Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)

1914-06-09 / 23. szám

3 SZINÉRVÁRALJA A pünkösti bál, mely a ref. egyház avára junius 1-én tartatott, anyagiakban a kővetkező eredményt tünteti fel. Bevétel volt 238 K, kiadás 161 K 68 f. tiszta jtivedeem 81 K 32 f. — Felülfizettek: Oláh Sándor 2, Szilvásy György, Szilvásy Dániel, Lázár György, Kovács Ferenc, Miklósi János, Bodor Gábor, Demeter János, Rák Lajos, Sólyom Zsigmond, Suba Károly, Kamensky János, Makray Károly, Makray József, Pólyák Sándor, Majos Győző, Sólyom Sándor, Oláh József, Smoczer János, Kleiber Zsigmond, Kocsis János 1—1 koronával. — Jegyeiket meg­váltották : Ujfalussy Miklós, cs. kir. kamarás 30, Dr. Székely Dezső, Simon Menyhért és Groszman Dávid 5—5, Valaki 4, Valaki 2 koronával. — Mindazoknak, kik a bál sikerének előmozdításán fáradozni és a jövedelem gyarapításához felüifizetésükkel és a jegymegváltással hozzájáru'ni i-zivesek voltak, ezen az utón is köszönetét mond az egyház elöljárósága. Porubszky Jenő meghalt. Po­rubszky Jenő, a debreceni ítélőtábla nemrég nyugalomba vonult elnöke f. hó 2-án délután Pöstyénben hirtelen meghalt. A megboldo­gult egyike volt a magyar igazságszolgál­tatás legkiválóbb munkásainak, ügy Debre­cenben, mint a fenhatósága alá esett vidéki ‘ bíróságoknál a legnagyobb tisztelet és szeretet fogadta. Nyugalomba vonulásakor legfelsőbb elismerésben is . részesültek ér­demei, lapunk egy közeli számában hoztuk s: a király a másodosztályú vaskorona- rendet adományozta neki. Választó-névjegyzék 3 érve. Az uj választójogi törvény végrehajtása sokkal nehezebb, mint ahogyan azt a kormány tervezte. Fontos dolog vár a választók névjegyzékének összeállításánál a polgár­ságra. Az uj törvény értelmében (161- szakasz) a most összeállítandó névjegyzék 1917. március 31-ig lesz érvényben. Aki tehát most nem kerül a választók közé, az 1917. március 31-ike előtt nem lehet választó, mert időközben a törvény rendel­kezései szerint „kiigazítás“ nem lesz. — Figyelmeztetjük a polgárságot, gondoskod­jék, hogy az összeírásnál senkit, aki arra jogosult, ki ne hagyhassanak a választók közül. Mert amilyen lesz az uj jegyzék, olyan lesz az egész 1917-ig. Nagybánya g. kath. plébánosa. Dr. Hosszú Vazul, Szamosujvár püspöke hozzájárult Nagybánya város képviselő- testületének 1913. év junius 6-án tartott közgyűlésében megejtett választásához, mely szeriDt a városi közgyűlés Brebán Sándor adminisztrátort egyhangúlag nagybányai g. kath. plébánossá választotta meg s az egyházfejedelem a választást jóváhagyván, Brebán Sándort g. kath, plébánosi állásá­ban megerősítve, neki a jurisdikciót megadta. Kanonokok kinevezése a hajdú- dorogi püspökséghez. A király a hi jdu- dorogi gör. kath. püspökséghez Damjanovics Tivadar kökényesed esperes-lelkészt olvasó­kanónokká, Bányai Jenő máramarosszigeti főgimn. tanárt éneklő-kanonekká, [Mitrovics E'ek nagykárolyi esperest őr-kanonokká nevezte ki. Az uj hadbíróságok. Az uj katonahad büntető eljárás 1914 julius 8-án lép életbe és a mostani katonai bíróságok úgy a hadseregnél, mint a honvédségnél átalakul­nak. Leszuek dandárbiróságok, minden dandárparancsnokság székhelyén ; továbbá hadosztálybiróságok, minden hadosztály, illetve honvédkerület székhelyén. Azután lesz legfőbb honvédtörvényszék Budapesten és a hadsereg részére Bécsben, a hadügy­minisztérium mellett. A magyar állami nyelvet, mint biráskodási nyelvet a közös hadseregnél most egyelőre csak a nagyvá­radi és aradi hadbíróságoknál léptetik életbe, mert nincsen elég magyarul tudó hadbíró. De tiz év alatt magyar nyelvű lesz a közös hadseregben is a bíráskodás nyelve az összes magyarországi hadbíró­ságoknál. Hirdetmény. A községi elöl­járóság értesíti az érdekelt adózó közönséget, hogy az 1914. évre összeállított 111. oszt. kereseti adó kivetési lajstrom a javaslatba ho­zott adó összegek kitüntetésével mai naptól kezdve junius hó 15-ig a községházánál közszemlére kitéve van, melyet a délutáni hiva­talos órák alatt bárki megtekintheti s észrevételeit a kir. pénzügyigazgató­ságnál Írásban, utóbb pedig az adő- kivető bizottságnál az 1914. év junius hó 25, 26, 27, 30. és julius hó 1-én a »Korona« szálloda emeleti helyisé­gében tartandó tárgyalások folyama alatt szóval vagy írásban előter­jesztheti. Szinérváralja, 1914. junius hó 2-án. Koltay László, adáügyi jegyző*) *) Megjegyezzük itt, hogy a kir. adó­hivatal kerületébe osztott többi községekre nézve a kereseti adó tárgyalás folyó junius hó 9-én veszi kezdetét. Szívességi váltó. A váltón hárman szerepelnek. Az elfogadó, a kibocsátó és a rendelvényes váltóbirtokos. Az elfogadó a váltót csak a kibocsátó iránti szivességből irta alá és erről a rendelvényes váltó- birtokos tudott. A folyamatba tett váltó­perben az elfogadó a sommás végzés ellen kifogásokat adott be azon az ^alapoD, mert a váltót S. I. kibocsátónak ^csak szives­ségből fogadta el, s étről felperes is tudott. A beregszászi törvényszék a sommás vég­zést hatályában fenntartotta a következő indokolással: Állandó birói gyakorlat az, hogy a szivességből való aláírás kifogása csakis az ellen hozható fel, akinek a szivességből való aláírás eszközöltetett s még pedig akkor is, ha arról á váltó mindegyik birto­kosának tudomása volt is, mert ellenesetben a szívességi aláírás tulajdonképpeni célja, a váltó leszáinitolás elérhetetlenné lenne. Al­peresnek a szívességi aláirása s a felperes­nek erről való tudomására alapított kifogása tehát alaptalan. A kassai ítélő tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta indokaiból és azért, mert alperes nem is állította, hogy at, váltónak általa elfogadói minőségben történt aláírásakor a felperes őt a kötelezettség alól előre mentesítette volna, ennek bizo­nyítása nélkül pedig a felperessel szemben ! sz alperesnek a kötelezettség szívességi ' mivoltára alapított kifogása figyelembe nem í jöhet. Ezt az ítéletet a Kúria is helyben­hagyta 1914. febr. 19-én kelt 750|18l3. V. számú Ítéletével az előző indokoknál logvá és azért, mert a váltót beváltó forgatóval szemben a szívességi kifogás azon esetben, ha a szívességi valtónyilatkozat nem reá való tekintettel történt, még akkor sem érvényesíthető, ha bebizonyittatik is, hogy a váltó megszerzése alkalmával annak szívességi minőségéről tudott, mert a szí­vességi aláírásnak éppen az a céija, hogy a váltó értékesíthető legyen. Vasárnapon bezárt üzletből az udvaron át sem szabad árut kiadni. A belügyminiszter 1913. évi 275. sz, alatt a következő határozatot hozta: K. J. keres­kedő ellen vasárnapi munkaszünet meg­szegése által elkövetet és az 1611 : XIIL t.-c. 1. § ába ütköző kihágás miatt az idézett törvénycikk 6. §-a alapján folya­matba tett kihágási ügyben ezen harmad­fokú rendőri büntetőbíróság a következő végzést hozta : A másodfokú ítélet ellen terhelt által előterjesztett felebbezést a Rbsz. 178. §-a alapján hivatalból vissza­utasítja. Mert az adott esetben az első és másodfokú ítélet a vád tárgyát kimeríti másrészt pedig a bezárt üzletből az udvaron át árunák kiadása az 1891 : XIII. t.-c. 1. §-ába ütköző kihágás tényálladékát magában foglalja. A cseléd könyv reformja. A cse­lédkérdés nagy problémája kezdi már foglalkoztatni az illetékes köröket. Rájöttek hosszas tapasztalatok után, nogy a cseléd­hiánynak nem csak az az oka, hogy a meglevő és helyet kereső cselédnek igen drágák, hanem az is, hogy a hatóságok annyi formalitáshoz kötötték a cselédkönyv kiadását, hogy ez is elriasztja a jelentke­zőket. — a belügyminisztérium illetékes osztályán, mint értesülünk, foglalkoznak a cselédügy reformjával, illetve azzal, hogy a cselédkönyz megszerzését %fgkönnyitsék. A mai helyzetben, ha a cselédnek nincs illetőségi bizonyítványa, nem kaphat cse­lédkönyvet. A reform lökép arra irányul, hogy ezekben az esetekben a cseléd illetőségének megállapításáig -- ha csak annak megbízhatósága iránt kétely nem merül fel — ideiglenes cselédkönyvet állít­tassanak ki. Érdekes ujitása lesz a reform­nak, hogy cselédkönj vet kell adni férjezett asszonynak is, még pedig a férj előzetes megkérdezése nélkül. Ideiglenes cseléd- könyvetjfogak kiadni abban az esetben is, ha valamely cselédkönyv elveszett, mig jelenleg ilyen esetben a cseléd néha hónapokig hely nélkül marad, mert az uj könyv kénik s a nélkül nem szabad szol­gálatba állnia. „Zongoravsárlóknak nem keő a fővárosba fáradniok ! Kitűnő referen ciákkal rendelkező zongoratanár és szakértő 10 korona honorárium utólagos beküldése ellenében zongorát választ intézetek, magánosok, részére, cserél, vagy eladásra közvetit a fővárosban. Ezen a módon sok pénz és idő takarítható meg. — Teljes garanciavállalás minden irány­ban ! Cim megtudható a Géniusz“ kiadó­hivatalában . Budapest, VII. Lövölde-tér 1 sz. Válaszbélyeg, Főmunkatársak: dr. hatéra Sándor és dr. Kaka Tihamér. 4245/914 tkszám. Árverési póthirdetmény. A 'telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Szatmári ^fakereskedel- mi r. t. végrehajtatónak Gita György (uős Tégla Annával) végrehajtást szenvedő ellen 44 kor. 20 fill, tőke és járulékai erejéig indított végrehaj­tási ügyében az 1914 évi február hó 3. napján 583/1914 tkszám alatt kibocsátott árverési hirdetménnyel a mogyorósi 203 sz. betétben A. I. 609, 610 hrsz. Gita György (nős Tégla Annával) nevén álló ingatlanokra 823 kor., ugyanezen betétben A. I. 922/1 hrsz. ingatlanra 30 korona, a mogyorósi 140 sz. betétben A. I. 822/2, 923, hrsz. ingatlanokból vég­rehajtást szenvedő illetőségére 27 K. kikiáltási árban elrendelte. Mogyorós községházánál 1914 évi junius 25 napjának d. e. 10 órájára kitűzött árverést az 1881 évi LX. t.-c. 167 §-a értelmében Dr. Somlyó Lajos ügyvéd által képviselt Markovits Lá­zár szinérváraljai bej. cég végrehaj­tató javára 60 korona 60 fillér tőke és járulékaiból álló követelésének behajtása érdekében is megfogják tartani. Szinérváralja, 1914 évi május 27. Szekeres s. k. kir. aljárásbiró. A kiadmány hiteléül. Éberth, tkvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom