Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-06-16 / 24. szám
3 SZINÉRVÁRALJA Az uj vizjog életbelépése. A vizjogról szóló 1885. évi XXXIII, t.-cikket az elmúlt évben módosította és kiegészítette a törvényhozás, az erről szóló 1913 évi XVII. t.-c. végrehajtási rendelet utasítja a képviselő testületeket, hogy minden évben legkésőbben addig az időig, amikor a községi adót kivetik, az abban az évben végzendő munkálatok költségvetését és a szükséglet fedezésére megkivántató járulékot a vízügyi bizottság javaslata alapján állapítsák meg és azt az érdekeltségi tagokra a hatóság által megállapított arányban vessék ki. A miniszter e rendeletben kimondja azt is, hogy a száz lóerőt meghaladó vízerőmű engedelmezése iránt tolyamodónak kötelezettséget kell vállalni aziránt, hogy abban az esetben, ha nyerendő engedelme bármily okból megszűnik, az elkészített műszaki műveletet a földmivelésügyi miniszter által egyoldalúan megállapított összegért a szóban forgó vízerőmű létesítésére a jelentkező ujaDb jelentkező újabb vállalkozónak vagy az államkincstárnak át kell engednie. KÖZGAZDASÁG, Mételykor. A vármegyében ez év telén és kora tavaszan rengeteg sok szarvasmarba hullott el mételykor következtében s így aktuálisnak tartom a mételykor keletkezését, az állatok mételylyel való befertőzését és a mételykor elleni védekezést ismertetni. A mételykórt a kérődző állatok, a szarvasmarhák és juhoa máj epe edényeiben nagymennyiségben tanyázó lapos, falevél alakú élősdiek, a mételyek idézik elő azáltal, hogy a máj epe edényeit a szájukon levő szívó szervükkel izgatják, a májat gyuladásba hozzák, az állandó gyu- jadási folyamat alatt a máj megnagyobbodik, szövete megváltozik, epe elválasztó képessége csökken, az emésztésre olyannyira szükséges epével a vékony beleket nem látja el kellő mennyiségben, minélfogva az állatok rosszul táplálkoznak, vérszegények lesznek, mindinkább gyengülnek, elerőtle- neinek és elhullanak. A kérődző állatok májában tanyázó mételyek tavasszal érettek lesznek, a belekbe vándorolnak, ott elpusztulnak, a testükben levő, — szabad szemmel nem látható — nagy mennyiségű peték a bélsárral a szabadba, a legelőkre jutnak. Melegség és nedvesség mellett 1 — 1 és fél hőnap alatt minden petében ébrény fejlődik ki, az ébré- nyek a peteburkokből kiszabadulnak és kis, puha állatkákká változva nyáron át a nedves fűszálakon tapadnak meg. A szarvas- marhák és juhok az ilyen füvet lelegelik, amidőn a métely álcák a gyomorba kerülnek, onnan az epe utakon át a májba jutnak, mételyekké alakulnak át és megkezdik romboló munkájukat. Úgy a métely peték, mint az azokból kibúvó ebrények, illetve álcák száraz helyen nem képesek megélni, elpusztulnak, tehat a száraz, apró füves legelők rendszerint mételymentesek. A métely álcák a legelők laposabb részein levő nagyobb szálú füveken helyezkednek el és várják meg, hogy a kérődző állatok gyomrába juthassanak. A métely elleni védekezés abból áll, hogy óvjuk meg az állatokat a métely álcás füvek evésétől, mutassuk meg tehát a pásztoroknak a legelők azon alantas, nedves helyeit, hol a 8—1Ü cm. magas lápos levelű füvek vannak és figyelmeztessük őket, hogy a gondozásukra bízott állatokkal kerüljez el a legelő ilyen részét, ha pedig az állatokkal keresztül kell menni a mételyes legelő területen, úgy megállás nélkül najtsák át őket, hogy ne tudjanak azon legelni. A pásztoroknak ily értelemben való figyelmeztetésén, utasításán kivűl, célszerű a legelők laposabb nedves helyein nőtt füvet lekaszáltatni és megszáritatni, a midőn a fűszálakon már levő métely álcák megsemmisülnek, elpusztulnak. A mételykórban szenvedő állatok ez idő szerint nem gyógykezelhetek sikerrel, mert nincs olyan gyógyszer, mely a májban levő mételyeket megölné. A hirdetett és engedély nélkül forgalomba hozott gyógyszerek alkalmazása után gyógyulás nem áll be. A mételykórban megbetegedett állatokat csak a jó erőtakarmánnyal való etetéssel vagyunk képesek az elhullástól megóvni, mert a jól táplált állatok kibírják a betegséget és a mételyeknek testükből való kijutása után ismét javulnak. Czilli György, m. kir. főállatorvos. Főmunkatársak: dr. Katona Sándor és dr. Kaba Tihamér. 61711914. tk. szám. Árverési hirdetmény és árverési feltételek. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Finta Vaszil a György bikszádi lakos végrehajtatnak kiskorú Finta László Vaszil a Györgyé végrehajtást szenvedő elleni ügyeben a kérelem következtében az újabb árverést 86 K 40 f tőke, ennek 1912. évi ápril 26-átói járó 5 százalék kamatai, 24 h 40 f perbeli, 12 K 60 f végrehajtás kérési, 22 K 40 f végrehajtás foganatosnási, továbbá 10 K tőke, 12 K 60 f végrehajtási mar megállapított, valamint 70 K korábbi árverés Kérési és 45 K 70 í árverés íoganato- sitási és meg felmerülendő köitségek^kielé- gitese végett az 1881: LX. t,-c. i44. §. alapján es 147. §. értelmében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő és Bikszád községben fekvő és a bikszádi 191 sz. betétben a 1. 163 164|1 • 164[2 164|3 16ö 167 181 [2 512 513 514 515 745 746 747 748 749 7o0 75l 752 1267 1276 13o4 l386jl 1395 1545 16ü3jl í694|l 1830 1831 1832 J834jl 1835|1 1836jl I860 1867 2298 2299 2300 2301 2302|I 2303|1 2304|1 2734 3035 3036 3132 3öd6|2—a, 3ö37|2—a, 383812—a, 4173 4947 4948 4949 4950 506911 5069|2 5080 5081 5117 5119 5231|1 5232 5653|2 565313 5653)4 5654 hrsz. ingatlanokból végrehajtást szenvedő illetőségére 3150 K kikiáltási árban, — a bikszádi 8o2 sz. betétben A 1. 303 7 3038 3039 hrsz. ingatlanokból végrehajtást szenvedő illetőségére h4 K kikiáltási arban, — a bikszádi 853 sz. betétben A 1. 3040 hrse. ingatlanból végrehajtást szenvedő illetősgére 300 K kikiáltási árban elrendelte azzal, hogy özv. Finta Lászlóm* szül. Bletan Irinka javára bekebelezett szolgalmi jogot ezen árveres elrendelése nem érinti. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Bikszád községben megtartására 1914. évi Julius ho ö-iK napjának d. e. lo óráját tűzi ki es az árverési feltételeket a következőkben állaptitja meg : Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az arvere.ni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikialiasi ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881, LX. t.-c. 42 §-abau meghatározott árfolyammal számított ovapékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek eiölegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervenyt a Kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket alaltni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet gérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ar százaléka szerint megállapított Danatpenzt az altala ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, Ígérete figyelmen kivűl marad s az árverésen, amelyet haladéktalanul tolytatni kell, részt nem vehet. A vevő köteles a vételárai az árverés napjától járó 5 százalék kamatával együtt a sziuérváraljai ni. kir. adóhivatalnál mint bírói Jetétpénztái nái hái om egyenlő részlet- ben megfizetni es pedig az első részletet 15 nap alatt, a másodikat 30 nap alatt, a harmadikat 45 nap alatt az árverés jogerőre e emelkedésétől számítva, A bánatbénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1914. február hó 1-én. Gaál István sk. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül Eberth tkvvezető. 108511914. tkv. sz. Árverési hirdetmény és teltételek. Stoll Béla nagybányai ügyvéd által képviselt Felsőbányái Takarékpénztár részvénytársaság végrehajtatnak Demján Liza avasujfalui, Berinde István szerfalui, Berinde Endre avasujfalui és Berinde László avasujfalui lakos végrehajtást szenvedők ellen indított végrehatási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881 évi 60 t c 144 146 és 147 §§ai érteimében elrendeli a végrehajtási árverést 2400 korona tőkekövetelés, ennek 1910 évi december 14. napjától járó 8 százalék kamata, 160 kor. 90 f. eddig megállapított per és végrehajtási és ar. árverési kérvényért ezúttal megállapított 45 korona költség és járulékai behajtása végett a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Avasujfalu községben fekvő s az ayasujfalui 64 sz. tjkvben A 1. 71 hrsz ingatlanból Demján Liza illetőségére 971 K. - az avasujfalui 110 sz. tjkvben A 1. 130 749 hrsz. ingatlanokra 116 K. — A 11. 131 747 hrsz ingatlanokra 140 K. — Á 111. 484 1084 1812 1858 hrsz. ingatlanokra 254 K és A f 872 hrsz. ingatlanra 52 K kikiáltási árban elrendelte és pedig a 110 sz. betétben felvett ingatlanokra az özv. Berinde Gyuláné szül. Demján Liza javára C 2 sorszám alatt bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog fentartásával, ellenben a nélkül, ha az ingatlanok 4400 korona áron alól adatnak el, — továbbá azon feltételtel, hogy az avasujfalui 64 számú betétben felvett ingatlanokra az árverés csak akkor tartatik meg, ha az ezen ingatlanokra 359|914 tkv. sz. árverési hirdetménynyel 1914 évi május hó 15 napjának délelőtt 10 órájára kitűzött árverés bármi okból meg nem tartatnék. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Avasujfalu községházánál leendő megtartására 1914. évi julius hó 3=ik napjának délelőtti 10 óráját tűzi ki és az árverési teltételeket az 1881 évi 60. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alaesonyabb áron alul eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881 évi 60 t. c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadókkéoes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírniAz, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz. Ígérete ügyeimen kívül marad és az árverésben, amelyet haladéktalanul iolytatni kell, részt nem vehet. A vevő köteles a vételárat az árverés napjától járó 5 százalékos kamatával együtt a szinervaraljai m. kir. adóhivatalnál mint bírói letétpénztárnál három egyenlő részletben megfizetni, még pedig az első részletet 15 nap alatt, a másodikat 30 nap alatt, a harmadikat 45 nap alatt, az árverés jogerőre emelkedésétől számítva. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1914. évi február hó 21. Gaál István sk. kjr. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Éberth, tkvvezető.
