Színházi Hét, 1911
1911-12-23
1911. Szluliázl Hét December 23. Iglói diákok. „Füzes Lenke.“ Ez szebb, jobb, méltóbb lett volna a ma esti szinlapon. Nem azért, mert az egyetlen nőszereplő volt ma este, nem azért, mert a mi szemünkben is nagyot nőtt a rövid idő alatt, mióta szerepel, hanem azért, mert diszkrét egyéniségével és művészetével szerettette meg magát a közönséggel s nem hajhássza a gyors érvényesülést. Az „Iglói diákok“, Farkas Imre poétikusan sentimentális, de kedvesen szellemes darabja alkalmas keret e megemlékezésre. A tanár csupa poézis szivü leányát mély átértéssel játszotta, dalai, sóhajtásai szívhez szóltak. Átértette szerepét, de csak szemében csillogott az átérzés, arcjátékának teljes hiánya kissé diszomansan hatott - s ezért jobb szerettük a Muzsikus lány hercegében látni, hol temperamentuma jobban érvényesülhetett. Érdeklődéssel nézzük ez uj világ kibontakozását. Stella Gida — a szerelmes diák, akit kicsapnak az iskolából, ötletes, vidám volt, de fiatalos temperamentumát jól tudta mérsékelni is s a második felvonásban — kevés szóhoz jutva, — de érzéssel tele mimikával játszott. Pelsőczy László karikatúra — tanárja sok sok derűs hangulatot keltett, Csá/cy Antal gyönyörű énekeit, Kun Dezső maszkját és ötletes tót korcsmárosát nagyon szerette a közönség, Faragó Sándor a meg nem hallgatott diákot pompásan elevenítette meg, sőt, még arctipussa is az ellenségeskedő emberre vallott. Kovács Imre pedellusa az életből vett alak volt, tehetsége napról-napra fejlődik s egyre közelebb jut a közönség szeretetéhez. A darab ? Egy kis diáktörténet. Nincs benne semmi újdonság, egy novellájából készítette ezt Farkas, bár e novellát kevesen ismerik, mert egy régóta megszűnt fiatal lapban jelent volt meg. Óh, nem Farkas Imre nem Wedekind, hogy társadalomtudományi kérdéseket oldjon meg. Diáktragédiában, csak költő — fehér, leányköltő, semmi más. Hangulatos, színes dalai bájos verseihez szépen simultak s a pirosszinlapos darabokhoz szokott színészek mély érzéssel énekeltek, játszottak. A leányok lelkesen tapsoltak s Farkas Imre dalaival aludtak el fehér lányszobákban, fehér álmok között. (- *•) Kun atyai tanácsai karácsonyra. Légy szeszelős és bohó, áliás bohém. Igyál és egyél, az előbbiből többet, mint az utóbbiból. Az ne aggasszon, hogy berúgsz, mert ekkor egyszerűen be vagy rúgva, ez pedig becsületszavamra mondom, nagyszerű. Próbáljatok jól berúgni. Meleg szobában leszijtam magam a múltkor és ez fenomenál érzés, melegen ajánlom.
