Szittyakürt, 1963 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1963-10-01 / 9. szám

1963. Október hó. SZITTYAKURT 5 oldal. ratlanul és egyik napról a má­sikra ilyen ravasz csapdaként, rajtaütésszerűen rögzíteni — s ehhez még európai nagyha­talmak segítségét is biztosíta­ni, - hanem az, hogy miért?? Ez itt a kérdés: miért, - és miért pont 1956 október ha­vának alkonyán? Erre kell végre, nem is egy­másnak, hanem az egész em­beriségnek a számára méltó és helyes feleletet adni! Itt most ezen a helyen! Tűzben és vér­ben dicsőült magyar szabad­ságharcosok lapjában, — Nemzetünk dicsőségére! AZÉRT és AZÉRT AK­KOR, mert ha a Világ, az ENSZ. és a már Nyugaton egyre - másra alakulni kezdő magyar és idegen légiók e vi­lágtörténelmi pillanatban ki­zárólag csak a szent magyar forradalom ügyével foglalkoz­hattak, beavatkozhattak vol­na, a forradalom diadalmas­kodott volna. S akkor ? ... akkor Erdély Felvidék és Bácska kettős já­romban szenvedő magyarsá­ga, Kelet-Németország bolse­vista járomba fogott lakossá­ga, szép sorjában a többi rabnépek is egyemberként ugrottak volna talpra. S akkor? ... az emberiség átka, az istentelenség ostora a mindig, mindenhol vért­szomjazó bolsevizmus a totá­lis és végleges megsemmisü­léshez érkezett volna el. Igen ám, de akkor nemcsak a ma­gyarországi Á V O - pincék borzalmai, a magyar bolse­vista terror - kormányzat párt — és hadi levéltárak bor­zalmas okmány — és doku­mentációs anyaga kerültek volna napfényre, hanem Ke­let -Berlin, Riga, Vilna, Var­só, Belgrád és Moszkva; s vég ső fokon a nyugati hatalmak által tolerált kommunista pár­tok adatgyűjteménye is . . . S ez, s ennek végzete a Szuez­­kanál - incidens népére zúdul­hatott volna. — Cion bölcsei­nek jegyzőkönyvei ezzel és ekkor nyertek volna totális beigazolást mindenki számá­ra és mindenki előtt. Ekkor döbbent volna reá a Világ, hogy a bolsevista világössze­esküvés CION müve, hogy mindenhol ugyanazon arcéi szervez, izgat, terrorizál és elpusztítással fenyeget min­denkit és minden más nem­zetet, akik, vagy amelyek el­lenállásra készek és képesek volnának hogy lent és fent kulcspozíciókban és az akasz­­tókotél végén, Budapesten, Belgrádban, Moszkvában, Ha­vannában, vagy New York­ban; mindenütt, mindig csak azonos személyek, felismerhe­tő zárt körök és tényezők szü lik, hajtják végre és szórják világgá pestises világuralmi téveszméik kloakáját, mérgét fegyvereik és összes hadigé­peik töltényeit, az atombom­bát, s a halálsugarakat, ha er­re az időt elérkezettnek lát­ják. t BÚCSÚZUNK Mély fájdalommal tudat­juk, hogy Mester János test­vérünk életének 53-ik évében visszaadta nemes lelkét a te­remtőjének. Ismét egy hü magyar és hungarista szív szűnt meg do bőgni, s eggyel kevesebben maradtunk a harcosok sorá­ban itt a földön s eggyel töb­ben a Hadak Utján Csaba se­regében. Halálával a Hungarista Tá­­ber egyik legértékesebb har­cosát a Szittyakürt pedig egy gyik legjobb munkatársát ve­szítette el. Mester János testvér nem­csak h ü s é g es Hungarista, nemcsak fáradhatatlan har­cos volt, hanem ennél is több: költő. Verseivel tizenhét éven ke­resztül ostromolta, serkentet­te, buzdította a magyar szi­veket, harcra, hűségre, haza­szeretetre. Fáradtságteljes na­pi munkája után esténként éjszakáról - éjszakára vetette papírra: hü magyar szive minden bánatát, örömét re­ménységét. Költeményeivel könnyet csalt a szemekbe, re­ményt ültetett már-már csüg gedésre hajló szivekbe. Búcsúzunk tőled János test vér! Elmentél; de itt hagy­tad nekünk csodálatos verse­idet, melynek minden szavá­ból egy bizonyosra vett szebb magyar jövendő képe bonta­kozik ki. Elmentél, de reánk hagy­tad munkás, harcos é leted példáját. Azzal búcsúzunk tőled Mes tér János Testvér, mit halha­tatlan köztünk élő szellemed diktál a szivünkbe: Kitartás! Éljen a nemzet! De Gaulle nyilatkozott Reá döbbent volna a Világ a napfényre kerülő okmá­nyok nemzetközi tömegéből, hogy félévszázada a nap és az éjszaka minden órájában elá­rulták az egész emberiség ér­dekeit, hogy készen voltak a terveik — és vannak az I. és II. Világháború, Korea, Indo­kína, Laosz, Kuba ... és .. Brazília, az USA, Ausztrália; Párizs, London szétrugására, az egész földgömb igájukba hajtására. Készen voltak és vannak a terveik Sztálin ide­jében Belgrádot ültetni a vé­­reskezü Titóval a nyugati fa­lóba és ma Mao Che Tung-ot, csakhogy megkönnyítsék a be szivárgást abolsevista ellenál­lásra még kész és képes kor­mányokba, hogy elhitessék a néppel s ezzel alaltassák az emberiség ellenük való küzde­ni akarását, hogy imé, a ma­gunk testvérharcaival va­gyunk elfoglalva, hogyan is érhetnénk arra rá, hogy a vi-De Gaulle egy konferencián két figyelemreméltó megjegyzést tett. Az egyik, Európa kiterjesztése az Uraiig. Ezt időben attól teszi függővé, amint az oroszok kifej­lődnek vagy elegük lesz a kom­­muniztmusból. Talán 5-10 vagy 30 év is el fog telni mig maguk­tól visszahúzódnak Közép-Kelet Európából s ekkor Európa képe a XIX század végének térképéhez hasonlóan alakul vissza. A másik megjegyzésében ellen­szenvvel nyilatkozott a világ egye sitéséről, melyben a US irányítá­sára és ellenőrzésére való erősza­kos törekvését látja. Az amerikai belügyminisztérium minden tö­rekvése ellenére sem tudta de- Gaulle elhatározásait befolyásol­ni. Az Európába kiküi-Htt ame­rikai diplomaták tanácsai szerint is a legokf'í-.bb ha a belügymi­nisztérium végleg felhagy a hiá­bavaló okoskodással. Diplomata körökben igen csodálkoztak azo­kon a washingtoni politikai tanon cokon, akik azt hitték, hogy talán ők irányíthatják Nyugat Európa politikáját is. Pierre Messmer honvédelmi mi niszter is nyilatkozott s kijelen­tette, hogy 1963 végére készül­nek el a francia légierők első a­­tom bombázó egységei. 1969 kö­zepére nukleáris rakétákkal fel­szerelt, atom tengeralattjáró flot­tát építenek. Messer hozzáfűzte, hogy ez az atomhaderő azért szűk séges. . “nehogy Franciaország mellőzhető lehessen amikor saját fontos érdekei is vita tárgyát ké­pezik a nagyhatalmak erőpoliti­kájában.” Az USA és Szovjet egy­aránt féltékenyen igyekeznek gá­tolni a francia atomerő fejlődé­sét. Kuba az adatok tükrében Az amerikai kubai váltságdíj “üzlet” befejeződött. 9,703 kom­munista ellenes kubai és ameri­kai szabadult ki Castro fogságá­ból. Az 1961-ben leszabotált fel­szabadító invázióban elfogott 1,113 harcos is kiszabadult. Vált­ságdíjként az USA 53 millió dol­lár értékű élelmiszert, gyógyszert és orvosságot szállított a Castro kormánynak. Kubában a politikai foglyok és internáltak száma jelenleg meg­haladja a 75,000-t. A Kubai Menekült Központ je­lentése szerint; 215,700 menekült lúgot forradalmasítsuk, hogy titeket, ti jámbor birkák hajt­sunk a nagy nemzetközi ösz­­szeesküvés vágóhodjára... Hát ezért nem győzhetett a szent magyar forradalom! Hát ezért robbant - ponto­san időzítve - a szuezi izraeli bomba! Testvérek! Hirdessük bút­­ran és minden nyelven, szóban I és írásban Nemzetünk legu­­jabbkori szörnyű tragédiája-1 nak egyetlen és megdönthe-| tetlen, igaz és való okát. Hir­dessük fennhangon és meré­szen, mert Nemzetünk ebben rejlő tragédiája, az emberi­ség tragédiája is egyben s kell hogy meghalgatásra talál­junk. “Ember küzdj és bízva bíz­zál!” — timi — POLITIKAI KALEIDOSZKÓP él délfloridában, 263,200 pedig a US más államaiban. Titkos megegyezések újabb rész létéit derítette ki a Képviselőház egyik albizottsága, Michael Feig­­han clevelandi (Ohio-Dem.) kép­viselő vezetésével. A US Belügy­­minsztérium beleegyezett, hogy Castro jelölje ki a Kubából ki­vándorlók 50 százalékát. A kie­gyezés alapján Castro ezrével kül­dött az Egyesült Államokba olyan “menekülteket” is, akik a Szov­jetből. Lengyel,— Magyar és Spa nyolországból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából és Braziliából ke­rültek Kubába. A vizsgálat folyamán kitűnt, hogy azt a megegyezést mely nem kubai vagy amerikai születésű e­­gyénekre vonatkozott, a havannai kikötőben kötötték. Kiderüit az is hogy az összes menekült (479-e­­zer) kb 1 százaléka más nemzeti­ségű vagyis 4,700-4,800 körül becsülhető. A bizottságnak egyéb hivatalos forrásokból az is tudomására ju­tott, hogy ezeknek a “menekül­teknek” nagy részét megbizással küldték a vasfüggöny mögötti or­szágokból Kubába. Feladatukat nem nehéz Mtalálni — kémkedés felforgatás— vájjon hány Kádár ügynök van közöttük? Kína befolyása az 1956-os szabadságharcban Szeptember elején a vörös ki­­nai rádió többek között egy fi­gyelemre méltó, magyar vonat­kozású hirt is közölt. “A kritikus pillanatban” — a­­mikor 1956-ban már a szabadság­­harcosok győztek — “a Szovjet hajlandó Volt elvileg feladni a harcét és otthagyni szocialista Ma gyarországot az ellenforradalom­nak” — mondta a kinai rádió. “Mi voltunk” — vörös Kina — “akik ragaszkodtunk minden szükséges intézkedés megtevésé­­hez, hogy a felkelést letörjük.” Szovjet erőkívonás Európából Osztrák hirek szerint kivonják a szovjet csapatokat Magyaror­szágról. Az “Abend Express” cí­mű bécsi lap azt is közölte, hogy' 1964 április 4-én hagyják el az o roszok az országot. Hihetetlennek tűnik ez a hir, de ha valóra válna, április 4-e mégiscsak a “Felszabadulás Nap­ja” lenne nekünk magyaroknak. A NATO hirszerző szolgálat je­lentéseiből Mtünik, hogy az u­­tóbbi két hónap folyamán hatá­rozottan csökken a szovjet meg­szálló erők száma Európában. Kü­lönösen Kelet-Németországban, a hol eddig kb. 22 szovjet hadosz­tály állomásozott. Az egyre éle­sedő ellentét következtében az o­­roszok nagyszámú katonai és hir­szerző erőket kényszerülnek át­helyezni, a közel 3700 km hosz­­szu kinai határra. Túlzás volna ezt egy közeli Si­­no-Szovjet háború kezdetének te­kinteni, de ezzel feltétlenül egy olyan folyamat indult meg, mely a bolsevizmus bukását vonja ma­gával. Az egyre súlyosbodó belső bajok a Szovjetben és a meg­szállt országokban Kruscsovot bi­zonyos kompromisszumokra kény­szeríti a nyugati világgal. A Szovjet ismét harapófogóba szorult, mint a II. világháború e­­lőtt. Amint 1939 aug. 24-én Sztá­lin kényszerült kiegyezni Hitler­rel, vagyis a Tengely Hatalmak­kal — ugyanúgy most Kruscsov kényszerül alkuba bocsátkozni és ezzel megoldást és biztosítékot ke­resni az európai és amerikai erők kel. Következő lépés megnemtámadási szerződés? A nemzetközi diplomáciai kö­rökben azt beszélik, hogy az USA Nagy Britannia és a Szovjetunió között már csendes megállapodás jött létre a kölcsönös megnemtá­madási szerződés megkötésének kérdésében. A megállapodás hivatalos beje­lentését visszatartják mindaddig, mig a szerződéshez Ny. Németor­szág és Franciaország is hozzájá­rul. A szerződés lényege: az Észak atlanti Véderő szövetségben (NA TO) és a Varsói szerződésben tö­mörült államok, katonai ellenőrző küldöttségeket váltanak egymás között. Majd a két katonai szö­vetség főparancsnokai Lemnitzer tábornok és Grecsko marsall alá-Relation With Hungary Opposed Anyone who remembers the excitement, tension, frust­ration, and ultimate horror of the Hungarian Revolution in 1956 will find it difficult to believe the Kennedy Admi­nistration is planning to re­establish normal diplomatic relations with the Kadar go­vernment of Hungary, Sen. Peter H. Dominick (R-Colo.) says. “Such a step would be a complete reversal from our previous stand on the Hunga rian question,” he says. “Ne­­apparently are prepared to do just that and have deci­ded to dorp United States o­­pposition to the accredita­tion of the Hungarian delega vertheless, the State Depart ment and the Administration tion to the United Nations.” Sen. Dominick added: “Recognition of the Kadar regime is tantamount to clo­“Abandonment of the Hun garian people in this manner is the abandonment of our principles and it will have repercussions in the faith of the millions of captive na­tion peoples still under the terrible yoke of commu­nism.” (Washington World) .. i sing our eyes to the mass murders committed in its na ’ me only 7 years ago.

Next

/
Oldalképek
Tartalom