországi helyettes vezetőjét. 2. “II. Adolf” — nem utazott Kanadába, ahol a kanadai zsidóság tárt karokkal, és tízezres tüntető tömegekkel igyekezett várni. 3. A CBC TV riporterei Németországba utaztak, és az interjút filmre vették, amit a TV állomás be is mutatott. 4. A Thadden-interjú “lapos, unalmas és lényeg­telen” volt. (De azért vagy húszezres tüntető tömeg tiltakozott ellene . . .) 5. A “Cion Bölcseinek Jegyzőkönyve” című könyv, különösen pedig annak spanyolnyelvü fordítása, az utóbbi időben egyes amerikai könyvkereskedések leg­kelendőbb könyve lett. 6. A Westinghouse Electric Corporation Kuwait­­ban egy sóelvonó telepet épít, s ezzel “behódolt az araboknak”, akik Izrael nyüt ellenségei. 7. Állítólag New Orleansban, a zsidó temetőben száznál több zsidó síremlékre festettek horogkeresz­tet. 8. “. . . Egy új neo-náci beállítottságú kormány . . . a nagyhatalmakat nukleáris fegyverek felhasz­nálására kényszeríthetné.” (?!) 9. Miért is nem remeg már meg a világ? ★ ★ IDEGENNYELVŰ NAPILAP SIKERE. — Buda­pesten, a Magyar Távirati Iroda kiadásában — első­sorban a külföldi turisták tájékoztatása céljából angol­német nyelvű új napilap jelent meg. A január 1-én napvilágot látott Daily News-Neueste Nachrichten, amely a nemzetközi és a magyar politikai élet leg­fontosabb eseményeiről informál, szerény háromezres példány számmal indult, de két hét alatt ezt a számot hatszorosára kellett emelni, ügy számítják, hogy ta­vasszal, az idengenforgalom nagyobb arányú fellen­dülésével a lap olvasottsága még tovább növekszik. ★ A SZLOVÁK ÖNÁLLÓSÁG HANGJA ERŐSÖDIK. — 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés a történelem új szakaszát jelentette. A cseheknek is el kell ismerni, hogy a csehszlovák állam felújítása nem magától ér­tetődő kötelessége volt a szlovákoknak, hanem nem­zeti érdekeikről döntöttek a szlovákok. A cseh gondol­kodás azonban nem veszi figyelembe, hogy a szlovák­ság 1944-es országalkotó szerepét nem lehet az 1918-as gyámkodáshoz hasonlítani. — így ír Frantisek Jano­­cek a “‘Literary Noviny”-ben. P. JOBB ANDOR cselgáncs-oktatása az amerikai fiatalság számára. HAZAI HÍREK ★ KODÁLY ZOLTÁN HALÁLA. Lapzárta után jött a gyászhír: Kodály Zoltán 1967 március 6-án, Buda­pesten meghalt . . . Kivételes alkotó élet emlékét hagyja örökségül az utókornak. ★ MILYEN HUMOROSAK EZEK A FENEGYERE­KEK! — A decemberi pártkongresszuson megfogal­mazták otthon az ország külpolitikai célkitűzéseit. Az első pont szerint: “Minden imperialista törekvéssel szemben védeni a nemzeti függetlenséget, a Magyar Népköztársaság szuverénítását.” Hahaha! (S igazuk is van: a Szovjet — nem MINDEN. Hol van azonban magyar szuverénitás?) ★ KOMMUNISTA ÖNKRITIKA ÉS PURITÁNSÁG. — Az államosításokkal együtt felszámolták a Littke­­pezsgőgyárat is Pécsett. Pedig a Littke-pezsgő is csaknem olyan világhíres volt, mint a Törley, és még öregebb is. A múlt évben — a régi helyen, de új utód vállalkozásával — újra megindították a pezsgő­­gyártást. A korábbi felszámolásról pedig úgy emlé­keznek meg, hogy az “rosszul értelmezett puritánság­ból és megalapozatlan gazdasági számítások miatt” történt. Milyen bájos! ★ CSENDES VALLOMÁS A SZABAD PARASZT­GAZDÁLKODÁS SIKERÉRŐL. — Bizonyos feltételek mellett, az eddigi egy helyett már három oldalt is kaphatnak parasztok háztáji gazdálkodásra! A szovjet zsidóság sorsa Eléggé világos és közismert az a statisztika, mely hihetetlenül nagy arány számban mutatja ki az orosz­­országi zsidóság részvételét a szovjet életben és igaz­gatásban. Főleg a pártfunkciók, kulcspozíciók és nagyjövedelmü állások terén. Zsidóék azonban mindig azt igyekeznek elhitetni a világgal, hogy a zsidóság az a náció, amelyik a Szovjetben leginkább el van nyomva, hogy a zsidó kultúra ápolására csak kata­kombákban van mód, stb., stb. Űjabban meglepő hírekről lehet értesülni. Szovjet­­oroszországból írogatják hithű zsidók, hogy velük szemben “a légkör megenyhült, és a szovjet vezetők fokozatosan apróbb engedményeket tesznek a szovjet zsidóság irányában”. Véleményük szerint az “enyhü­lést” a Szovjetre nehezedő politikai nyomásnak lehet köszönni. Az idealisták szerint azonban az enyhülés oka inkább “egy nép szenvedések árán való kiirtásá­nak elismerése”. Szóval egy “kiirtott nép” népcsoportjain esett meg a Szovjetunió szíve . . . Furcsa idealizmus, éppen a nyers terror repre­zentánsaival szemben. De jellemző idealizmus is. ( P. K.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom