Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-06-09 / 23. szám
1914 június 9 2 SZÍN ÉR VARALJA 22 szám Kulturális téren Magyarország nagy lépésekkel halad élőre. Most látni különösen a kedvező jeleket, amikor az uj választótőrvény a választójogot az irni és olvasni tudáshoz is köti. Ezek a jelek a legfényesebb bizonyítékai annak, hogy az iskolák falai között az elmúlt évtizedek alatt fényes sikerrel folyt a munka, csak köszönetét lehet mondani a tanitői karnak azért, hogy ezt az országot kulturális téreni idáig vitte. Hisszük, hogy , egy-két évtized múlva még tovább viszi! | Felsotorjaí SZCÁNCSEK DÁNOS. | Egy. fáradhatatlanul munkás élet záródott le, egy kiváló elme világa lobbant el SztáncsekJános halálával. Az a 78 év, melyeit átdolgozot, reá és a közre nézve üdvös eredményeket mutat fel Mint kiváló jogász, különösen élte delén, az egész országban elismert tekintély volt; az úrbéri perekben pedig valóban páratlan tudással rendelkezett s ezen a téren csak néh. Wolkenberg Károly, szi- nérváraljai ügyvéd tudott vele versenyre kelni. Az aprólékosságig pontos ember volt és épen ezért a a hivatalos személyekkel sok kellemetlensége támadt. Még önmagát is annyira ellenőrizte, hogy egy-egy beadványát ötször-hatszór leírta s még az utolsó példányban is talált javítani valót. Amilyen szigorú volt idegenekkel szemben, olyan kedves, előzékeny tudott lenni családja körében. Nagy fájdalommal töltötte el azért a család szivét e hó 3-án bekövetkezett halála. Bár a hosszas szenvedés előre bocsátotta a halál fagyasztó szelét s biztos volt az elkerülhetetlen vég, mégis, amikor válóra vált az elmúlás, megrázta környezetét. megyek egy ideig . . . aztán meg, ahol le kell szállni, onnan már csak egy perc . . . — azzal bejött a kocsiba, hatalmas, erős lépésekkel. Két kamasz ifjú jött a nyomába. Aztán vége-hossza se volt a hangos beszédnek és kacagásnak. Az egyik fiú csititgatta. — Csitt! te Julcsa! Kern kell azt mindenkinek tudni, hogy te vidéki vagy! — Bánom is én ! — kacagta a leány, vállát vonogatva — fütyülök rájuk ! Szép, fehér fogsora elővillant duzzadt, piros ajka mögül. Dudu idegesen izgett-mozgott a prémgallérban. — Micsoda vadság! Brrr! . . . És azok az idomok! Szinte áttetszik a ruhán a sok izom ! És az arca, olyan piros, mint a rózsa . . . mint a Zuzu régi szalóngarniturája . . . Hehehe. De van valami erő ’az egész megjelenésében és tűz van a szemében. Hm 1 Érő ? és Dudu óvatosan nyújtotta ki az egyik karját, de csak félig. Azt hitte, hogy ha egészen kinyújtaná, letörne. Istenkém ! Mit is tudok én az erőről ? De hát minek is vojna az nekem? nem vagyok én dijbirkózó ! És mosolygott ezen a jó megoldáson. Azért mégis csak szép ez a leány az ő friss, vad erejében ! És bizonyosan nem ájul el, mint izé ... az a vékony, az a színtelen . . . És miért piros ennek az arca ? Talán, mert piros a vére ? És Zuzué ? az fehér .. . vagy kék. Persze, persze ! a finom emberek vére kék. Ez a leány vidéki. Dudu pedig a viNyugodjék békében! Életrajzi adatait itt közöljük. Felsőtorjai Sztáncsek János született 1838. szeptember 8-án Felsőbányán. Középiskoláit Nagybányán és 'Nagyváradon, jogi tanulmányait Nagyváradon kiváló eredménnyel végezte. 1860-ban tette le az ügyvédi vizsgát. Ugyanezen évben Nagybányán ügyvédi gyakorlatot kezdett. Mint kiváló jogász, igen keresett ügyvéd volt. Az Avasban és a Kövárvidéken nagy kiterjedésű birtokai voltak. 1864-ben vette nőül beöl- sei Buday Etelkát. Ebből a házasságból 3 gyermeke született, névszerint: Zoltán, most kir. tanfelügyelő. Elma, most Plathy Zsigmond, táblabiró neje és Ilona, most Ágotay Béla, fővárosi tanitó neje. Már fiatal ügyvéd korában mint kiváló, nagykészültségü hires jogászt Kerkápoly Károly, pénzügyminiszter személyesen kereste fel s hivta meg a kincstári perek átvételére. Tiz évi ügyvédeskedés után 1870-ben állami szolgálatba lépett. Nagybányán kincstári ügyésznek lett kinevezve, majd csakhamar a budapesti kincstári jogügyek igazgatóságánál jogügyi tanácsos lett s ezen minőségben 1885-ig szolgált. Mint kiváló, nagykészültségü, lelkiismeretes tisztviselő, hatáskörébe utalt s évszázadok óta vitás kincstári birtokok tulajdonjogának megállapítását véglegesen rendezte. A magyar-morva határrendezésil a naszódvidéki alapok, a fogarasi uradalom zálogváltság birtok és a Hétfalunak Brassó város elleni, országos jellegű pereket ő vezette keresztül s rendezte végérvényesen. Az 1880-ik évben az igazságügyminisztert helyettesítette a bányatörvény-ankéten, Az országos határ- és birtokperekből kifolyólag gróf Teleky Eduárddal és több mágnás csáláddal sok kellemetlensége volt s ezek akkor, mikor Sztáncseket a kincstári jogügyek igazgatói állására meghívták, minden követ megmozgattak ellene s ő le is maradt e díszes és jövedelmező hivatalról, 1885-ben kir. Ítélőtáblái bíróvá nevezték ki Budapestre, honnan 1892-ben Debrecenbe helyezték át. Első neje elhalván, 1899-ben nőül vette Debrecenben beölsei Buday Vilmát, ki élete utolsó percéig fáradhatlan buzgalommal és odaadó szeretettel ápolta az elerőtlenült öreget Nyugdíjba ment 1904-ben s azóta Szinérváralján lakott haláláig. A kincstári ügyek sikeres intézéséért számtalan elismerő okiratot kapott s nyugalomba vonulása alkalmából a király a III. oszt. vaskorona- renddel tüntette ki. déki lányokról csak annyit tudott, hogy — ostobák. Vájjon igaz-e ? És vájjon milyen ez a leány ? Bizonyosan gyámoltalan, esetien, mint egy elefánt. Zuzu meg ravasz és ügyes, akár a hiuz. Mert hogy mit csinálna ez a leány, ha megszólítaná ? Hahaha ! Micsoda zavarba jönne ! Még pirosabb volna ! akár a főtt rák ! Famóz. Micsoda kitűnő idea! Csak ez a két kamasz ne volna itt 1 És mintha csak válaszolni akarnának, a két fiú leszáll. Nem kisérhetik el . . . mert a mama vár . . . és kikapnának. A piros képű leány kaeag. — Engem ugyan ne is kisérjenek haza 1 Nem félek én senkitől! — Dudu gúnyosan mosolyog ! — Milyen naiv ! Hehehe ! Persze vidéki lány . . . vidéki. És nyomon követi, amikor leszáll. Micsoda járás I Csak úgy koppan minden lépése és visszhangzik a csöndes utcában. Ring a csípője ... a fejét felveti. Dudu fütyörész. Aztán odlaép, egy kicsit gúnyos az arca, amikor megszólal. — Megengedi ? — hangzik a csöndben. A leány ránézett. Micsoda figura — kacagja — és nem valami cirógató mozgás végeztével izmos kezecskéjét visszadugja a muffba. Erős csengő kacagása még akkor is hallatszik, amikor befordul a sarkon. Dudu mégáll a sarkon. Megsimogatja a bársonyos ujjacskák helyét beesett képén és megvetően mormolja : — Mégis csak ostobák ! . . . Junius 4-én a szín érváraljai gyászháznál beszentelték a kihűlt porokat. A beszen- telésnél jelen volt a község előkelősége, a járásbíróság pedig testületileg vonult ki í Szilágyi Tihamér, vezető