Szittyakürt, 1963 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1963-01-01 / 1. szám

I 1963 január hó SZITTYÁK Ü RT 5. oldal Sztalintalanitás Magyarországon I. A megbukott marxista politika Ä mégiobban megbukott sztálinizmus; Kádár a kommunista Deák Ferenc ■ A H.SZ.M. HÍREI -I. Magyarországon tavaszi szeiek fuj,dogálnak. Dogmatikus alapon álló öreg kommunisták nyugtalanul forgolódnak éjjel ágyukban, mert nem tudják, holnap — esetleg ma is már — nem számít e államellenes bűnnek, amit tegnap pártprogramul alapján legjobb lelkiismeretük sze­rint cselekedtek. Az első ideológiai zűrzavart Krus­­csev ama emlékezetes megállapítá­sa okozta, amely pontosan azt mondotta, hogyha minden szovjet­polgár lelkiismeretesen teljesíti kö­telességét, akkor rövid 1E? év alatt a Szovjetunió eléri az USIA életnívó­ját. Eddig a kijelentésig minden hú kommunista azt hitte, hogy a Szov­jetunió már messze megelőzte Ame­rikát és az imperialista államokat gazdasági téren — s azután egv szép napon jön a villámcsapás, a Kremi pápája igazolja azokat a re­akciós megállapításokat amelyekéit majd egy évtizeden át Ávos bör-tön meg egyéb kellemetlenségek jár­tak. A hithű kommunista a kérdések útvesztőjébe jutott, ami még rend­jén volna, ha ezt a bonyolult kér­dést csak önnön magával kellene megvívnia — de hithű kommunisták ismerik a szovjet átértékelési mód­szereit és emlékeznek, hogy az ilyen ideológiai átállások árnyékában ott áll a népügyész és nem utolsó sor­ban — az Ítéletet végrehajtó is — aki olyan nagynevű potentátotok­nak is a nyakába tette a kötelet mint Rajk László volt Magyarorszá­gon, vagy Beria és társai Moszkvá­ban. Az ilyen gyors átváltások hátteré­ben majdnem mindég gazdaságpli­­tikai kérdések lapulnak, igazolván Marxnak azon megállapítását, hogy minden politikai harcot gazdasági kérdések — nem utolsó sorban cső­dök és krízisek hívtak életre. Mert ha a Stalin korban beígért gazda­sági jólét valóban bekövetkezett volna, akkor Rákosi elvtárs -glóriá­val a feje körül talán a királyi pa­lotában trónolna és képei előtt csak fejet hajtva lehetne elmenni. De hát mint mindenütt a világon úgy M'agyarországon is megbukott a marxista gazdaságpolitika, kezd­ve a nehézipari álmoktól végezve gucikisjános karakószörcsöki hat­holdas gazdaságánál. A Rákosi-Gerő által meghirdetett híres öt éves tervből nem lett sem­mi. A 'budapesti földalatti villamos építése millárdokat nyelt ej — és abból sem lett semmi. 1950-ben azt ígérték, hogy az öt éves terv végén minden magyarra három ruha jut majd egy esztendő­ben — s tíz év után -boldog az a magyar, aki három esztendőben egy ruhát -tud vásárolni. A -beígért nyugati gazdasági ösz­­szeomlás is elmaradt sőt — annak éppen az ellenkezője következett -be. A Comecon államok gazdasági csőd előtt állanak — sőt nyakig benne is vannak már, ezzel szem­ben a szabad nyugati államok ipari és mezőgazdasági teljesítménye év­ről évre emelkedik. A túlzsúfolt lakosságú Európa élelmiszer -tekintetében önellátó lett és az EWG (Európai Közös Piac) vezető gazdasági világhatalommá fejlődött és már nem csak az euró­pai de az afrikai államok is szeret­nének tagjai lenni. (A második világháború után ro­mokban heverő Németország ipari termelésének grafikonja soha nem látott emelkedést mutat. A német autóipar már csak százezres szá­mokban adja ki jelentéseit a ter­melésről. Ez év októberében Német­országban 207,909 autót gyártottak. Nem egy év — de egy hónap alatt! Az október havi produkció 16.4%-al volt több mint a szeptemberi. A wolf.sburgi Volkswagen gyár napon­ta 5000 új autót gyárt — de még így sem tudja kielégíteni a keresletet. Hasonló a helyet a politikai vál­ságokat élő Franciaországban is, ahol a képviselők parlamenti vesze­kedése egyáltalán nem befolyásolja a francia gazdasági élet felfelé irá­nyuló tendenciáját. A nyugati államok valutája a leg­­keresetebb valami a keleti blokk (Comecon) államaiban és minden törekvésük a nyugati-imperialista államokkal való gazdasági kapcso­latok felvételére irányul. Amíg a szabad nyugati világban heves sajtó csaták és egyebek köve­tik az élelmiszer árak 1—2%-os emelkedését, addig a Szovjetunió­ban a megrettentett tömegek birka ÍRTA: FIALA FERENC türelemmel veszik -tudomásul az élelmiszer árak 30%-os emelkedé­sét. És ezeken a visszásságokon mit sem segít a Szovjet hold rakéta, vagy az, hogy Gagarin őrnagy hányszor repülte körül a földet. A marxista gazdaságpolitika csődje ott érezhető minden lakásban. Wla­­divosztoktól egészen Albániáig. Ki­lopja az ételt a lábasokból és őszi sár alakjában csurog be a rosszul talpalt cipőkbe. II. Súlyos tévedés volna azt hinnünk, hogy a stalini politika csődjét poli­tikai okok idézték elő. Jlem a stali­­ni terror világvisszhangja, még ke­vésbé az orosz kátorgák és a csat­lós államokban uralkodó állapotok idézték elő a szovjet rendszer lát­szólagos liberalizálódását, hanem egyesegyedül a marxi-lenini gazda­ságpolitika nyomában járó nyomor és szegénység. A magyar szabadságharc bru­tális leverése bizonyította, hogy azt a nagy világpolitika egysze­rűen szovjet-magyar belügynek tekintette és akkor sem avatko­zott volna be, ha az egész nem­zetet kiirtották volna. A világ hozzá szokott a nagy szá­mokhoz és már nemcsak világűrben megtett kilométereket számolja százezres számokkal hanem — a halottak számát is. Tíz, száz, tíze­zer halott? Nem sokat számít, ha tudjuk, hogy a hivatalos amerikai politika egy esetleg elkövetkezendő •harmadik világháború esetén majd ötven millió halottal számól. Molotov és a többiek eltávolítása csak eszmei .aláfestése volt a szük­ségszerű változásnak, melynek lé­nyege legutóbb kulminálódott Kruscsev ama kijelentésében, hogy; — „tanulnunk kell az imperialista államoktól”. 'Persze, hogy tanulni lehessen, ah­hoz nem elég ha egyszerűen lemá­soljuk a jobb tanulók bizonyítvá­nyát, hanem meg kell változtatnunk az eddig hibás módszereket is. Minden rendszert emberek kép­viselnek és emberek valósítanak meg. Tehát ha renszer változásról beszélünk — ha még átmeneti síkon is — akkor első sorban is azokat kell eltávolítanunk, akik a rossz rendszert jelentették. Még akkor is, ha -a hiba nem is őbennük — ha­nem a rendszer - tűzzel vassal ter­jesztett ideológiájában is volt. Bűn­bak mindég kellett és egy kommu­nista államban senki sem tudhatja, hogy holnap nem ő lesz e a legújabb bűnbak, akit kitesznek a Holt ten­ger halálos sivatagába. Rákosi annakidején nem csi­nált sem többet sem kevesebbet, mint amennyit moszkvai paran­csoló! megköveteltek tőle. • Felépítette a stalinvárosi nagy vaskombinátot és orosz parancsra a világ túlsó feléről — Kínából ho­zott gyönge minőségű érccel táplál­ta a kohókat. • Kikvidálta a középosztályt és a párthűséget még a legkényesebb technikai tudást igénylő állásoknál is előtérbe helyezte. • Állami szimbólummá emelte az akasztófát, erénnyé a besugást, a gyávaságot és cinikus megjegy­zésekkel intézte el a legelemibb sza­badság követeléseket. Az eredmény nem lehetett más csak ,az ami 1956-ban bekövetkezett. Politikai és gazdasági csőd és utá­lat minden iránt ami kommuniz­mussal és Moszkvával volt kapcso­latban. Lenin mondotta: nem az a cé­lunk, hogy szeressenek bennünket, hanem hogy féljenek -tőlünk. De ebből a félelemből utálat, majd izzó ■gyűlölet született és ez már Műsz­avának is sok volt, mert valahogy ugyanezen gyűlöletet érezték vala­hol az orosz szteppéken is. A húrt a, végsőkig feszítették — tehát lazítani kellett az eresztéke­ken. Rákosit visszahívták Magyar­­országról és Stalint ki-akolbolintot­­ták a Vörös-téri Lenin mauzóleum­ból. A Szovjetunióban agyonlőtték jj a stalini éra hóhérát Beriát de ezek' -a hullámok már nem értek el a Duna-Tisza. közére, ahol a nem nagy választékkal rendelkező kommu­nista párt minden moszkvai sztalin talanítási parancsot kijátszott. Elitélték a magyar , Beriát, Péter Gábort, de rövid idő mulv-a szabad­lábra helyezték. Az ügyész halált kért Farkas Mihály és fia fejére, de a halálból nem lett semmi, s a két -beregszászi gazember elmene­kült -a névtelenség életet biztositól tengerében. Amíg Kádár János „független bí-| rósága ’ egymás után hozta, a ha-l lálos ítéleteket az 1956-os szabad-j -ságharc résztvevői számára — s azi Ítéleteket végre is hajtották — ad-! dig egyetlen olyan Ítélet végrehaj-j tásról sem tudunk, ami volt staü-j nista pribékeket, gyilkosokat súj-g tott volna. ítéletet ugyan hoztak — j de a végrehajtást felfüggesztették! és sok esetben villámgyors amnesz-j tiát gyakoroltak, szinte mondván, | hogy az Ítéletet meg kellett hoz-j nunk, de most eredjetek és hallgas-j satok egyelőre. ' A magyarországi KP loyalitás'-1 még Moszkvának sem tetszet és ígyj következett el a második sztalintala- s nítási cirkusz. Ekkor zárták ki aj pártból Gerő Ernőt és Kiss Ká-| rolyt. De komolyabb -bajuk nekik j sem történt. Gerő állítólag megtart-! háttá a budapesti egyetemen aj marxizmus tanszékét Kiss pedig í valamelyik nagy gyárnak lett a ve-j zetője. Kádár úgy gondolkodik, hogy mit lehessen tudni. Elvégre olyan j kevesen vagyunk igazi kommunis-! ták, hogy jó a tartalékban egyj stalini vonal is. j í I Sokkal nehezebb a feladata azon-! ban a forradalom Judásának — I Kádárnak a magyar közvélemény j felé. Odahaza mindenki tudja, hogyj a magyar KP — Moszkvával ellen-! tétben csak látszat Ítéleteket ho-í zott a Rákosi korszak főbűnösei! ellen és ugyancsak látszat szerint j számolták fel a stalini hagyaték! magyarországi szennyes és vérsza-! gú örökségét is. | Igaz, hogy ugyancsak moszkvai j tanácsra enyhítettek a csavaron, hogy megszűnt az ÁVO és könyeb-b lett a Nyugatra való utazás, de ez­zel szemben még mindég ott lebeg a szemek előtt .a tegnapi stalinisták visszatérésének a lehetősége. Igaz az is, hogy -az Ikarus gyár­ban tartott gyűlésen Kádár kije­lentette, hogy aki nincsen velünk, -az még nem biztos, hogy ellenünk v-an — de ugyanakkor ismét tele vannak a börtönök és kirakat perek helyett zárt ajtók mögött intézik el a rendszernek nem tetszőket. Kádár -amolyan fiók deákferenci politikát folytat — -a maga kommu­nista stílusának megfelelően. Sze­retné megvalósítani a nagy Treuge Deit — Moszkva és Magyarország között — mint -annakidején Deák Ferenc tette a Nemzet és a Habs­burg dinasztia közötti viszályban. Hogy azonban ez sikerüljön — -az igen kétséges, sőt bizonytalan. Az­óta nem csak a magyar KP — ha­nem -a magyar nép is tanult egyet s mást a közelmúlt eseményeiből. Ha a magyar KP centralkomitéja látszat Ítéleteket rendez a volt sta­linisták ellen, úgy a magyar nép kézzel meg nem fogható passzív re­zisztenciában mutatja ki gyűlöle­tét Kádárék és az egész liberalizáló­dott kommunizmus ellen. Mindenki • Folytatása a 4. hasábon Hl, ± óob agamra kiterjedő röpcédu­la ajicioc hajtott vegre ,a íviáziví nemzeti szaoaasagharcunK szégyen­teljes magára hagyatasara iigyei­­mez^etve az ameintai népét. A üvíoz­­gaiom Clevelandi központja nov. 3- an tüntető autó-ieivonuiast ren­­uezett. a, szépen díszített autó Ka­raván ei-autojat a szaoaasag-naro natainias lyuKas rooogoja szinte teijesen e.-taKarca. a Hd/avi gyalo­gos csoportja pedig a varos legfor­galmasabb heiyem az angol nyelvű röpcédula'K százezret osztotta szét-. Az éi-'kocsi az esti orákoan tartan­dó nema-iáKlyás tüntetésen pon­tosan egy óra hosszat -cirkált ktoon­­tott lyuKas lobogóval a -tüntető cso­port körül. Másna-p nov. 4-én a kedvezőtlen időjárás ellenére is már a reggeii órákban a 20-as országút amerikai településein voltak a HSZM tün­tető gépkocsi csoportjai. Nagy 1 el­tűnést és mégnagyobb tetszést kel­tett a HSzM újabb akciója, az ame­rikai körökben is. A délutáni órák­ban Elyria városkában gyülekeztek Serényi István távgyalogló bajnok fogadására a tüntető csoportok, hogy Clevela,ndba kisérjék. Sajnos több órás várakozás után telefonon értesült a csoport, -hogy Serényi testvér a napi előírt -teljesítményét Toledo-város elérésével elvégezte és más útvonalon gépkocsin már Clc ■ veiandba érkezett. • Amerikai-cubai-magyar antibol­­sevista találkozón (1962 okt. 28.) a Mangel-Hotel nagytermében Kól­­mer Nándor testvér angol nyelven ismertette a nemzeti szabadságharc követeléseit — majd rámutatott nemzetünk hősi felkelésének Nyu­gat által történt szégyenteljes ma­­-gárahagyatására. A nagyszámú an­­tibolsevista -közönség soraiha „vé­letlenül” két „fajilag üldözött” is került, akik zavartkeltő kérdéseket igyekeztek feltenni, melyekre J.A. tanársegéd, a HSzM külügyi -pro­paganda csoportvezetője oly csatta­nósan válaszolt, hogy gyorsan ki­takarodtak a teremből. A jól sike­rült találkozót a „Cuba Casto Com­munism” c. film levetítése zárta be. ☆ Október 27-én a clevelandi OFC kérésére szovjet ellenes -tüntetésen vett részt Mozgalmunk. A tüntetők élén a szabadságharc lobogóját Ma­jor Tibor testvér vitte, míg a töb­bi testvérek angol nyelvű felirato­kat hordoztak. Ugyan az nap este Tóth Béla a HSzM vezetője és Ba­logh József a HSzM külügyi Osz­tályának vezetője a -clevelandi ame­rikai antibolsevista szervezetek ré­széről történt felkérésre az OFC rendkívüli gyűlésén aláírták azt a táviratot, melyben Cleveland anti­bolsevista szervezetei tiltakoznak a kormány cubai kérdésben történő taktikázása ellen. Követelték az azonnali fegyveres támadást vörös Castro és a szovjet támaszpontok ellen. ® A. HSzM keretén belül megalakult a Lövész Csoport. A csoport vezeté­sére Mód Lajos testvért, helyettes vezetőül Szilágyi Imre testvért je­lölte ki a Mozgalom. A lövész cso­port munkája iránt — amely janu­árban a tantermi foglalkozásokkal már meg is kezdte munkáját — a fiatalság körében igen nagy az ér­deklődés. A céllövő fegyverek vá­sárlását már meg is kezdték a test­vérek. A lövész csoport levelezési címe. HSziM Lövész Csoport, 3805 West 32. Pl., Cleveland 9, Ohio. Lapunk dec. számában rövid tá­­jeKoztatast adtuiiK a HSzM auszt­ráliai Központjának Sydneyben a Nemzetszoigálat közösen megtartott októberi emlékezéséről. Szükséges­nek tartjuk a fiatal HSzM-al a testvérek tájékoztatására részlete­sebben logiaikozni. A Sydney Ma­gyar Házban okt. 20-án megtartásra Került emlekúrmepély előzményeiről csak annyit, hogy világnézeti felfo­gásunkért — ameiy Mozgalmunk erejét adja és fáradtságot nem is­merő munkára kötelez, támadnak bennünket a demokrácia posványá­ban nyakig sülyedt, luxus kocsit és jegszeKrészt imádó, a hősök meg­­emiékezésere papucsban megjelenő gyászmagyarok. így volt Sydneyben, de így volt Clevelanlban is, amikor egyes „ó-testamentomi körben” lé­vő magyarul beszélőket még a nov. 4-i .szovjet ellenes tüntetésre sem az a szándék hozta, hogy fáklyával -a kezükben az amerikai népet ráz­zák fel a tétlenségükből, hogy néma tüntetéssel emlékeztessék őket a vérbef oly tott szabadságharcra, ha­nem arra használják fel, hogy 1944/ 45-ös dicsőséges Európát megmentő harcunk bátor katonáiról és a hun­garistákról tartsanak gyalázkodó magyarázatokat. A Sydney-i HSZM az amerikai központunkhoz hűen -csattanós vá­laszt -adott, amikor az okt.