Színház, 1918 (1-10. szám)

1918-12-08 / 9. szám

2 Sziház. Elfogulatlan kritika. (Töredék.) Irta: Léber János. Szin : Kritikus-szoba. Már úgy érteni, hogy a kritikus szobája. Egy Íróasztal van benne, meg ‘egy pár szék, egyéb semmi. A háttérben kivégzett | szinészkarriérek feketéllenek. I. jelenet. Kritikus. (Két méteres csontváz. Homlokán örökös felhő, izemében szinészgyülölet. Gondolkozik.) Megint egy marhaság! Egy megbomlott ész drámai őrültsége. És ezt nekem látni kell . . Erről nekem Írni muszáj ! (itt öt percig undorodik). Na de majd rámászok én . . A darabra is, a szerzőre is — meg a színészekre is. (Írni kezd.) Tegnap este újból kimutatta városi színésze­tünk a foga fehérjét. Rettentő . .. (itt eszébe jut a következő história:) II. jelenet Direktor: . . . Amint tehát már említettem, kedves Dühöngő ur, én teljesen tudom méltá­nyolni az elvek néhanapi szegreakasztását és amennyire erőforrásaim megengedik . . (itt sokat elentően kotorász kabátja belső zsebe körül). Dühöngő ur: (a kritikus) Kérem, kérem én teljesen megbízom önben kedves direktor ur s ha valamikor a tollat érdekei ellen készülnék forjdi- iani, eszembe fog jutni . . . III. jelenet Kritikus: (folytatja az írást — mert eszébe jutott valami — emigyen) Rettentő sikerük volt, amire maga a mindent áldozó direktor becsülettel ráérdemesült. Kanalas J. „Megbolondult anyós“-át adták. Ligeti Manci a bolond anyósba pom­pásan beleillett. Igaz, hogy még mindig . . . (itt megint megállítja sújtani készülő tollát egy em­léke a. mujtnak: a IV. jelenet. Színes, paríümös színésznői lakás. Asztal, kere- vet, székek, fotelek, ágy . . puhaság, melegség, intimitás stb. Művésznő: (átkarolva a kritikus félméteres nyakát, mámorosán súgja a fülébe :) Majd meg­halok érted . . Te édes, te drága, te szellemóriás és sujtoló vessző. Nézz rám . . A karomra, mely átölel, a szemembe, mely szemedre fuvja szerel­mét, az ajakamra és ha egyszer, valamiker meg­botlanék a színpadon . . . ­Kritikus: (közbevág) Értelek drágám (és csókpecsétet tesz a piros ajakra.) És igy folytatja a kritikát: , ' ' . . , Sokan vannak, akik durva nemértéssel támadnak ellene pedig az ő játékstílusa maga a tökéletes precizitás. Darvas Pistáról aki a férfi­főszerepet vitte, már más . . (megint elakad a szigorú kritika, ..mert Darvas Pistával éppen a teg­napeste ivott „bruder“-t. Ilyenformán folytatja te­hát) — . . máskor is megírtuk, hogy eredeti ős­tehetség. Itt a függönyt leeresztem mert a másod- rangú művészekről és művésznőkről van tovább szó. Ez pedig igazán nem való a jóizlésü kö­zönségnek. I Kiss Árpád a szatmáriakhoz. A tavalyi szatmári színigazgatóval beszélget­tünk Ungváron. A*cinpadon az „Elvált asszonyt* próbálták, amikor benyitottunk. Együtt volt az operett ensemble és a régi kedves ösmerősök szívesen üdvözöltek bennünket, akik ott — sze­rintük — a szatmáriakat képviseltük Kiss Cecil, Kormos Ferenc, Béhr Matyi, Perényi, Horváth és mások sorra jöttek az ezernyi figyelmes kérdéssel. Mi újság Szatmáron ? Gondolnak-e még rájuk ? Milyen az uj társulat ? És még sok-sok kérdés, 1 amire alig győztünk válaszolni. Ebéd után a Bercsényi kávéházban jöttünk össze és megeredt a beszélgetés apró visszaem­lékezések formájában. A Szatmáron töltött kedves hónapok eseményei egytől-egyig szőnyegre kerül­tek és szinte észrevétlenül lopózott ránk az este; j a színházhoz kellett menniük. Bucsuzáskor min­degyikük arra kért bennünket, hogy tolmácsoljuk szives üdvözletüket a szatmári közönségnek. Kiss ; Árpád még külön megjegyezte: Szerkesztő Ur írja meg otthon, hogy sokáig, nagyon sokáig nem fogom elfeledni azt az igazán intelligens szatmárk publikumot. NŐI DIVATSZALON. Készit elegáns francia és angol i \ I toaletteket a legújabb divat sze­xi// rint. Régi ruhákból Ízlésesen és W olcsón étalakit hÜLÖP HERMIN SZATMÁR, DEÁK-TÉR. -------:

Next

/
Oldalképek
Tartalom