Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-06 / 19. szám
SZINßBV RALJA 1913 Május 6 18 szám (3) teljesítő személy ezen hivatásban közhiva- talaokoknak tekintendő, figyelem nélkül arra, hogy a fizetést az államtól, vagy mástól kapja. Közömbös az is, hogy az állami hivatalnokra nézve fennálló szabályok, vagy ezeknek a hivatalnokoknak egyes külön törvényben, vagy rendeletien megállapított jogai és kötelezettségei a postai hivatalnokokra kiterjednek-e vagy sem. A postai hivatalnokok hivatalos eljárás közben való megsértése tehát a Kbtk. 46. szakaszában körülirt kihágást képez A közigazgatás állomositása. A belügyminisztériumban két igen fontos, az ország közigazgatását teljesen átalakítani készülő törvényjavaslaton dolgoznak. Az egyik a közigazgatás állomositásárói szóló törvényjavaslat, a másik pedig az uj városi törvény. A két törvény jelentősen átalakítaná a megyék és városok szervezetét. A választott tisztviselők száma csökenne a városokban is, a megyékben pedig állomositanák a tiszviselői kart. A városi törvény szerint a választott tisztviselők megválasztása is élethossziglan fog szólni. A belügyminisztériumban készülő törvényjavaslatokra vonatkozó tárgyalások alkalmával azonban rájöttek, arra, hogy a törvényhatóságok tisztujitásai 1914 elején lesznek. Megtörténhetik, hogy politikai okok miatt a két javaslat akkorára nem emelkednék törvényerőre. Ha pedig 1914-ben hat esztendőre megejtik a tiszt- ujitást, 1920-ig nem volnának az uj törvények életbeléptethetök. Egy másik megoldási mód, amelyet szintén fontolóra vettek, az volna, hogy az egyszakaszos törvény a legközelebbi tisztujitáson megválasztott tiszvi- selök mandátumát az uj törvény életbeléptetéséig állapítaná meg. Törvényhatósági bizottsági közgyűlés. Csaba Adorján főispán elnöklete alatt a törvényhatósázi bizotttság tagjai Nagykárolyban a vármegye székházának nagytermében 1913. május 8-án rendes körgyülést tartanak. A tárgysorozat főbb pontjai: Alispáni féléves jelentés. Két szol- biró állás betöltése. Az 1912. évi háztartási zárszámadás. Felsőbánya város kérelme egy uj szolgabirói járás szervezése iránt. Belügyminiszter leirata az 1 százalékos közművelődési és 1 százalékos tisztviselői nyugdíj pótadó ügyében. Mibe került a mozgósítás ? A „Magyar Pénzügy“ cimü előkeld szaklap autentikus forrásból szerzett információk alapján azt állítja, hogy az 03ztrák-magyar monarchia északi és déli határán végrehajtott részleges mozgósítás költségei eddig körölbelül egy milliárd koronára rúgnak. Oroszország hasonló természetű kiadásai ezt az Összeget is meghaladják. De amig Oroszország ezeket & költségeket kölcsön felvétele nélkül, a pénztári készletekből tudta fedezni, addig Austria-Magyarország drága kölcsönhöz kénytelen folyamodni. Magyarország a részleges mozgósítás tartama alatt eddig 425 millió korona (dec.- ben 125 millió 4-1/2 százalékos kincstári jegy és most 150 millió korona 4-1/2 szá- százalékos járadék és 275 millió korona) decemberben 125 millió korona 4 1/2 százalékos kincstári jegy és most 122*8 millió márka 150 millió korona 4-1/2 százalékos törlesztéses u • 11> £ í ». j i i i, fel. Ez összesen 700 millió korona. Mindeuesetro feltűnő hogy Magyarország, melyre a kvóta arányában a költségek kisebbrésze jut, nagyobb kölcsönt volt kénytelon felvenni, mint Ausztria. Úgy látszik, hogy az osztrák pénzügy- miniszternek nagyobb pénzkészletek állottak, rendelkezésére, mint magyar kollegájának Osztrák lapokban azt olvassak, hogy az osztrák és a magyar kormány között állítólag tárgyalások vannak folyamatban abból a célból, hogy Magyarország legalább a költségeknek a felét, (tehát nem a kvóta arányban) viselje, minthogy a rendkívüli katonai intézkedésekjfőleg,Magyarország határainak!) a védelmére eszközöltettek. Az ország elvárja a kormánytól, hogy ezt az osztrák követelést — ha ugyan erről egyáltalán szó lenne, erélyesen vissza fogja utasítani. A községi takarékpénztárakról szóié törvényjavaslat dolgában A „Magyar Pénzügy“ a belügymiuiszteriumban azt az értesítést nyerte, hogy ilyen törvónyjavaslatter- vezet tényleg készülőben van. Az egész ügy azonban igen kezdetleges stádiumban van és a belügyminiszter a pénzügy minisztériummal most iratváltást folytat a javaslat alapelvei tárgyában. Megjegyezzük itt, hogy a belügyminiszter a fővárosnak a községi takarékpénztárak felállítása tárgyában négy év előtt hozott határozatát máig sem hagyta jóvá, aminek az az oka, hogy a pénzügy- miniszter több irányban kifogásokat emelt. Különben a főváros a határozata adta meg azt az eszmét az idevonatkozó törvénytervezet elkészítésére. Ilyen körülmények között előre látható, hogy Badapest községi takarékpénztára is csak a törvény megalkotása után és annak keretében fog engedélyeztetni. A takarékbetéti könyv lefoglalása. A betevő kérte általa bemutatott betéti könyvecskéjének kifizetését, mit a pénzintézet megtagadott azzal az indokolással, hogy a betéti könyvecskére elhelyezett összeg közigazgatásilag letiltatott. A betevő peres útra terelte az ügyet. A sátoraljaújhelyi törvényszék és a kassai ítélőtábla a keresetet elutasította avval az indokolással, hogy alperes a letiltás folytán fizetni nem köteles. A Kúria azonban 1913. január 9-én kelt 571. sz. ítéletével a péazintézetet fizetésre kötelezte és kimondta, hogy a betéti könyvecskére elhelyezett összeg lefoglalható ugyan abban az esetben is, ha betéti könyvecske a végrehajtás foganatosítása alkalmával nem található, de a foglalás hatálya attól függ, a követelés érvényesítéséhez szükséges okirat utólag megszereztessék vagy szabályszerű eljárás utján megsemmi- sitessék. A törvénynek eme’rendelkezéséből következik, hogy a takarékpénztári betéti könyvnek birtokosával szemben a betéti könyvön alapuló követelés lefoglalása nem hatályos és hogy a betéti könyv birtokosa fel van jogosítva a takarékbetét felvételére még akkor is, ha a betét a végrehajtási törvény 80-ának 2. bekezdése értelmében lefoglaltatott A „ninimax“ kézi tűzoltó készülékek elterjedését igazolják mind a gyakrabban érkező hírek arról, hogy e készülékek keletkező tüzeknek vették eljét, A szatmári lapok Írják, hogy a Szatmárvármegyei Takarékpénztár szatmári áruraktárában nehány nap leforgása alatt, már másod ízben ért el sikert a «Minimax.» Az élső tűz április hó 25-én d. u. volt rövid-zárlat következtében, melyet, bár az már hatalmas lánggal égett s a zsúfolt áruraktárt nagy veszedelemmel fenyegette, az ott alkalmazott «Minimax nyomban elfojtotta. Április hó 27-én este, jelentékeny viharban a légköri villamosság becsapása folytán ugyanott ki- gyuladt egy deszka helyiség, hol nagy meny- nyiségü száraz anyag volt felhalmozva, s a «Minimaxxal ezt is sikerült eloltani, úgy, hogy a nyomban kivonult tűzoltóságnak már munkája nem akadt, s lényeges kár egyik esetben sem volt. Ez esetek után a Takarék elhatározta, hogy telepén még néhány készüléket elhelyez, A vérré vált kenyér. Gebri Jánosné Szinérváraljai lakos áldozócsütörtökön ko- nyeret sütött. Az asszony, tudva, hogy a róm. kathólikusoknak és a reformátusoknak ünnepjök van, szorongva fogot a munkához de mégis bedagasztott. Bevetni azonban nem merte a málélisztből való kenyeret csak szombaton. Mily óriási vo’t azonban rémülete, midőn azt tapasztald, hogy kenyerének tökéletesen ép bele a kisütés után olyan szint nyert, mint amilyen a sült vér A rokonok és ismerősök, csudát, isteni ujjmutatást látnak a dologban s azért intésképen hangoztatják egymás között rémült arccal: „Tiszteljétek egymás üunepét 1“ Arra aligha gondol csak egy is, hogy a tészta a hosszú kelés alatt megromolhato tt. Főmunkatársak: Dr. Kaba Tiiumór és Dr. Katona Sándor 62 szám 1913 végrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX t.-c. 102 § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szinérváraljai kir. járásbíróságnak 1909 évi V, 1101 'számú végzése^ következteben Dr. Székely József javára 116 korona s jár. erejéig 1912 évi augusztus hó 28 napján foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2445 koronára becsült következő ingóságok, u. m. egy gőzkazán, cséplőgép, kézifecssendő nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir Járásbíróság 1909-ik évi V. 1101/2 számú végzése folytán 116 korona tőkekövetelés, ennek 1911 évi október hó 1 napjától járó 5 százalék kamatai, egyharmad százalék váltódij és eddig összesen 103 korona 60 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Szamosberence község határában a Kovács Lajos féle tanyán leendő megtartására 1913 évi májas hó 13-ik napjának;d. e. 9 érája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-c 107 és 108 §-al értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120 § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szinérváralján, 1913 évi április 23. Tatay Bertalan kir. bir. végrehajtó. 1388/1913 tkszám. ftruerßsi hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, az QAvasvidéki takarékpénztár avasfelsőfalui bej. cégf vég- rehajtatónak, Papp Juon Jákob és Papp Jákob Juon terepi lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 200 korona tőkekövetelés és ennek 1912 évi augusztus hó 10 napjától járó 6 százalék kamata, egyharmad százalék váltódij, 80 korona 61 fillér perbeli, 26 korona 05 fillér végrehajtási már megállapított, valamint a jelenlegi 28 korona és a csatlakozott kir. kincstár végrehajtató javára 175 korona 56 fillér téke és jár. a csatlakozott Dimant L. Adolf avasfelsőfalui lakos végrehajtató javára bekebelezett 40 korona tőke és jár. a még felmerülendő költségek kielégítése végett a 1881. LX. t.-c. 144 g-a alapján és 147 §-a értelmében szatmárnémeti! kir. törvényszék szinérváraljai kir járásbíróság területén levő Terep községben fekvő a terepi 84 sz. tjkvben A . 125, 834, 847 hrsz. (ház, udvar, kert és szántó) ingatlanokból Papp Juon a Jákób Kobucz illetőségére 405 korona kikiáltási árban és a terepi 102 sz. tjkvben A. f 871 hrsz. (szőlő a Stiboru dűlőben) ingatlanból Papp Jákob a Juon illetőségére 4 K. kikiáltási árban elrendelte. Az árverés megtartására határnapul 1913 évi május hó 13 napjának d. u. 2 óráját, helyéül pedig Terep községházát tűzi ki azal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár 2/3-án alul eladatui nem fognak. Árverezni szádékozók kivéve u Vhn. 21 § árban említetteket tartoznak az'ingatlanok becsárának 20 százalék- át készpénzben vagy az 1881. LX. t. c. 42 § árban jelzetárfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiáiitott szabáylszerü elismervényt átszolgáltatni. Az a ki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz ha többet ígérni senki sem akar köteles a Vhn. 25 § ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a ki
