Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)

1914-02-24 / 8. szám

(8) S7&1 . 3 SZINÉRVÁRALJa 1914 február 24 anyagi siker kiküzdésében elsősorban Sepsy Károly községi jegyzőt illeti a legőszintébb elismerés. Az ő láradhatlanságát dicséri ugv a műkedvelői előadás sikere, mint az, hogy a bál a múlthoz viszonyítva fényesen sikerült. A .Férjhez megyek“ monológban Szakács Mariska sok kedvességet és arra- valóságot árult el és szereplését őszinte szeretettel és tapssal honorálták. A „Félté­kenység“ egy felvonások bohózat szereplői mind pompásan megállták a helyeket de a legszebb alakítás melett is kitűnt Mühlbauer Veronka és Makrai Ilonka a sok jó közül. Oly élethűen, minden zavar nélkül játszot­tak mindnyájan, de különösen Mühlbauer és Makrai, hogy az ember hirielenében azt hitte, hogy a darabot *z ő kedvökért Írták. Mindezen elismerés nem eshetik rovására sem Szentkirályi Sándornak, aki Balazs mérnök szerepében elsőrangú műkedvelő volt, sem Rák V. Lajosnak, aki jó inas és Kompász Kálmánnak, aki a rossz rajzolót úgy adta, hogy inkább lehet rossz rajzoló, még rosszabb kereskedősegéd, mint rossz színész. „Az öngyilkos“ cinül magánjele­netet, mely erősen próbára teszi bonyolult változataival az ember emlékezőtehetségét, az iró intencióinak megfelelőleg adta elő Turbucz Ferenc. Higgadt előadása, mely a monológ humorát még emelte, az egész közönség tapsát és éljenzését hívta ki. A „Virágfakadás“ vígjátékban , Alby. Gyula, Dragos .Mariska, Stauder Annuska, Kató Mariska, Szakács Gyula és Kocsis Annuska szerepelt. Szerepelt, de mind olyan kifo­gástalanul, hogy a maga szerepében mind­mind a legőszintébb elismerésnek volt kénytelen engedni, amikor — dacára a darab közismert voltának — a közönség szűnni nem akaró tapssal a lámpák elé hívta őket. Azt tudtuk, hogy Alby Gyula kitűnő tűzoltó, dé~ hogy ennyire* jó szinész is, azt csak roost tapasztaltuk. Nagyon -ked­ves, sok dicséretes alakítása volt ebben a darabban Stauder Anhuskánák' Drágoe Mariskának, Kató Mariskának és rövid sze­repében Kocsis Annuskának. Az egyik lő- szereplő, Szakács Gyula magát a szerepet helyesen fogta ..fel, de beszedet a nézőtéren nem lehetett egészen j<,i hallani Tüzolió- jelenet zaita be a műsort, mely pont a tűzoltók szereplését,- működését lett volna hivatva bomútatni életképben. Hát ez a pont igazén nem sikerült, Azaz hogy sike­rült a közönséget minden teremből tókéle* tesen kifüsti lni. Ez a sikertelenség azonban nem i ontja le a többi pont kiválóságát s az összbenyomás az, hogy a tűzoltó-bal nálunk első helyre emelkedett. Bevétel volt 496-80 K, kiadás 214 K, tiszta jövsdelem 28L86 f., ami a tüzoltóegyesü et javára, t ehát a köz­ségi pótadó csökkentésere szolgál. A tán­cosok reggelig járta* láradhatatlanul. A né­gyest ZigLr György rendezte eredményesen. Szives örömmmet emlékezünk meg ez alkalommal is Gn-szipann Dávid vendéglős rég elismert pompás konyhájáról és italairól, melyek jóságát minden asztalnál dicsérték. Bora Jqska zenekara meg valóban úgy- ját- I szotr, minih* önmagát akarná felülmúlni. ; Szép a zenekartól, hogy a legújabb darabok i kifogástalan eljátszásává! is bebizonyítja, i hogy nemcsak a pénz, hanem az érzés is | vezeti. Minden darabot szépen játszottak, de mégis legszebb volt: „A Csap-utcán végtől vegesvégig“... A kath. legényegylet második tea- i estélye siker tekintetében felülmúlta az elsőt. Dacára annak, hogy a z egyesület : meghívókat nem bocsátott ki, csak a „Szinérváralja“ utján értesítette a közön- i séget s ennek csak kis része vehetett tudó- i mást a mulatságról, mégis zsúfolásig meg- ! teltek az összes termek s a közönség feszült várakozással nézett az ismeretlen műsor elé, Legelőször Hágen János káplán lépett a közönség elé és egy ötletes, mu­lattató monológgal az „Egy ideges ember­rel nyitotta meg a műsort. Utána Pujda i Margit csinos alakítással kuplékat énekelt, ; Kedvesen csengő hangjával és bájos elő­adásával elragadta a közönséget. A műsor harmadik száma Ullman Viktor által ügye­sen előadott „Mit tud az asszony ?“ Mindent, csak hallgatni nem.) verses (monológ volt. Előadásán meglátszott a ru­tinos műkedvelő. Utána özvegy Nagy Dezsöné egy bájos fiatal asszony szere­pében a nála megszokott elragadó kedves- séggel adta elő „Az irodában“ cimii monológot. A műsor befejezése egy jól sikerült zsidó lakodalmi jelenet volt, mely­ben a szereplők (apa : Mészáros Imre, anya : Tóth Károlyné, menyasszony-lányuk : Pujda Margit, vőlegény : Dittrich Ilonka.) Mindannyian nagyon jól alakítottak. Komi­kusán hü jelmezben, kacagtató mimikával tomboló tetszést arattak, — A két jól si­került teaestély az egyesület mulatságait a régi, jőhirü nívóra emelte. Bevétel 170 kor. Kiadás 120 kor. Tiszta jövedelom 50 kor. Pénzintézetek a magyar kultú­ráért. A Pesti Hazai Első Takarékpénz­tárnak Falussy Árpád indítványára hozott országos jelentőségű határozata a vidéki magyar pénzintézeteknél is visszhangra talált. Eddig már 17 pénzintézet csatlako­zott a Hazai Taknrékpénztár határozatához. Most Nagykárolyból arról értesítenek, hoqy a nagykárolyi Hitelbank és a nagykárolyi Első Takarékpénztár — bár közgyűléseiket még a Hazai Takarékpénztár felhívása előtt tartották meg — utólag az igazgatóság gyűlésén egyhangú lelkesedéssel járultak a keleti vármegyékben és Erdélyben veszé­lyeztetett magyár kultúra védelmére létesí­tendő nemzeti alaphoz 100—100 koronával. Egyidejűleg elhatározták, hogy a magyar­ság érdekeit szolgáló ezen nemzeti alaphoz leendő hozzájárulás végett minden évben javaslatét terjesztenek a közgyűlés elé. — Az országnak összesen 2000 magyar pénz­intézete van. Ha egy pénzintézet évenként csak 100 koronával járul a magyar faj vé­delmére létesítendő kulturalaphoz _ úgy ezen összeg is tiz év alatt a két millió koronát meghaladja. Egy különleges öngyilkos. A na­pokban lett egy Nevemellékes ifjú — ön­gyilkos. Nagyon érdekes, hogy miért lett öngyilkossá. Azt irta levelében, hogy tetté­nek oka:' „Nem rendelkezem elég szel­lemmel.“ . Ehhez azt a megjegyzést fűzzük, hogy a szerencsétlen nagyon tévedett!' Mert ha valaki konstatálja önmagáról, hogy nem szellemes, — hát szellemes. Nem szel­lemes eléggé? Hisz ahhoz ész kell, hogy valaki megállapítsa — butaságát! Tudva­levő hogy inkább az okos emberek ismerik be, hogy nem elég okosak. A buta ember soha sem ismeri el, hogy buta. Főmunkatársak \ dr. Katona Sándor és dr KabaTihamér 77 szám. 1914. végrh. r Árverési hirdetmény. Aluli.ott bírósági végrehajtó az 1881 j évi LX. t.-C. 102, §-a éneimében ezennel I közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. j törvényszéknek 1910 évi 20164 P -zámu j végzése következtében Dr. Fejes István ! szatmári ügyvéd által képviselt Pásztory j Árkád javára 2244 korona s jár. erejéig j 1914. évi január hó 3-an foganatositoit kielégítési végreliaitás utján lefoglalt és 1230 koronára becsült következő ingóságok u. m. bútor-at nyilvános firvt. ésen el­adatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1914-ik évi V. 13. számú vég­zése folytán 2244 korona tőkekövetelés, ennek 1910. évi október hó 7. napjától járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 579 kor. 06 illérben biróilag már megállapított költségek erejéig a már lefizetett 1750 kor. betudásával Avasfelsőfalubau adósok házá­nál leendő megtartására 1914. évi március hó 5-ik napjának d. u. fél 2 órája ha­táridőül kitüzetik és ahhoz a venn szándékozók ezennel oly m gjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 LX t-c 107 és 108 §-ai értetmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetán becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t -c 120 § értel­mében ezek javára is elrendeltetik Kelt Szinérváralja, 19.4. évi február hé 8-án Tatay Bertalan, kir. bir. végrehajtó. 874 szám 1913 vegrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1831 évi LX. t.-cz. 102 §-értelmében ezennef közhírré teszi, hogy a szatmárnémetii kir. törvényszéknek 1912 évi 26727 V. számú végzésé következtében Dr. Tanódy Eudre szatmári ügyvéd által képviselt Bank és Váltóüziet Küszner és Pap javára 1200 K. * jár. erejéig 1913 évi március hó 7-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felü l foglalt és 3520 koronára becsült követ- ki ző ingóságok u in. kocsi, szánka, cséplő­gép és egyéb nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1913. égi V. 294. számú vég­zése folytán 12ÖÜ kor. tőkekövetelés, ennek 1912. évi augusztus hó 10. napjától járó 6 százalék kamatai, egyharmad százalék válté uij és eddig összesen 214 kor. 85 fil­lérben biróilag már megállapított költségek erejéig, a mar befizetett összegek betudá­sával Avasujvárosban adósoknál leendő meg­tartására 1914. évi február hó 28. napjának d. e. fél 9 »raja határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozok ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t. c. 107 és 108 § értelmében készpénz fizetés mellett a leg­többet ígérőnek szükség esetén becsáron alui is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingó­ságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra Kielégítési jogoi nyerek volna, ezen árverés az 1881 évi LX t. c. 120 § értel­mében eéek javara is elrendeltetik. Kelt Szinérváralja, 1914. évi február hó 1. napján. Tatay Bertalan, kir. bír. végrehajtó. 84 szám 1914 végrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. éri LX. t.-cz 102 értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VI. kér. kir. járásbíróságnak 1913 évi Sp. IV. 2040|4 számú végzése következteben Dr. Gold Simon budapesti ügyvéd által képviselt Szalvítor Kötszergyár Breuer és Bauer cég javán; 258 K. 52 f. s jár. erejéig 1913. évi szeptember hó 18 án foganatosított ki­elégítési végrehajtás utján felülfoglalt es tíöö koronára becsült következő ingóságok, u. m. pipere cikkek, bútorzat és pénztár- szekrény nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1913 évi V. 87.: |4 számú végzése folytán 258 K 52 f tökekövetes, ennek 1912. évi november hó 7. napjától járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 138 K. 59 fillérben biróilag már megálla­pított költségek erejéig Avasfelsőfaluban adós házánál leendő megtartására 1 914. évi már­cius hó 2 napjának délelőtti 9 órája határidőül kizetik és ahhoz a venni szándé­kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 LX t.-cz. 107és 108 §-ai értelmében kész­pénz fizetés melletti a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is Ie-ós feiülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120-§ értel­mében ezek javára is elrendeltetik. Szinérváralja, 1914. évi február hó 25 Tatay Bertalan kir. bir végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom