Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-01 / 27. szám
27 szám (3) különösen Németországban dívnak és némelykor csak abban térnek el, hogy nem az asszony kéri 3000 korona felmentését, hanem a hitelezők perük az asszonyt, hogy tűrje a kielégítést, vagy a hitelezők megtámadási pert indítanak ott. És Németországban, ahol ez az eset bírói eljárás és döntés tárgyát már ismételten képviselte, a legfelsőbb bíróság (a Reichsgericht) a hitelezőket nem részesítette védelemben, a hitelezőket elutasította és az asszony részéről érvényesített felmentést a foglalás alól elrendelte. A hozomány a csődben, A csődtörvény 28 ik §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezés értelmében a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan a hozománynak a csődinditást közvetlenül megelőző két éven belül történt biztosítása vagy kiadása, ha az ehhez való jog nem foglaltatott a már előbb létrejött szerződésben. A törvénynek ezen tulszigoru álláspontján a bírói gyakorlat már több irányban iparkodott enyhíteni, igy kimondotta, hogy a hozomány a kritikus időben történt biztosítása akkor sem támadható meg, ha az ahhoz való jog a házassággal egyidejűleg, habár a kritikus időben megkötött szerződésben foglaltatott.. Újabban egy olyan esetben kellett a csődtörvénynek ezt a ren- delkdelkezest alkalmazni, amelyben a házasfelek egy több mint tiz évvel a csőd előtt létrejött házassági szerződésben abban állapodtak meg, hogya nő a férjének kezelés végett átadott hozománya feletti tulajdonjogát és szabad rendelkezési jogát a házasság egész tartama alatt maganak fenntartja; a csőd előtt másfél évvel létrejött szerződésben pedig az időközben a férje ingatlan birtokába beruházott hozomány biztosításához való jogot megszerezvén, azt erre az ingatlan birtokába bekebeleztette. A Kúria ezt a bekebelezés áltál nyert biztosítást hatálytalannak mondotta ki a csődhitelezőkkel szemben azon az alapon, hogy az két éven belül szerzetetett, a mar előbb létrejött házassági szerződésben a részére biztosított szabad rendelkezési jog pedig nem vehető olybá, mintha annak alapjan a nőt a biztosításhoz való jog megillette volna. A kutcsinálásra vonatkozólag kimondotta a 36. 151/912. sz, harmadfokú határozat, hogy a kutcsinálás, amenyiben ezzel nem építőmester, illetve kőművesmester, hanem más valaki önállóan foglalkozik, mint külön képesítéshez kötött ipar nem iparengedély, hanem iparigazolvány birtokában gyakorolható. Ciné mintye. Popa Mihály komorzáni lakos már hossab idő óta haragot tatott Flóra Tógyerrel. Véletlenül megtudta, hogy Flóra az elmúlt éjjel lakadalomba van. Lesbe állott egy nagy karóval és agy éjféltájban, mikor Flóra gyanatlanul ment haza. Popa orozva megtámadta a karóval leütötte. A vértől borított embert lakására szállították, de alig marad életben, mert koponyája megrepedt és teljeseu eszméletlen állapotban van. Popát a csendőrök letartóztatták. Főmunkatársak: Dr, Kaba Tihamér és Dr. Katona Sándor „CSARNOK“. Petőfi Sándor mint pedagógus. (Részlet.) Petőfi és a nép egymás nélkül el sem képzelhetők. Olyan erős kölcsönhatás van a kettő között, amilyet igen ritkán találunk irő és közönség egymással való viszonyában. S ennek két oka van : az egyik a költő demokratikus életfelfogása s határtalan érdeklődése a nép élete és sorsa iránt, melynek szellemi érzelmei irányítására feltétlen nagy hatással volt; a másik pedig ennek természetes következményeként a nép rajongó szeretet- személye és müvei iránt. Egy nép, egy nemzet ismerhet egy költőt müvei révén, ragaszkodhatik is hozzá, állíthat emlékére szobrot: de kritikai megSZINÉR VÁRALJA világításban nem ismerheti, mert ez a nézőpont általános képzettségét fölülmúlja. Nincs is rá szükség. Nála a műbe kifejezésre juttatott nevelő cél avagy gyönyörködtetés az elsőrendű követelmény. Bizonyítja ezen állítást az a tény, hogy classicus jellegű világ irodalmi beccsel biró alkotásokat nem szereti, mert vagy a tárgy elvont ránézve, vagy annak nyelvig szépségekben gazdag kidolgozása az ő egyszerű nyelvezetétő, annyira eltérő, hogy e miatt nem érti meg. Ezekből világosan kitűnik, hogy az arany középuton való haladással lehet igazi célt elérni. Egyrészt össze kell egyeztetni a tartalmat az ő gondolatvilágával, vagy legalább is úgy kell feltálalni, hogy érdeklődésével találkozzék ; másrésről pedig népies, de azért irodalmi nyelven kell beszélni, hogy meg is értse, át is érezze azt, amit olvas. Hogy pedig az irő a költő ezt tehesse, le kell szádama a nép közé, el kell lesnie érdeklődéseinek tárgyait, tulajdonává kell tenni sajátos kifejtéseit, szóval: szivéhez kell férkőznie. Ha az sikerült, egyszer, úgy biztosítva van számára az állandó érdeklődés, ez pedig nagy sző! Egyértelmű a halhatatlansággal. Elgondolni is gyönyörűség egy költőt, kit a nép azért szeret, azért imád, mert érte élt, mert lelkének tüzét érette áldozta föl, mert Istentől nyert tehetségeit az ö javára kamatoztatja ; s egy népet, mely megértve őt, lélekben nemesedett, érzésben gazgagodott. A melyik költőnek ez a sors jutott osztályrészül : nem hiába élt; amely nép a szép és jó iránti fogékonyságának ily remek ta- nujelét adta; annak fennmaradása az Istenség könyvébe kitörölhetetlen betűkkel Íratott föl. Ez a költő : Petőfi Sándor, ez a nép : a magyar. Petőfi élettörténete a maga nemében egyedül álló. ^Kalandokban, örömökben és szenvedésekben és felmagasztaltatásban gazdag. «Szent a szalmakunyhók küszöbe, Mert itt születnek a nagyok, az ég A Megváltókat ide küldi be.» Az öreg Petrovits kiskőrösi nádfedelü háza jut eszembe s az 1823. év január 1-én az égből ide küldött prófétája nemzetünknek, midőn e sorokat olvasom. Ha nem is lehet általánossságban elfogadni, hogy «kunyhóbői jő mind, ki a világnak szenteli magát,» mindenesetre el lehet ismerni azt, hogy a népek és nemzetek életében a vezérszerepre jutottak között igen nagy azok száma, kiket nem a /rang, a vagyon, az ősi taradici- dkon épülő haladás, hanem minden szegénységük mellett lelki gazdaságuk, törhetetlen akaraterejük, mesés szorgalmuk emelt a magasba. Mily jő ezt tudni a nép egyszerű gyermekeinek példák birtokában. Mig egyrészről reményt ad, bátorít ez a tudat a szebb, boldogabb, fényesebb^ jövő felé s engedik kibontakozni a* léleknek ég felé törekvő szárnyait; más részről lmintegy természetesen dönti meg a proletár sociáliz- mus ama tanítását. (folytatása köv.) 1025 szám. 1913 végr. / Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c. 102 §a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szinérváraljai kir. járásbíróságnak 1913 évi Sp. II. 343/5 számú végzése következtében Dr. Selagiáa Lászlé szinérváraljai ügyvéd által képviselt Osztián Antal javára 411 korona 63 fillér s jár erejéig 1913 évi juaius hó 2 1913 Julitut 1 napján foganatosított kielégítési végrehajtás utján le foglalt és 4200 koronára becsült kővetkező ingóságok, u. m. 14 daráb fehér szérű ökör nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1913. évi V. 582 számú végzése folytán 411 korona 63 fillér tőkekövetelés, egyharmad százalék váltódij és eddig ttsx- szesen 117 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig Szinérváralja határában adós tanyáján leendő megtartására 1913 évi jnlins hó 7-ik napjának d- e, 9 órája határidőül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók ezennel oly (megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 LX. t.-c 107 és 108 §-ai értelmében képénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c, 120 § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szinérváralja, 1913. évi junius hó 18, Kádár Árpád kir. bír. végrehajtó. 3392/1913 tkv. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság Koroknay Károly ügyvéd által képviselt Szatmárvármegyei Takarék- pénztár r. t. végrehajtatónak Zicherman Dávid (nős Steinfeld Rózával) ir.ózesíalui lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében a kerelem következtében az árverést 500 korona követelés ée ennek 1912 évi november hó 5. járó 6 százalék kamatai, 6 korona fill. 20 óvási, 1/3 százalék váltódij, 43 kor. 65 fillér perbeli, 30 korona 05 fillér végrehajtási már megállapított, valamint a jelenlegi 33 korona és a még felmerülendő költségek kelégitése végett az 1881 évi LX. t.-c. 144 §-a alapján és 147 §. értelmében a szatmár- németii kir. törvényszék, szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Mózesfalu községben fekvő mózesfalui 235 sz. hetében A, I. 1—2 sor 597/1, 598/1 hrsz. alatti jószágtestre (rét, ház a beltelekben) 807 korona, ugyanezen betétben A. II. 1—2. sor 597/2 és 598/2 hrsz. alatti jószágtestre (rét, udvar a beltelekben) 7 korona kikiáltási árban ezennel elrendeli. Az árverés megtarfására határnapul 1913 évi auguistus hó 8 napjának d. e, 10 éráját helyéül pedig Mózesfalu községházát tűzi ki azzal hogy az ingatlanok a kikiáltási ár 2/3-án alul eladadatni nemfognak. Árverezni szándékozók kivéve a Vghn. 21 § ában említetteket tartoznak az ingatlanok becsárának 20 százalékát készpénzben vagy az 1881 évi LX. t. c, 42 g-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy a bíróságnál történt elöleges elhelyezéséről kállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki a kiáltási árnál magasabb ígérete tesz, ha többet ígérni senki sem akar, kötele1» a Vghn, 25 §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyananyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat 3 egyenlő észletben, és pedig az esőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyan azon naptól szmitott 45 nap alatt az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal együtt az 1881 évi dec. 6-án 39425 IMSZ a. kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir, adóhivatal mint bírói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja,U913. évi május 6. Öaál s. k. kir. járásbiró A kiadmány hiteléül Bberthi tkvezető.
