Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)

1914-08-04 / 31. szám

1914 augusztus 4

2

SZ1NÉRVARALJA

31 szám

ment, onnan visszafordulva a » Korona« szálló előtt állapodott meg, s a közkívánatnak engedve Kamenszky Viktor ur a Korona erkélyéről tartott nagyhatású beszédet, majd Kamenszky Elemér etszavalta a »Talpra magyar«-t.

Ezután óriási lelkesedés között nagy iassan szétoszlott. Nagyban emelte a menet tekintélyét Bora Jóska kitűnő zenekara, amely átérezve a nagy lelkesedést, minden várakozást felülmúlva, gyönyörű játékkal kisérte a menetet.

HIKE K.

Az általános mozgósítás következtében felelős szerkesztőnknek is be kellett vonulnia. A 32-ik számtól kezdve szerkesztőnk visszajöveteiéig a szerkesztésért Sepsy Károly, községi Jegyző felelős, ki a lapot szükség szerint fogja megjelentetni. — /linden kézirat, mely a lapra vonatkozik, Sepsy Károlyhoz intézendő.

Kinevezés. A király őfelsége Szekeres Leo Ferenc, szinérvái aljai kir. aijárás- birót állomáshelyén meghagyása mellett járásbircva kinevezte. Gratulálunk 1

Püspöki pásztorlevél a háborúról. Dr. Hosszú Vazul, Szamosu var feűkölt lelkű püspöke pásztó.lévelet intézett egyházmegyéje papságához és híveihez, melyben mélyen elítéli Szerbia eljárását a monarchiával szentben. Meghagyja papjainak, hogy: 1. ezen > pásztorié velet a szószékről kihirdessék; 2. a papság é* a tanítóság mindenben a hatóságokkal teljes egyetértésben járjanak el; 3 ha a nép félrevezetéserői, vagy-zavargásra /való tujtogatásrol értesülnek, arról az illetékes hatóságnak személyes felelősség mellett a: unnál jelen tést tegyenek; 4. a habom íarirma alatt minden mise végén imádkorzanak a mo nai'Kia hadseregépek győzelméért, a haza javáért s a nép 'jólétéért. Ez a pásztoriévá] a jelen szeriölött komoly «helyzetben a eg- őszintébb hazafias cselekedet bély- get .iseu magán I

Halálozás. Uzor.i Bálint, szinér- váraljai adóhivatali díjas gyakornok aug. 2 án 20 éves korában Színérváralján tüdő- vészben elhunyt. Temetése aug. 3 án volt a ref. egyház szertartásai szerint nagy részvét mellett.

A postai megbízás reformja. A

kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy a 20 koronán aluli összegek postai megbízás utján való beszedését a közönségre nézve o csóbbá és kényelmesebbé teszi. Az ilyen összeg behaj ása céljából a válaszos levelezőlapokhoz hasonló 10 filléres űrlapok i lesznek minden postahivatalnál és dohány- tőzsdében kaphatók. — A föladó az űrlapot bármely postaszekrénybe bedobhatja. A címzett postahivatal levélhordó utján megkísérli a kérdéses összeg beszedését s amennyiben a beszedés sikerrel jár, úgy a beszedett összeget az űrlap másik felének kiiöltésével eljuttatja postai megbízás küldőjének, tiz fillért behajtási illeték és további tiz fillért utalványportó címén levonva a beszedett összegből.

Segélyezzük a behivottak csa*»

! ládját. A mozgósítás folytán legtöbb csa- | Iádtól a kenyérkereső férj, testvér, fiú itt hagyta családját kenyér nélkül. Községünk társadálmának itthon maradt tagjai adakozzanak az elárvult családok részére. Az adományokat Sepsy Karoly, jegyző úrhoz kérjük juttatni, aki azokat szívesen fogja juttatni.

A nyereményrészes biztosításokkal való visszaélés. Ismételten előfordult nálunk, hogy az életbiztosító társaságok, különösen a külföldiek, a nyeremény- részesitéssel kötött biztosításokra akilátásba helyezett nyereményt vagy egyáltalán nem adták be, vagy pedig sokkal kevesebbet fizettek, mint amennyit az a díjtöbblet kitesz, mellyel a nyereséges biztosítás drágább, mint a nyereménynélküli. A biztosítóknak ez önkényes eljárása ellen eddig tehetetlen volt a közönség, mert per esetén a bíróságok a feleket kötelezték annak a bizonyítására, hogy a biztositó társa adhatott volna nyereményt és menn Ennek a közönséget a társaságok önkén nek kiszolgáltatott állapotnak most vé vetett a m. kir. Kúria a napokban a a vánosságra jutott 1006/V. számú ítélt mely kimondja, hogy »a biztositó társaság

»Himnusz« eléneklése után — gyönyörű tűzijáték közepeit — elindult a menet a piac felé. A gyógyszertár elé érve, Gerber Béla. gyógyszerész ur gyönyörűen rendezett tűzijátékkal fogadta a menetet. Ugyancsak az ö adakozó szívessége halmozta el a menetet a különböző tüzijátékdarabokkal. A menet lelkesen megéljenezte a gyönyörű játékot, s tovább haladva a piactéri »Kossuth«-szobor előtt megállapodott, ahol több hazafias dalt elénekelt, majd Papolcy Géza ur a tömeg kívánságára a következő beszédet tartotta.

»Honfitársak ! A háború csillaga megjelent hazánk borús egén, az a csillag, amely rég ott bujdosott a komor felhők között s ez a fényesen tündöklő tünemény óriási lelkesedéssel magával ragadta egész hazánkat, azt a hazát, mely századok nyomorúságain keresztül vergődve kívánta nagyhatalmi pozícióját.

Csak a történelem lapjainak fekete betűi tudják elmondani azokat a megrendítő eseményeket, melyeket hazánk el nem csüggedve, telve önbizalommal, mártírként átélt, hogy annál lelkesebben élvezhesse a jól megérdemelt boldogabb jövőt.

Kedves Honfitársaim! Most vagyunk abban az igazán szerencsés helyzetben, amikor nagyhatalmunk tekintélyének megóvása végett, monarchiánk mindkét népe, s összes nemzetiségei velünk együtt érezve vivják, illetve vivni fogják azt a harcot, melynek jogos volta osztatlan lelkesedéssel ragadtatja kezünkbe az igazság fegyverét. Éljen a haza! Éljen a király!«

Egetverő éljenzés követte a beszédet, majd Karoehszky Elemér Tompa »Előre !« cimii költeményét szavalta el. ismét éljenzés, s a menet folytonos Éljen a haza! Éljen a király! Éljen Vilmos császár! Le a szerbekkel 1 Éljen a háború! Le az oroszokkal ! kiáltások s hazafias dalok éneklése között a menet a vasüt-utcára

tói, amit tettek, de bűnhődnek érette Különösen a cári hatalom bűnhődik. Nem te!ik bele sok idő, amikor végkép megszenved azért a sok gonoszságért, melyet elkövetett. Nincs messze a halál órája I És a temetésen dalolunk, táncolunk örömünkben, nemhogy simánk. Ez a temetés lesz Oroszország legnagyobb öröme, — az orosz nép feltámadása. Ott leszek ám én is! Ölök, gyilkolok, még ha kell, nem is egyszer, százszor. Odaadom pénzemet, ékszereimet, pedig sok van; odaadom testemet, lelkemet, ha szükséges, csak diadalunk legyen . . .

Fanatikusan beszélt tovább, szem ben fenyegető láng gyulladt meg, arcáról a szendeség és gyermekes ártatlanság eltűnt, olyannak látszott, mint egy démon, szinte félelmes volt reá nézni. Szomszédja azt sem tudta, hová legyen a csodálkozástól. Inkább tréfára fogta a dolgot s évődve kérdezte :

— Ugyan, maga akar ölni ? Ezekkel a gyenge, csöpp kezekkel, hová a kés bele sem fér, melyek a pisztolyt el sem birják ? Azt sem tudja, hogy« kell elsütni, talán nem is látott revolvert életében.

— Azt hiszi ?

— Persze, hogy azt hiszem.

— Tudja, mért jöttem Párisba ?

— Mulatni, költeni a pénzt. Azért özönlenek ide a világ minden részéből. Igaz, vannak, kik a büntető paragrafus elől menekülnek Párisba.

— Nohát, én nem mulatni jöttem, — mondjuk úgy, amint maga fejezte ki magát — a büntető paragrafus elöl futok,

— Lehetetlen I

— Pedig úgy van. Nem olvasott semmit a Dimitrieff tábornok dien elkövetett merényletről ?

— De igen, gondolom, tegnap olvastam a Tempsban. Egy kis fiú rá ott a tábornokra, azonban nem veszedelmes a sebesülése* mert csak a karját találta.

— Tudja-e, ki volt az a kis fiú ?

— Maga nem, mert lány.

— Pedig én voltam, itt van a revolver is, nézze I

Szoknyája zsebébe nyúlt, kivett belője egy könnyű Browning revo vert s az I asztalra tette.

— Fiurubába öltöztem — folytatta, — úgy támadtam meg Dimitrieffet. A merénylet után közrefogtak barátaim és mig a rendőrség észrevette volna, letépték rólam az álruhát s az enyémet húzták rám. így nem ismert meg senki, azonban a forradalmi tanács javaslatára el kellett hagynom Szentpétervárt. Még azap Párisba indultam s most itt vagyok.

— Micsoda könnyelmű teremtés ! Látszik, hogy gyeitnek, nem tudja, hogy mit tesz és mit beszél. Nem fél, hogy elárulom ?

— Nem 1 Franciaország nem adja ki a politikai bűnösöket, — aztán nagy biztosíték előttem a maga személye is. A magyar nem üldözte soha, kik a nép- szabadságért küzűötték. Biztos vagyok, hogy maga sem tenné meg. Nincs igazam ?

— Igaza van. Köszönöm 1 Egyet azonban nem értek ebből a titokzatos dologból. Van lelke a forradalmi vezetőségnek, hogy ilyen kis lány kezébe adja a gyilkot, mint maga ? Nem szánja az életüket, megindulás nélkül dobja a hóhér karjaiba?

— Rosszul ítélte meg a viszonyokat. Nem ismeri, nem érti a forradalmi tanács

szándékait. Senkit sem kényszerít munkál’ sőt el sen fogadja akárki közreműködésé® A p,-.rt is csak többszörös ajánlatra kémény próba után veszi fel tagjait. MinkeS valamennyiünket egy nagy eszme hevit: a szabadság. Érdekében készek vagyunk mint denre : vért ontunk, gyujiogatunk és rabolunk ; egy jajszó nélkül megyünk a bitóra, vagy viseljük élethossziglan a bilincset ; vagy é'ürtk számkivetetten, a nyomorúságban. De nem is adatik mindenkinek, hogy szolgálatot tehessen a szent célrak : született orosznak kell lennie, idegen származásúak ki varnak zárva a nemzed küzdelemből. Tizennyo'c évesnél ifjabbnak nincs helye k zöttünk. Aki pedig ennyi időt ért, tudja már, legalább tudnia kell, hogy mit szabad, mit nem szabad tennie. Tudnia kell, mi a kötelessége. Hogy mi, nők is közöttük vagyunk, azon ütközik meg ? Látja, nélkülünk semmire sem tudnának menni, mi vagyunk a leghasznavehetőbb harcosok Mi győzünk n indenütt, ha máskép nem, csókkal, ha így sem, tőrrel ... A jövő nemzedék köszöneté lesz a bérünk: ez a hit, e messze dicsőség, egyedüli jutalmunk, — ezért harcolunk, ezért halunk meg.

Szenvedélyes vita fejlődött a két vendég között. Figyelmesek lettek rá mások is, kivált a forradalmi asztalnál. Összesúgtak hárm; n-négyen, aztán egyik férfi felkelt és hozzájuk ment. Oroszul szólt a lányhoz, igy fe'elt ez is. Rövid szóváltás után a szép forradalmár elbúcsúzott a magyar fiútól :

— Barátaim hívnak, ők vannak ott, közibük megyek. Ne vegye rossz néven, hogy elhagyom. De mennem kell! Köszönöm a barátságot 1