Szittyakürt, 1963 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1963-01-01 / 1. szám
EBREDJ MAGYAR! ♦♦ II. évfolyam 1. szám • A H.T.K. ÉS A H.S/.M. HIVATALOS LAPJA • 1963 január hó A TESTVEREK NYUGATI BIRODALMA Évszázadokon át papolták papjaink a Bibliából vett idézeteket és a sok fától egyetlen egyszer sem fedezték fel az erdőt, egyetlen egynek sem jutott eszébe, hogy a magyar nép védelmére alkalmazza azt, amit a zsidó vének oly mesterien alkalmaztak a saját fajuk védelmére, hogy magyar gyakorlatba ültessék a zsidó hit lényegét: a magyar vér és faj védelmét! Mentségükre legyen mondva, hogy ez más népnek sem jutott eszébe, legkevésbbé az angolszászoknak, akikről azt állították, hogy évszázadokban gondolkodtak. Azonban Mayflower bátor úttörőinek, a wild west keménykötésű farmerjeinek, Amerika nagysága megalapítóinak a lelki világát két olvasmány formálta: a Biblia és az újság. Mindkettő zsidó szellemi termék volt. Ezekkel gondolkodott az egész angolul beszélő világ és észre sem vette, hogy ezekkel átalakult mesterséges zsidóvá. Ez a szó szigorú értelmében bekövetkezett a szabádkőművesség hatása alatt. Mi a szabadkőművesség ?. . . Erre a kérdésre a belga Goblet d’Alviella így válaszol: A szabadkőművesség titkos egyesület, amely szabad és becsületes embereket testvéri közösségbe fűz, amely erősebb és magasztosabb, mint a hivatások, pártok, a nemzetiség és a vallások közössége. Ezek szép és magasztos elvek, amelyek nem egy kitűnő szellemet vonzottak szabadkőműves közösségbe. Azonban helyesen mondja Dante, hogy a pokolba vezető út a legszebb szándékkal van kikövezve. A szabadkőművesség elvi alapja és az ezzel szembenálló gyakorlata, mutatja és fejlődése a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy minden társadalmi intézmény, minden konstitúció és konfesszió annyit ér, mint az ember, aki a konstituciót végrehajtja és a szellem, amelyben a konfessziót s hitvallást gyakorolja. E szabadkőművesek számtalanszor jelentették ki, hogy a szabadkőművesség a középkori kőműves céhek utódja Ez azonban csak formailag igaz, de lényegében tudatos megtévesztés. E középkori kőműves céhek szorosan fegyelmezett szervezetei voltak azoknak a férfiaknak, akik a pompás gótikus székesegyházakat alkották és rangfokozat szerint tanoncok, segédek, mesterek karára tagozódtak. E korszak istenhitének kőbevésett kinyilatkoztatásai voltak a kölni, strassburgi, vagy milánói dómok mesterművei és aki ezek hatását egyszer közvetlenül érezte, annak minden bizonyíték nélkül tudomásul kellett vennie, hogy e fenséges alkotások nem egy ember, írta: Dr. literáti VÁGÓ PÁL vagy nemzedék agyában születtek, hanem ezekben sok nemzedéken át ápolt és tovább gondolt bölcseség találta meg az ő istenhitének tiszta és érett kifejezését. Lehet-e ezekről a strassburgi, berni, regensburgi céhekről állítani azt, hogy ezek voltak azon szabadkőművesség ősi szervezetei, amelyek ma páholyaikat „Salamon templomának” nevezik és ezek legtekintélyesebbike, a Grand Orient de France, a nyílt istentagadás álláspontját képviseli? Annyi mindenesetre igaz, hogy az építőművészet az emberi tudomány és alkotószellem legősibb megnyilatkozása volt, hiszen minden talajgyökeres kultúra szükségképen a szilárdan álló ház, a szumér ka-áz, a latin casa, építésével kezdődik, mert csak annak védelme alatt fejlődhetik. Az állam fejlődésével az állami és vallási közösségek fejedelmei, királyok és egyházfejedelmek az építőművészt Keresik, hogy hatalmuk és tekintélyük méltó kifelyezését pompás paloták és templomok építésével hirdessék. Érthető tehát, hogy abban a korszakban, amelyben az építészet, mint tudománynem volt közismert, egyetemeken nyilvánosan tanított tantárgy — nem is szólva annak tanulással el nem sajátítható, művészi tehetséget igénylő oldaláról — a tehetséges és ez építészet műszaki ismereteivel rendelkező építészek a közélet hatalmasai által megbecsült, befolyásos emberek voltak — hogy egy jellemző példára hivatkozzam; egy Michelaneglo személyéért a pápa hadat üzent Flórencnek, mert ez a városállam a munkáját folytatni vonakodó, megbántott művésznek, Flórenc szülöttjének menedéket nyújtott, így érthető az is, hogy a kőműves céhek fejedelmi kegyeket és azok védelmét élvezték, ami elsősorban az egyes céheknek nemzedékek tapasztalatával szerzett titkainak védelmére vonatkozott, oly anynyira, hogy a céhmesterek e titkokat eláruló segédeikkel szemben pallosjogra is szert tettek és alkotásaikat kőbevésett védjegyekkel láthatták el. Ezek a kőfaragó, szobrász és kőműves céhek egész Európát bejárták és megbízásuk teljesítése közben hosszabb ideig telepedtek meg, ahol éppen munkát kaptak. Mindegyiknek meg volt a maga szokásjoga, jelképes ismertető jele, amelyet viseletűkben tüntettek fel és elsajátított hivatásszerű titka. Hivatásuk gyakorlása céljából szabad költözködési joggal bírtak, így nevezték el ezeket — ellentétben a helyhez kötött falusi kismesterekkel — „szabad kőműveseknek”. BIRODALMA Az európai kontinensen — sze- ( rencsétlenségünkre — ezek a ne-i mes hagyományokkal rendelkező! céhek a vallásháborúk folyamán j szétzüllöttek, politikai kalando-i 111 SS m £ I m m is s £ s rok csatlakoztak hozzájuk, akik; ezeket fedőszervezetül használták, j úgy hogy visszaéléseik, politikai! gyilkosságaik miatt — ezeket af „Bauhütte”-nek nevezett szerve-j zetek menedékjogát II. Ferdinánd j 1644-ben megvonta, magát aj wieni Bauhüttét 1634-ben, aj strassburgit 1671-ben betiltották,: pallosj ogukat pedig 1731-ben; jjjj végleg megvonták. Anglia nyugodtabb légkörében? továbbra is fennmaradtak, a ki-! rály védelme alatt álltak, ami-! ért is a „királyi művészetek” tu-j dósainak nevezik magukat, szék- j házaikat pedig angolul „lodge”- j nak nevezték, ami a magyar szó- j használatba, a német „loge” nyomán, helytelenül páholy né-] ven került, holott eredetileg találóbban szállást jelent. Ezek a '|S ■ Ilii szabadkőműves szervezetek az ő privilégizált titkosságukkal ideális fedőszervezetül szolgáltak politikai célzatú, később zsidó érdekű titkos mozgalmaknak is, akik már Cromwellnek is fontos kémszolgálatot teljesítettek és az angol kalmárszellem anyagiassága útján találták meg a céheknek a szokásjog szentesítette megszállásának módját. Erre kitűnő alkalmat a céhek tagavatásával kapcsolatos népünnepélyek szolgáltak. Ezeken tekintélyes polgá-Sj SZAI.ASI FERENC, a Hunga- J*g rizmus meghirdetője, Mozgal- ÜJ műnk alapítója j az utolsó törli vényes magyar államrendszer j feje: hatvanhárom esztendővel “J ezelőtt — 1897. január 6-án — S született. Mártírhalála, hősi élétől« szemlélete és az a mérhetelen ■j értékű széllé mikincs, amit örck- 5 ségképpen reánkhagyott: ad erőt 1! a kitartásra, a szüntelen küzdejjjjjjj lemre, és egyben kötelezően fijjjj gyelmeztet bennünket arra, llilHiflIlHlilllIHliiillilliililii] hogy: Az egyén életének semmi UJJ értelme nincs nagy célok szolgá- 2 tata nélkül. Lángelméje és élet- jjj áldozata elolthatatlan fáklya- “J ként világítja be a mind komo- m rabbra sötétedő magyar éjszakát S és mutatja Nemzetünknek a jö- jg vő századok felé vezető utat. Ez $ az út a mi Iiungarizmusunk. Az n út, amelyen Szálasi Ferencet ■ követnünk kell. Lelkűnkben hű- S séggel őrizzük tanításait és szí- S vünkben emléke él! Mindhalálig! n iiíIIllllilililIiniiiiiiiiiiiiiiiiHiii“ BOLDOG ÚJ ÉVET rok, nemesek és tudósok előszeretettel vettek részt és ily alkalmakkor lépett életbe az a szokás, hogy ezek az előkelő vendégek felvételüket kérték a céhbe. És főképpen, mert a felvételükkel kapcsolatos lakomák költségeit ezek fizették meg, a céhek — amelyek a pénzt sohasem vetették meg — nem is zárkóztak el a tekintélyesebb, borsos tagdíjjakat jól fizető elemek felvétele elől. „Minthogy ezek sem kőfaragók, szobrászok, vagy kőművesek nem voltak, ezért jelképes kőműveseket csináltak belőlük és megkülönböztetésül — free and accepted masons — szabad és elfogadott kőműveseknek nevezték őket” —így adja elő ezt a történetet! Limousin . • . testvér, a francia! akacia vakoló folyóirata 1908-i évfolyamának „Hiram” Salamon zsidókirály építészének álneve alatt megjelent tanulmányában. Végül is többen voltak közöttük a befogadottak, mint a valóságos kőművesek, akiknek ezekhez most már csak annyi közük volt, hogy ünnepélyes szertartásaikon felkötötték derekaikra a kőműves kötényt. Ezzel az irányítás teljesen a befogadottak hatalmába került. • Folytatása a 4. oldalon Az emberiség által megértett és felmért nagyvilág homokóráján ismét lepergett egy esztendő. Talán először pergett úgy le — már hoszszú évek óta, — hogy a szokástól eltérően, nem nehezedik pesszhnisztikus ólomsullyal a lelkünkre. Amikor 1963 küszöbét átlépjük a talaj inog a bolsevista kclosszus cseséplába alatt. Recsegnek-ropognak a világproletári bástyák álom-falai. A lenini filozófia válságba jutott, s a kinai gőzmozdony is olyan irányba kanyarodott, hogy könnyen legázolhatja a kommunista elvtársi összefogás ostoba reményeit. Nagy világesemények forrongó lávája neszez a mélységben, s ha fülünket a talajra nyomjuk, rettentő morgást hallunk a mélyből. Ügy érezzük, 1963-ban megszűnik a jelen kaosza, hogy helyet adjon az új világrendnek, ami jön, kérlelhetetlenül. Nincs olyan erő, ami közelgését feltartóztathatná. Az új rendszer a küszöbön áll, amely csak nevében új, mert tartalmában Európa mártírjának, Szálasi Ferencnek, csaknem harminc évvel ezelőtt meghirdetett elvei alapján épül fel. A konnacionalizmus a megvalósulás útjára lépett. Az újév az újrakezdés és a fogadalmak napja. Egyben az emlékeztető üzeneteké is. Én, csak egy kékést szeretnék intézni a testvérekhez: 1963-ban még nagyobb szeretettel közeledjenek egymáshoz. Nyujtsurik Segítő kezet az arra rászorulók fele, baráti jobbot a kötekedők és testvéri kezet az ugyanazért a célért harcoló magyar testvéreink felé. Szétszórtságunk messze idegenségében szeretettel gondolunk Mozgalmunk Nagyasszonyára, aki Mártír Vezérünket adta nekünk. Kérjük a magyarok Istenét, áldja meg erővel, egészséggel és adja meg Neki azt a nagy elégtételt és örömet, hogy az új esztendőben megvalósulni láthassa, legalább egy részét annak a szent Célnak, amiért hős fia életét áldozta. Ebben a szellemben kívánok a HTK és a HSrM minden tagjának és minden igaz magyar testvéremnek áldásos, boldog Üjesztendőt. POLGAR LAJOS Újabb alkudozások egy békés együtmüködésre Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között, még a lengyel-amerikai viszonynál is, szorosabb és barátságosabb kapcsolat lehetőségét helyezték kilátásba bizonyos amerikai alkudozók, ha Kádárék két feltételbe beleegyeznek. A feltételek: hogy Mind.szenty hercegprímás elhagyva az amerikai követséget — hol 1956 óta tartózkodik — visszatérhessen hivatalának szabad gyakorlásához, valamint Kádárék szabadonbocsátanak 100 politikai foglyot, akik között 12 amerikai állampolgár is van. Ez arra mutat, hogy a „Magyar Kérdést” már ilyen kisebb egyezményekkel akarják az amerikai kormányban is lerázni. A „békés együttműködés” mesterkedéseivel akarják elködösíteni 1956-os szabadságharcunk véres valóságát és lealkudni népünk jogos követeléseit! A hercegprimás öexelenciáját pedig, ha egyszer menedékét elhagyta, a kommunisták bármikor ismét bebörtönözhetik.
