Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-07-14 / 28. szám
Szinérvaralja, 1914. Julius 14. — 28. szám Tizenegyedik évfolyam 8 s/imüuiuuv 314TH1C ** \ v-: ■■ * -jr-* TÁRSADALMI, Q AZD ASÁQI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árakEgész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre I korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyiltfér soronkint 50 fillér. MEGJELENIK MI N O E N K E D DEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Kasztok. Az indiai népeknél, annak idején kasztokra oszlottak az emberek. Akinek az apja kereskedő volt, annak kereskedőnek kellett lennie, ha még olyan kedve is lett volna valamely más pályára. A festő gyermekének, ha semmi tehetségesem volt is, festőnek kellett lennie. Az államhivatalnok fia államhivatalnok lett, az orvosé orvos, az ügyvédé ügyvéd és igy tovább az összes foglalkozási ágakon végig. Ez annak idején volt az indiai népeknél, a modern emberek pedig elitélték úgy a törtenetkőnyvekben, mint mindazon fejtegetésekben, melyekben a kasztokról s a kasztrendszerekről szólották. Az emberek tehát, a modern korban élőket értjük alatta, elitélik a kasztrendszert. Mert amiként azt ékesszólóan magyarázzák, — ezáltal útját szegik a természetes fejlődésnek, megakadályozzák azt, hogy ki-ki tehetsége szerint érvényesüljön s azt az ágát a munkálkodásnak vigye előbbre, amelyre természeténél fogva leginkább hivatott s amelyhez a legnagyobb fogékonysággal vonzódik. Az emberek tehát elméletben elitélik mindazt, ami a kasztrendszerrel ösz- szefüggésben áll, elitélik, mert belátják annak káros hatását. S ime mit látunk a gyakorlatban ? I A kereskedő fiát, ha az a színészi pályára vonzódik, — tegyük fel példaképen — szeges korbácscsal veri mindaddig, mig csak le nem mond erről a hóbortos ábrándról s nem áll kötélnek, hogy ő is, miként apja, nagyapja, ükapja a rőffel mérje azt, amit a modern technika vívmányai előállítanak. A tanár fiából tanárt farag. S ha az illető véletlenül egyetemi tanár, akkor egyetemi tanárt. A miniszteri tanácsos fia miniszteri hivatalnok, a szobrász csemetéje szobrász. A festő fiából, sőt még a leányából is festőt farag, a színész gyermeke természetesen nem lehet más, mint színész. Az orvos, noha minduntalan kárhoztatja hivatása hátrányait, végeredményképen orvosnak képezted ki gyermekét, mert hát a biztos kenyér mégis csak biztos SZIWÉRUfíRfiLDft“ CfiRCfiJfí Reggeli eső. A kék reggel langyos esőbe mosdott, És most a barna, téli fü között Szénaillat s földszag úszik kövéren, S az uj füvek zöldje kiütközötl. Most feketék a lemosott fatörzsek, Kérgük száz árkán langy viz fut alá, És mintha minden szin tele torokkal Nevetve a nevét kiáltaná. A szemhatár messze-messze kitágult, A föld fehér tüllpárát tereget, A langy eső mily szép fényesre mosta A sárga napot s halványkék eget. Bársonybőrü, friss, drága test a reggel, Einyul a kék ég s barna föld között, Megfűrdött a fehér felhők vizében S a nap selymébe megtörülközött. Kemény Simon. Szép volt. Akárhány fiatal leány van, aki százszor boldogabbnak érezné magát, ha a szemöldöke egy kissé szőkébb volna, vagy az arca pirosabb, üdébb szint mutatna, esetleg az egyik ujjún keletkezett szemölcsöt valami módon eltávolithatná, szóval azt a parányi szépséghibát, mely szerinte elcsúfítja, megsemmisíthetné. Mert a nő szemében a teljes boldogság egyedüli biztosítéka a tökéletes szépség. Hogy pedig a nőnek ez a feltevése igen sok esetben ellentmond a mindennapi élet tapasztalatainak, akárhány szomorú példa bizonyltja. Gyakran előfordul, hogy igénytelen, rut leányok idővel boldog családanyák lesznek, azok pedig, akiket valamikor az udvarlók egész serege rajongott körül, mint elhagyott öreg anyókák, leány pártában halnak meg. Sőt olyan is van. akinek egyenesen az volt a tragikuma, hogy szépnek született. Ha megengedik, elmondok egy esetet. A közönség éber figyelemmel hallgatta a fiatal járásorvos felolvasását, aki a kaszinó' vendégeinek már több élvezetes estét szerzétt érdekes előadásával. Kérték, hogy mondja el az esetet. Az orvos, aki épen a női szépségről értekezett, már bánta, hogy igy eitert a tárgytól, de mert felkeltette hallgatói figyelmét, hát csak belekezdett: kenyér marad s orvosra mindenütt szükség van ezen a világon. Mi ez hát tulajdonképen? Nem a régi, a lenézett, lecsepü'lt kasztrendszer? A kasztok szerint beosztott emberiség? Minek szidjuk, minek ócsároljuk hát akkor azt, amit min dennap megcselekszünk s miért hivalkodunk haladásunkkal, szabadság- szeretetünkkel s más egyéb hasonló frázisokkal ? Kiket akarunk megtéveszteni ékes dikciónkkal, miket a kadedrákon s nyilvános fórumokon elszavalunk? magnnkat, vagy másokat? Minek mondunk olyanokat, amiket magunk sem hiszünk s minek áltatjnk magunkat? Ezek a kérdések most a legaktuálisabbak, mert hiszen az iskolák befejeztével gyermekeinket valamelyes pályára küldjük, hogy megélhetésükről s jövendőjükről eleve gondoskodjunk. S ilyenkor kell leginkább meggondolni azt, hogy tulaj- donképeu mit is faragjunk belőlük ebben a nyomorúságos világban. Bizonyos, högy nem állhatunk oda s megkérdezve a fiatal, tapasztalatlan gyermeket, mihez érez hajlandóságot Alig volt még hét esztendős a kis Rózsika, amikor az édes anyját eltemették. Az apja egyideig szótlanul, szomorkodva viselte az özvegység fekete fátyolét, mint aki már végkép lemondott a világ gyönyöreiről. De úgy félesztendőre a temetés után meggondolta magát és elhatározta, hogy megnősül. — Feléje sem néznék az asszonynépnek, ha fiúgyermekem volna -— mondogatta az ismerőseinek — dehát egy leányt bajos volna anya nélkül fölnevelni. Aztán az ölébe vette az aranyhaju szőke babát és kérdezte tőle: — Ugy-e szeretni fogod az uj mamát kicsikém ? — Igen! Nagyon fogom szeretni — felelt a kis leány gépiesen, — mindig szót fogadok neki. Az ismerősök is biztatták, hogy jól teszi, ha megnősül, hát még inkább kedvet kapott. De úgy gondolta, hogy ha az első feleségét szerelemből vette el, a második asszony megválasztásánál tekintettel lesz a pénzre is. Úgy számított, mint minden özvegy ember. A gondtalan, nyugodt élet csábította inkább, mint a szerelem varázsa. No meg hát a fő ok a kis leánya neveltetése volt. Ennek a számításnak az lett a következménye, hogy egy meglehetősen vagyonos fiatal özvegy asszonyt kéretett meg, akiről még az ellenségei sem mondhatták volna 9