kir. járásbiró i vezetése alatt. Az ügyvédek közül senkisem jelent meg a beszerelésnél. Junius 5-én Felsőbányára szállították a halottat, ahol a családi sírboltban helyezték el örök nyugalomra. Temetésén a város úri közönsége csaknem teljes számban ott volt, a város tisztikara pedig Farkas Jenő polgármester vezetése mellett testületileg jelent meg. A család által kiadott gyászjelentés igy hangzik: Alulírottak rokonságunk nevében is mély fájdalommal tudatjuk, j.hogy a forrón szeretett férj, a legjobb apa, nagyapa, jó testvér és após : felsötorjai Sztáncsek János ügyvéd, nyug. kir. Ítélőtáblái biró, a III. oszt. vaskoronarend tulajdonosa, Szatmár- vármegye törvényhatésági bizottságának tagja fáradhatatlan munkás életének 78-ik, boldog házasságának 15-ik évében f. évi június hó 3-ik napján a Mindenható Istentől reá mért hosszú szenvedés után az Urban elhunyt. Drága halottunk hült tetemei a róm. kath. egyház szertartása szerint f. hó 4-ik napján délután 6 órakor a gyészház- nól .og beszenteltetni és f. hó 5-én délután 6 órakor a felsőbányái családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Lelki üdvéért az engesztelő szentmise-áldozatot f. évi junius hó ti-ik napján mutatjuk be az egek Urának. Fáradhatatlan földi munkád legyen odafent megjutalmazva. Szinérváralja, 1914 junius 3. özv. felsőtorjai Sztáncsek Jánosné szül. beölsei Buday Vilma neje. felsőtorjai Sztáncsek Kornélia férjezett özv. Vargha Vilmosné testvére, felsőtorjai Sztáncsek Zoltán, felsőtorjai Sztáncsek Emma férj. Plathy Zsigmondné gyermekei, felsőtorjai Sztáncsek Zoltánná Fleischer Tilda menye, Plathy Zsigmond veje. felsőtorjai Sztáncsek Jánoska, felsőtorjai Sztáncsek Ilonka, Plathy Pál, Plathy Erzsiké, Plathy Zsiga, Ágotay Béla unokái. HÍREK. Gyászhir. Br. Székely . Farkas kir. járásbirót mély gyász érte. Öccse, Székely József, Zemplénvármegye tb. főszolgabirája junius 1-én 36 éves korában Tokajban meghalt. A kiterjedt család iránt, melynek minden tagja öröklött lelkesedéssel küzd az emberbarát!, kulturális intézmények sikeréért és úgy Tokajban, mint az egész Zemplén- vármegyében kiváló tiszteletnek tárgya, megyeszerte impozáns módon nyilvánult meg az őszinte részvét. A családot ér^. mély fájdalomban mi is őszinte szivvej osztozunk. Miklóssy püspök Turvékonyán. Pásztory Árkád, a jótékonyságáról országszerte ismert öreg pap Turvékonyán, saját költségén templomot építtetett, melyet vasárnap szemelt fel Miklóssy István, c hajdudor ogi gör. katholikus egyházmegy., püspöke. A püspököt, amerre jött, mindé _ nütt nagy szeretettelfogadták s üdvözölték’ Hal álozás. Özv. Koller Gyuláné, szül. Szilágyi Mária junius 1-én életének 51 -ik,. özvegységének 4. évében hosszas szenvedés után elhunyt. 3 án délután 2 órakor temették el a gör. kath. vallás szertartása szerint a rém kath. temetőbe. i Pályázat internátusba való felvételre. A Dmke makói diákotthonába az 1914—15. iskolai évre 160 gimnáziumi, esetleg elemi iskolai tanuló vétetik fel. Az ellátási dij havi 40, beiratási-, orvosi-, butorhasználati dij évi 40 korona. A felvételt kérő bélyegtelen folyamodványok iskolai, születési és 1. osztályú tanulóknál ujraoltási bizonyitványnyal felszerelve 1914. év julius. 10. napjáig adandók be a Dmke. makói diákotthonának felügyelő bizottságánál. — Részletes prospektussal kívánatra készséggel szolgál a diákotthon igazgatósága Makón.