-i emlék­ünnepély színhelyének díszemelvé­nyére a vértanú halált halt Nemzet­vezetőnk halhatatlan mondását ir­ta: Inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át! A felejthetetlen októberi évszá­mok ékesítették és a HSzM hivata­los jelvénye díszítette a szónoki emelvényt, amelyet Bozóky Viktor 1919-es an-tibolsev ista harcos készí­tett. Az emelvényen elhelyezett go­lyóütötte, tépett nemzeti szabad­ságharc lobogóját két kisfiú felvált­va fegyverrel a kezében őrizte, jel­képezve, hogy „a romok, meg az el­nyomatás alatt is él magyar — áll Buda még, -az Árpádok és Szent Ist­vánok dunavölgyi or.szágalapozása”. T.repák Sándor testvér megnyitó­ja és a Himnusz eléneklése után Törzsök testvér a Hungarista Em­lékeztetőt mondta el és ezt Nagy­­idai József ünnepi beszéde követte. Testvérünk áttekintést adott a há­rom október jelentőségéről és be­szédét a következőkkel fejezte be: JA három szabadságharc tanúsága szerint a felszabadult Magyaror­szágon csak -akkor lesz erős a ma­gyar nemzet, ha a társadalom fel­építése nemzeti, keresztény és szo­cialista lesz”. Ábrám József -testvér egy székely dalt és Rákóczi megtérését énekel­te el nagy sik|rrel Koroknay Gyula testvérünk kíséretében. A kilenc éves Kaponay Mihály Alföldi Géza; Magyar Miatyánk cí­mű versét szavalta nagy -hatással. Fergeteges taps jutalmazta a nyolc éves Kaponay Jancsit is, aki a dísz­emelvényre állított asztalra állva fegyverrel a kezében -szavalta el Al­földi Géza: Pesti gyerekek c. ver­sét. Az emlékezés végén a „Kommu­nista. hódítás sablonja” c. film ke­rült levetítés’-e, majd a HSzM Ausztráliai Központjának „Harc­ban a szabadságért” c. dokumentá­ciós kép'kiállítását tekintették meg a nemzeti eszméhez hü magyarók. GOGANFAI SZTALINTALANITÁS MAGYARORSZÁGON ® Folytatás a 3. hasábról annyit dolgozik amennyit épen meg­kíván a törvény. A Rákosi idők régi, hajrás munka­­versenyei köznevetségbe fulladnaK, s lassan kimennek a divatból. A hi­vatalokban mielőtt ráütnék a pe­csétet az okmányra vagy rendelet­re, háromszor is felteszik a szem­üveget és ötször is megigazítják a pecsétes párnát. A gyárakba* gon­dosan leporolják a „nép vagyonát” jelentő munkagépeket — mielőtt megkezdenék a munkát. És ez ellen nem lehet semmit sem tenni — elvégre a sietség az ördög találmánya. Szép lassan, komótosan dolgoznak gyárban, hivatalban és od-akünn a földeken egyaránt. Hogy a. krumpli még novemberben sincs kiszedve és a kukorica csöveket las­san belepi a hó? Hát elvtárs — ez már csak így van — hangzik a fele­let, ha a. lógóspártbizalmiból agro­­nomussá előlépett ellenőr figyelmez­teti őket az elmaradt munkára. A rendszer és a nép közötti ellen­tétből — sőt gyűlöletből kifolyólag azonban női a szegénység és azzal párhuzamosan minden szegénység szoros kísérője — az elégedetlenség is. És ez ellen Kádárék egész agv­­trösztje semmit sem tehet. Az oro­szok ma is inkább visznek mint ad­nak, s egyedüli gazdasági segítség a nyugati valuta volna. Az pedig még akkor sincsen ha minden kül­földről érkezett levelet háromszor is felbontanak, hogy nincsen e -benne font, márka vagy dollár. Kádárék olyan hajón ülnek ami minden pillanatban elsülyedhet. Nem jók Nyugat felé és nem jók már Moszkv-a felé sem. A Kreml vazalusaitól minden politikai sike­ren túl gazdasági eredményeket is követel. Kádárék egyiket sem tud­ják felmutatni. A nép utálja őket és a passzív ellenállás ködébe burko­lódzik. A gazdasági eredmények pe­dig olyan .siralmasak, hogy annak feljavítása érdekében minden He­gyeshalomnál átlépő „imperialista” vendéget szolgai alázattal fogadnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom