Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-05-12 / 19. szám
Szioérváralja, 1914. Május 12. —- 19. szám Tizenegyedik évfolyam SZIKEKVAUALJ i TÁRSADALMI, QAZDASÁQI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. EI6 fizetési árakEgész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 50/fillér. MEGJELENIK MIN 0 E N K ED DEN. Felelős szerkesztő : fAbiAn istvAn. A lapra vonatkozó mindennemfl közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt éraken köstenh. Tervezet. Szatmárvármegye törvényhatóságának Szinér- váralja nagyközség területére kiterjedóleg alkotott szabályrendelete a gyalogjárdáról. (Közöljük (2 tervezetet egész terjedelmében, hogy a fontos kérdésről az érdeklődők a képviselő testület gyűlése előtt véleményt alkossanak s határozott vélemény kialakulása után az ügy előnyére lapunkban is hozzászólhassanak a tárgyhoz.) I. Fejezet. A járda meghatározása. 1 §• Járda alatt a szabályrendelet alkama- zása szempontjából a községben a gyalogjárás czéljára létesített, vagy létesítendő beton, kő, vagy aszfalt járda, utczal átjárók és kitérők értendők. A járda alkotó részéi: maga a járda test, annak szegélyei, padkái, átereszei, esetleges csatornái és minden a járda karbantartására létesített mű, vagy -műtárgy. 2 §• Úgy a község, mint egyes telektulajdonosok által eddig utcai vonalba kiépített járda a község tulajdonát képezi. Magánosok ezentúl csak szabályszerű építési terv alapján adott és hatóságilag jóváhagyott engedély elnyerése után építhetnek járdát és az engedély csak az esetre adható meg, ha ä) ’építtető és illetve telektulajdonos a műtárgyat és tartozékát a község talajdo- nába és rendelkezésére bocsátja, b) ha az építési tervből megállapítható, hogy az építendő műtárgy á megállapított utcai vonalnak megfelel, valamint anyag, minőség és kivitel tekintetében arra az utcára megszabott járdával teljesen egyenlő. 3 §• Uj járda épitését, irányát és anyagát a képviselő testület állapítja meg esetről- esetre. Az uj járda épitését megelőzőleg az érdekelt telektulajdonosok közbenjöttével az elöljáróság az utcai vonalat megállapítja, a kerítések esetleges áthelyezése iránt igyekszik a telektulajdonossal egyetértő megállapodásra jutni és ha ez nem sikerülne, a képviselőtestület elé iut^ükedés esetleg az 1881 évi XLI. t.-c. rendelkezésinek igény- bevétele iránt javaslatot tesz. II. Fejezet. Építési költségek. A járda építési és feníartási költségei a következőképen nyernek fedezetet: 4 §• A magántelkek előtt elvonuló járda költségeinek felerészét a telektulajdonos viseli, a másik fele része pedig a földadó kivételével a többi, nevezetesen a házbér, házosztály, keresetadók, tőke kamat és járadék, valamint a nyilvnnos számadásra kötelezett vállalatok adója után lesz egységes kulcscsal kivetve és behajtva. 5 §. A járda építési költségek dologi terhet képeznek, tehát a telektulajdonos mindenkori jogutódját is terhelik. 6 §. Nem magántelkek előtt, valamint a nem telkek előtt felépített járda és tartozékainak összes költségét, nem különben az egész járda hálózat mindenkori fentar- tási költségeit a község házi pénztára fedezi az e célra költségvetésileg előirányzott hitelből. 7 §• Jelen szabályrendelet életbe léptéig magántelektulajdonosok által már felépített és a szabályrendelet szerint a község kezelésébe átment járdák épitési költségeinek kiegyenlítése végett az ezen §. 4-ik pontja értelmében alakított bizottság által leszámolás foganatosítandó oly formán, hogy a bizottság a tulajdonos közbenjöttével a már felépített járdát pontosan felméri, annak négyszögméterenkénti terjedelmét valamint négyszögméterenkénti épitési költségeit jegyzőkönyvileg mégállapitja és az ekként kiszámított összköltségnek felerészét a fél számlája javára könyvelteti. A bizottság által számba vett járdák négyszögméterenkénti épitési költsége egyik telektulajdonosnál sem haladhatja meg azt az összeget, melyet a község a községháza A „SZUJÉRUflRAUA“ CARŰtifl Vadvirágos tavaszeste. Vadvirágos tavaszeste Menj ki a mezőre, Borulj akkor, Naplementkor Lassan térdelőre... Tudod-e, hogy ugyanakkor, Azon az egy naplementkor Egy távoli kis faluba Én is lassan térdrehullva Imádkozom Érted 1 ? Nagyon sokszor megbántanak., Nagyon sokszor megbántanak, Megvéreznek, megsebeznek .., Utszéli gyenge fa vagyok. Törzsem, ágam, lombom reszket. Vásott kölyök reám mászik. Belém akad a dühöngő szekér. Koszorús lombom odajön rágni Kaján, ennivágyó bámész tehén. — Hogy messzire látok. ..előre, Megcibál a vihar, a szél ; Szennyes vándor a villámról Árnyam alatt pihenni fél. Reámrakódik az utszél pora S ki lemosná rólam, senki-soha. Oly nehéz e teher, Úgy lehúzza ágam ... Jaj! Te bosszuló sors... Meddig tűrje vállam ? ! Balogh litván. Vonaton. Irta: Kovács Jenő. A gyorsvonat ablakából unott, közönyös arccal középkorú, jól öltözött ember nézdegél a gyorsan tovattirő ^egyhangú vidékre. Ebben a hangulatban telt el már az egész délután. Idegen is türelmetlen ember és már a végletekig megfeszítette ez az ütemes zakatolás. A vonat megáll, kiabálják az állomás nevét, egy pár utas nagy hangon bucsuzkodik és tolakodva keres magának helyet Aztán a kalauz csapkodja az ajtókat és nézi, nem szállt-e be valaki. Meleg sört és sonkás zsemlyéket kínálnak, aztán újra tovább rohan a vonat és ez még így megy holnap reggelig. Irtózatos, nyomasztó megbolondulni való 1 — dörmögi a szegén) ember, — de hát miért utazom ?.. . Mi * mennykőt is keresek ott? Szórakozás ? Eddig mhd:g azt hittem, hogy még csak ezután fogok élni igazán és siettem, kergettem egyik napot a másik után, lesve, várva, mikor lesz valami váltó zás. És nem változott semmi. Akár csak. itt ezen az unalmas vidéken. Itt egy akác, girbe-gurba fák, semmi formájuk sincsen, alig várom, hogy ahhoz a távolban sötétlő szép fasorhoz érjünk és mikor odaérünk, hát az csupa ormótlan, szegényes akác. Csak már jönne valaki, nem bánom, ha lókupec is, csak beszéljen, beszéljen a lóról, a zabról, a versenyekről és az állatorvosokról .. . Csak jönne már legalább valaki. Teljesen egyedül ült a fülkében, angol utazó sapka volt a fejébe huzva, messziről csak az orra pirossága tűnt fel, vizenyőskék szemei kissé bamba kifejezést adtak az arcának, amely csontos és keskeny volt és viharos múltra mutatott. Kazár Péter alapjában véve jó fiú . . . ezt szokták róla mondogatni, akik jobban ismerték. Jó fiú f De többet aztán nem is lehetett hozzátenni. Kazár Pater egy kicsit tanult, egy kicsit gondolkozott és akart, de nagyon vagyonos volt. És mindenre ráért. — Majd holnap I Semmi sem sürgős . Majd holnap 1 Addig-addig halogatott mindent, mig elkésett vele. .. Nősülni kéne ..- de még most ne . . . még egy kis halasztást 1 ... Jó alkalom kínálkozik ?... Hm, jöhet még jobb is, minek úgy sietni vele. A fülke ajtaja felpattant. Nagy úti- kosarat tuszkolt be egy ember, aztán apró kalapskatulya és mág apróbb kézitáska került sorra. Az ember ügyet se vetett
