Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)

1914-08-04 / 31. szám

3 SZ Í NÉRV ÁRALJA köteles előterjeszteni mindazokat a számí­tási adatokat, amik a nyereségjutalék ösz- szegének megállapítására Vonatkoznak.« A Kúria szóban forgó ítélete továbbá annak is elejét veszi, hogy a biztositő társaság hiányos vagy meg nem felelő adatok által nehezítse meg vagy tehesse lehetetlenné a biztosítottnak a bizonyítást, mert ha a biz­tosító társaság által bemutatott adatok elégtefenek, az az összeg állapittatik meg nyereségrészesiíésül, melyet a társaság a biztosítás megkötésekor az addig adott nyereségek alapján kilátásba helyezett, Talár a magyar bíróknak, a magyar bírok tatar Kérdésé — mint igen beavatott helyréi értesülünk — dűlőre jutott. Egyenruhába öltöztetik az egész biróságoí. Minden biró, jegyző, sőt. iroda­tiszt uniformisszérü talárt kap. Ezt köteles lesz viselni hivatalos órái alatt, hivata'os helyiségében mindig, tehát nemcsak büntető főtárgya ásókon, hanem tárgyaláson kivül is, akar büntető, akár polgári szakon van. Az ügyvédek ezzel szemben csak a. tör­vényszék, esküdtszék és felsőbíróságok főtárgyaLsain viselik atalárt. Az ügyészség tagjai ugyanekkor és hivatalos küldetéseik alkalmával. A bírói talár bő dominó lesz. Fekete, köpenyszerü. A tanácselnöknek selyem, a többi bitónak posztó. Könnyű, fekete, félcilinder magasságú, négyszögletű, lapostetejü süveg. A köpeny jobb mellén és a süveg előoldalán a magyar korona, — Ugyanilyen lesz a jegyzőké is, valamivel egyszerűbb azonban, hogy a különbség lát­ható Jegyen. Az irodatisztek és kezelők uniformist kapnak. A rendes vasutas sza­bású egyenruhát, amely fekete lesz, fekete sujtással. A hajtókája lilaszinü. Itt már rangfokozatok is egy, két, illetve három rozettával lesznek jelölve, az ügyvédek talárja még nincs megá lapítva, ezt a ka­marák vezetőivel együttesen állapítják meg majd. Az ügyes segi tisztviselőké ugyan­olyan lesz, mint a bíróságiaké, egy zsinór fogja kitüntetni a kabát újjának szegélyén z ügyészi jelleget. A talár rendelet már anuár elsején életbe lep. A bírák, ügyészek és isztviselők egyenruházati pótlékot fog­nak kapni. Hirdetmény. 1914. El. 11A —95. szám. A szinérváraljai kir. Járásbíró­sághoz 19!4. évi augusztus hó 1 -étöl kezdődően sommás (polgári), büntető vagy telekkönyvi tárgyalásra beidézve ■ettek, bogy a rnár kiiüzött tárgya­lások megtartatni nem fognak s tár­gyalási napokat csakis az elrendelt általános mozgósítás folytán beállott rendkiv li állapot megszűnte után fog a bíróság kitűzni. Figyelmezteti a biróság a kö­zönséget arra is, hogy a m. kir. Minisztérium 5715j 1914 M El számú rendelete folytán a moratórium tar­tama a'att sem végrehajtások elren­delésének és foganatosításának, sem árverés > tűzésnek és megtartásának hely nincsen, továbbá a legszüksé­gesebb beadványok benyújtására szo­rítkozzanak, mert a beadványok elin­tézésében úgy sem részesülhetnek. Kelt Szinérváralján, 1914 évi augusztus hó 2. napján. Szilágyi Tihamér, vezető kir. járásbiró. Határtalan szerelem. — Margitka, én sajnálom, hogy nem vagyok egy közép­kori lovag, hogy méltóképpen bizonyíthat­nám be szerelmemet. Szeretnék magáért Csatározni, szenvedni, meghalni I — Mondjon le a cigarettázésról! — Ugyan ! Már hogy lehet ilyen kép­telenül nehéz dolgot kívánni! Őszinte férj. — Kedves kis uracs- kám, hogyan is élnél te nélkülem? — Olcsóbban, mint most. Önagysága toalettje. — Barátom, ( a feleséged toalettjei tönkre fognak en- ! gém tenni. ! — Hogy beszélhetsz ilyet ? — No igen. Amim a feleség uj ruhát lát a feleségeden, nyomban ő is rendel maganak egy drágábbat. Bevonuláskor kérdi egy paraszt ember régi, zsidó katonatársától: — Te is bevonulsz pajtás ? — Nem látod ? — Mit cipelsz a batyuban ? — Tiszta ruhát. — Minek az a sok tiszta ruha ? — Hátha sokszor megijedünk ? iFőmunkatársak: dr. Katona Sándor és dr. Kaba Tihamér 5063| 191-4. tkv. sz. Visszárverési hirdetmény és teltételek. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi dr. Székely József szinérváraljai ügyvéd végre­hajtatnak Fázse László és neje Kodácz Juliánná szinérváraljai lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében Dr. Székely József és Dr. Kabn Tihamér szinérváraljai lakosok kérelmére Kimpán László és Papp Deme- terné késedelmes áiverési vevők kárára és veszélyére, bánatpénzük elvesztése mellett a visszárverést 3060 K vételárhátralék cs ennek 1914 évi május hó 16. napjától járó 5 százalék kamatai és Dr. Kaba T hamér részére 28 K és Dr. Székely József javára 30 K visszárverési kérési és a még felme­rülendő költségek kielégítése végett az 1881 :-60. t. c. 144. §-a alapján és 175 § és 147 § értelmében a szinérváraljai kir. járásbíróság terü­letén levő Színéiváralja községben fekvő, a s?inérvát aljai 989 sz. betét ben A I. 117 118 119 és 120 hrsz. ingailanokból (ház, udvar­ral és gazdasági épü'ettel, kert, szántó a Beite’ekben) végrehajtást szenvedőket B 2 és 3 sorsz. a bejegyzés szerint illető épuleítulajdonosi és telekhaszonélvezői jogra 1354 K kikiáltási arban elrendelte.-Az átverés megtartására határnapul 1934. évi augusztus hó 21-ik napján nak délelőtti 10 óráját, helyéül pedig a szinérváraljai kir. járásbíróság árverelő helyiségét (fö'dszint 19 ajtó) tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási, illetve utóajénlati áron alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók, kivéve a Vhn. 21 §-ában említetteket, tartoznak az ingat­lanok kikiáltási árának 10 százalékát kész­pénzben vagy az 1881: 60. t.-c. 42. § ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelye­zéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától szá­mított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 45 nap a’att az árverés napjától járó 5 százalékos kama­tokkal együtt a< 1881. évi decz. 6-án 39415. I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal mint birói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. S inérváralja, I9'4. évi junius hó 29. napján. Gaál István sk. k r. járásbiró. A kiadmány hiteléül: ÉBERTH, telekkönyvvezető. 5315|1914 tk. szám. Árverési hirdetmény és árverési feltételek. Dr. Székely József ügyvéd szinér- várajai lakos végrehajtatónak — Orosz Tamás bikszádi lakos végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató ké­relme következtében az 1881: LX. t.-c. 144 146 és 147 .§.§ értelmében elrendeli a végre­hajtási árverést 300 K tőkekövetelés, ennek 1913 évi április hó 1. napjától járó 6 száza­lékos kamata, 49 kor. 55 fill, edd g megál­lapított per és végrehajtási és sz árverési kérvényért ezúttal megállapított 36 korona költség és járulékai behajtása végett a szinérváraljai kir. járásbiróság terű létén levő Bikszád községben fekvő, s a bikszádi 746 sz. betétben A I 1809 3212 3213 3214 3215 3216 3217 3218 3019 3220 3221(1 3221 (2 3744(1 3745T -3746(1 3747|l 3973|1 397c|2 3974 hrsz. alatti ingatlanokból végrehajtást szenvedő illető­ségére 931 kor. kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az á’ve.ésnek Bikszád községházánál megtartására 1914 évi október hó 23. napjának dél­után 2 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881: LX t.-c. 150 §-a alapján a következőkép állapítja meg. Az ár vei és alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881: LX t.-c. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes érték papirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéserői kiállított letéti elismervényt a kiküldődnek átadni és az árverési leitételeket aláiini. Srinérváralja, 1914 évi julius 12-én Gaál István s. k kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Ébert.h, tkwezető. 340 szám. 1914. végrh. Árverési hirdetmény. Alulit ott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c. 102 §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a budapesti kir. keresk. és váltó törvényszéknek 1912. évi 60532. számú végzése következtében Dr. Gonda Illés budap.sti ügyvéd által kép­viselt Gonda Lipoí és társa cég javára 600 X s, jár. erejéig 1913. évi junius hó 10-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2400 koronára becsült kö­vetkező ingóságok u. ra. 2 drb ló, 4 drb ökör nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kié. járásbiróság 1912 évi V. 464|2 számú végzése folytán 600 kor. tőkekövetelés, ennek 1912. év április hó 15. napjától járó 6 százalék kamatai, egyharmad százalék váltódij és eddig összesen 173 K 10 fillér­ben biróilag már megállapított költségek erejéig a már befizetteti Összegek betudá­sával Apa község határában, adós bérleti tanyáján leendő megtartására 1914. évi augusztus hó 4-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a Vt-nni szándékozók ezennel oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingósá­gok az 1881 LX t-c 107 és 108 § ni értelmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120 § értel­mében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Srinérváralja, 19 4. évi julius hó 16. napján. KÁDÁR ÁRPÁD kir bir, végiehpj'ó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom