Színház, 1914 (2. évfolyam, 6-12. szám)

1914-01-31 / 10. szám

4 SZÍNHÁZ Az elmúlt hét. Helyreigazítás. Múlt szá­munkban a hétről irt recensiónk- ból véletlenül kifelejtettük Sugár Gyula nevét, aki pedig úgy a Kis gróf címszerepében, mint a Csók­szanatórium kalandorában csak növelte a vele szemben való jó véleményünket. — E sorokat hi­bánk jóvátétele céljából közöljük. Kis lord. Szelényi Lillyke Ne- ményi színigazgató bájos leánya vendégszerepeit ebben a kedves romantikus darabban. ft talen- tumos kis leány rendkívüli ügyes­séggel játszta a nehéz szerepet, oly kedves őszinteséggel, annyi szívvel, hogy a közönség sok­szor nyílt szinen áldozott az apró színésznő művészetének. Vese-velővel. R pofon. Egy fiatal színészünk, aki minden estéjét a kártyaasztal mellett töltötte, nagyon sokat vesztett a minap. Amikor fölkelt az asztal mellől, nagyon el volt keseredve. Ott volt egy barátja, azzal indult el a kávéházból hazafelé. — Nagyon sokat vesztettem — panaszkodott neki útközben, — Hát ne kártyázzál többet. ft színész elkeseredve mon­dotta : — Nem is. ftbban a pillanat­ban, amikor az asztaltól fölkel­tem, fogadást tettem, hogy soha többé nem kártyázom. S tudod mit? Ha még egyszer kártyázni látsz, pofonvághatsz . . . Tegnap este a színész, mintha mi sem történt volna, ott ült a kártyaasztal mellett és játszott. Egyszerre nyílik az ajtó s belép a barátja, ft színész elsápad lesütötte a szemét, majd elfor­dította a fejét s látszott, hogy egész testében reszket. ft barátja egyenesen az asz­tal felé tartott. Megállt a fiatal­ember előtt — s mielőtt bárki megakadályozta volna, — pofon­vágta. Persze a kávéházban óri­ási riadalom támadt, ftzt hitték, hogy a színész rá fog rohanni a barátjára, de a fiatalember meg sem mozdult. Egy nagyot sóhajtott, mintha kő esett volna le a szivéről. — Hála istennek, hogy már ezen túlestem, mondotta. Most már — nyugodtan játszhatunk tovább ... Lökdösi tánc. Quartett a ,,Támlásszék 10." c, énekes bohózatban. Éneklik: Szeles Elza, Lakatos Ilonka, Várnai László és Lányai Oszkár De szép is ami fővárosunk, oh be szép Oh Budapest oly szépen fest, régen tudjuk ezt. Egész nap fárad és kínlódik itt a nép, De mégsem rest, ha jő az est, lumpolni kezd. 1 1 »polgári és papi divatterme Szatmár, Deák-tér 7., I. em. Magyar, német, angol lord, csak Csapó-féle ruhát hord. Raktáron tart hazai és angol szöveteket, melyek valódiságáért szavatosságot vállal

Next

/
Oldalképek
Tartalom