Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-07-07 / 27. szám
27 szám SZINERVÁRALJA 1914 julius 7 Állásától felfüggesztett körjegyző. Madarassy ;István járási főszolgabíró a csanálosi körjegyzői hivatalban tartott hivatal vizsgálat alkalmával észlelt többrendbeli hivatali szabálytalanságért Szabó Dezső körjegyzőt állásától a fegyelmi vizsgálat elrendelése mellett felfüggesztette. A dorogi egyházmegye uj kanonok- jainak installációja. A hajdudorogi gör. kath. egyházmegye első kanonokainak: Damja- novich Tivadar olvasókanonoknak, Bányai Jenő éneklőkanonoknak és Mitrovich Elek őrkanonoknak ünnepélyes beiktatása vasárnap ment végbe a debreceni gör. kath. templomban. Az uj kanonokok még a délelőtt folyamán együttes látogatást tettek Góth Ferenc debreceni rom. kath. prépostplébánosnál. Délben Miklóssy István püspök az uj kanonokok tiszteletére ebédet adott. Az uj egyházmegye főesperes- ségei. A király a hajdudorogi egyházmegye területén a napokban kelt legfelsőbb elhatározásával öt főesperességet szervezett. Ezek: a székesegyházi, szabolcsi, szatmáii, zempléni és székelyföldi főesperesség, amely utóbbi egyúttal külföldi helynökség jellegével is iog birni meglehetős tág hatáskörrel. Erre azért van ; Szükség, mert a székely- földi parochiák az egyházmegye székhelyétől igen távol esnek. E távolság a kormányzást normális viszonyok között is szerfelett megnehezítené A Székelyfoldön pedig igen sok az orvosolni való úgy egyházi, mint tanügyi téren, ami csak a heiyi viszonyok alapos ismerete után nyerhet kedvező elintézést. Az uj föesperességekre vonatkozólag a személyi felterjesztések már megtörténtek ; A villámcsapás oka. A gyakor' villámcsapás összeköttetésben van a zivatarokkal. Vannak zivatarok, hol ritkább a villámcsapás és van olyan égiháboru, hol gyakoribb. Előfordult, hogy egy zivatar alatt 40 lecsapó villám haladt a föld felé, és volt olyan, mely alatt csak egy villám- csapás történt. A villámcsapások száma, a felhő elektromos töltésétől függ; ha nagy a feszültség, gyakoribb a villám. A lecsapás szoros összefüggésben van azzal a vidékkel, mely felett a zivatar elvonul Ott, ahol ingoványos és nedves a talaj, ez meg- könnyitvén a villám haladását, gyakoribb a lecsapás. Az Alföldön, hol szárazabb a talaj, kevesebb a lecsapás. Hegyes vidéken szintén ritkább, mint ingoványos talajon. Az országban átlag 148 ember hal meg villámcsapástól. Volt olyan év is, hogy 200 halt meg. Az esetek túlnyomó része a szabadban történt. Kinek van igaza ? Egy apa jogvégzett fiát további gyakorlat megszerzése céljából ügyvédi irodába adja s az ügyvéddel oly szerződést köt, hogy 3 év múlva j egyezer koronát fizet neki, ha fia oly gyakorlatra tesz szert, hogy egy általa válasz- j tandó pert sikerrel keresztül vihet és j megnyerhet. Három év múlva az ügyvéd kijelenti, hogy a fiú teljes gyakorlattal bir és az apától az egyezer korona kifizetését kö- ! veteli. Az apa kijelenti, hogy nem fizet és j azt követeli, hogy fia pert indítsa meg, miután úgyis fentartotta magának a per kiválasz- : tását, mellyel fiának ügyességét kell beigazolnia. Az ügyvéd beleegyezik és a per megindul. A fiú az apát képviseli és a tárgyalásnál igy védekezik. — Apám semmiesetre sem marasztalható a fizetésben, mert: 1. ha én nyerem meg a pert, apámnak az Ítélet folytán nem kel) fizetnie; 2. ha elvesztem a pert, apámnak a szerződés értelmében nem kell fizetnie ; Az ügyvéd azonban igy allegál. Az apa minden esetre köteles fizetni, mert : 1. ha a fiú elveszti a pert, az apának az ítélet folytan kell fizetnie és , 2. ha a fiú megnyeri a pert, az apának a szerződés értelmében kell fizetnie. Kinek van igaza ? Rablótámadás. Vakmerő rablótámadást követett el egy szakállasfalvai gazdálkodó : Filip János a nagybányai országos vásár alkalmával. Tettét valószínűleg ittas állapotban követte el, mert anyagi helyzete korántsem olyan, hogy ilyen gonosz merényletre kellett volna vetemednie. Albu Juon szakállasfalvai gazdaember két darab ökröt hajtott fel a nagybányai vásárra. Az ökröket hatszáz koronáért adta el, a pénzt pedig az inge alá rejtette. Délután gyalogszerrel hazafelé indult Szakállasfalvára. Az országúton találkozott Filip Jánossal, aki szekerével ugyancsak haza, Szakállasfalvára igyekezett. Filip, akinek Albu amúgy is jó ismerőse volt, szivesen szorított helyet a szekerén Albu számára is. Útközben a vásárról beszélgettek és Albu elmondotta, hogy ökreiért mennyi pénzt kapott. A gazdálkodó a székéiet egy utszéli csárdánál megállította és mind a ketten betértek egy pohár borra. Az egy pohárból azonban sok lett és estére járt már az idő, amikor útjukat folytatták. Közel a faiujok előtt sürü erdő medett visz el az ut. Filip a lovakat behaj'.otta az erdőbe, majd hirtelen egy doronggal fejbevágta Albut, hogy az eszméletlenül terült el a kocsin. Filip ekkor felhasitotta az ingét és Albutól a hatszáz koronát elrabolta. Majd a szerencsétlen véres embert az erdő sűrűjébe vitte, ő maga pedig gyors iramban haza hajtott. Amikor Albu magához tért, kimosta sebét, vánszorogva indult meg haza. Itt nyomban jelentést tett az esetről a csendőrségnek, amely bilip Jánost még az éj folyamán letartóztatta és erősen megvasalva a nagy- somkuti jarásbiróság fogházába szállította. A bestiáli-. rablómerénylet a községben annál nagyobb feltűnést keltett, mert Filip jómódú gazdálkodó, akinek vagyona van és akit eddig tisztelettel vettek körül a faluban. Pálinka ösmerete. A pálinkát Magyarországon 1650. óta ismerik, de akkor nagyon drága volt. Csak 1820. körül lett olcsó, mikor már burgonyából is tudtak szeszt gyártani gép segélyével. Magyar- országon 2 millió hektoliter pálinkát isznak meg évenként, bort pedig 3 millió hektolitert és sört 1,500.000 hektolitert, összesen 600 millió korona értékben. Ez bizony oly nagy összeg, hogy a szegénység tüstént megszűnne, ha az emberek okosabbakká válnának, anélkül, hogy az állam pénzügyi helyzetében zavar támadna, mert a szeszadóból bevett jövedelmeket csaknem teljesen kórházakra, javítóintézetekre és börtönökre kell költenie, melyeket több felerészben az iszákos emberek töltenek meg. Hogyan halnak meg az emberek ? Az aratót lekaszálja a h«*lál. A kovács elpatkol. A kamarás beadja a kulcsot. A molnár leőrii az|életet. A pék megeszi a kenyere javát. A Szabónak elszakad az élete fonala. A zsokét a Szent Mihály lovára ültetik. Az órásnak üt az utolsó órája. Az anyós az örök hallgatás honába költözik. Az írónak kihull a toli a kezéből. A boldogtalan megboldogul. A vaknak az örök világosság fényeskedik. A vasutas utazik a másvilágra. A fogorvos it thagyja a fogát. A színész letűnik az élet színpadáról. A búvár örök álmába merül. A süketnek megszólal az utolsó harsona. A tenorista örökre elnémul. A teherhordónak könnyű lesz a föld. A kártyás eljátssza kis játékait. A főldmivest elföldeiik. A kertész a paradicsomba ju$. A muzsikuscigánynak elszakad az élete húrja. A lampagyujtóra örök sötétség borul. Az aviatikusnak elszáll a lelke. A portásnak megnyílik a menyország kapuja. A hadvezéren a halai diaialt arat. A dijbirkozót legyőzi a halál. A pénztáros leszámol az élettel. A hajós boldogabb hazába evez. Főmunkatársak: dr. Katona Sándor és dr. Kaba Tihamér, 2893| 1914. tkv. sz. y Árverési hirdetmény és feltételek. Dr. Gergely László által képviselt Stefucz János és neje Diétán Irinka végre- hajtatónak Moldován János a Jánosé végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881: LX. t. c. 144, 146, és 147. § érteimében elrendelte a végrehajtási árverést 105 K 10 f. eddig megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 35 korona költség és járulékai behajtása végett a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Bikszád községben fekvő s a bikszádi 120. sz. betétben A I. 5383 5384 hrsz. s. ingatlanból végrehajtást szenvedő illetőségére a C 1 sorsz. a. özv. Bogdán juonné szül. Virágos Mária javára bekebelezett haszonélvezeti jog fentartásával 67 kor, — a bikszádi 320 sz. betétben A I. 1076 1271 1326| 1 1326|2 2791 2792 2793 3831 3832 3833 3834 3835 4176 4177 4437 4849|1 4849)2 4961 4962 4963 4964|2 4965|2 hrsz. ingatlanból végrehajtást szenvedő illetőségére 364 K kikiáltási árban, — a bikszádi 323 sz. betétben A I. 5550 5551 5552 5553 5554 5555 5556 5562 5563 5564 5565 5566) l 5566)2 5567|1 556712 556811 5568 2 hrsz. ingatlanokból végrehajtást szenvedő illetőségére 664 K, — a bikszádi 328 sz. betétben A I. 1319 1320 4937 4964 1 4965)1 hrsz. ingatlanból végrehajtást szenvedő illetőségére 83 K, — a bikszádi 329 sz. betétben A I. 1118)2 1119)2 1120 1121 1122 hrsz. ingatlanból végrehajtást szenvedő illetőségére 363 K, — a bikszádi 857 sz. betétben A f 3004 hrsz. ingatlanból végrehajtást szenvedő illetőségére 6 K kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az átverésnek Bikszád községházánál megtartására 1914. évi augusztus hó 5=ik napjának dél= utáni 2 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881 : LX. t.-c, 150 §-a alapján a következőkben állapítja meg : Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított óvspékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen birci letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, Ígérete figyelmen kivül marad s az árverésen, amelyet haladéktalanul tolytatni kell, részt nem vehet. Vevő köteles a vételárat az árverés napjától járó 5 százalék kamatokkal együtt az 1881 : 394251, M. rendelettel előirt módon a szinérváraljai ni. kir. adóhivatal mint bírói letétpénztárnál há>om egyenlő részletben megfizetni, még pedig az első részletet 30 nap alatt, a másodikat 60 nap alatt, a harmadikat 90 nap alatt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Síinérváralja. 1914. április he 23-án. Gaál István sk. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Olvashatlan aláírás, h. tkvvezető. 238 szám 1914 végrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvény-
