Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-01 / 14. szám
14 szám (3) SZÍNÉRVÁRALJA 1913. Április 1 Újabb küldöttség a püspöki székhelyért. Andor György dr. prelátus, miniszteri tanácsos értesítette főispánunkat, hogy jankovitch Béla vallásminiszter április 4-én, pénteken délután fogadja Szatmárvármegye küldöttségét az uj püspökség székhelye ügyében. Ez a dátum most már biztos. Fölmenetel április 3-án a délutáni gyorsvonattal lesz. Katonák az üzletvezetőségeknél. A kereskedelmi kormány valamint a hadügyminisztérium között létrejött megállapodás szerint az összes máv. üzletvezetösé- geknél a hadsereggel összefüggő ügyek elintézésére egy magasabb rangú katonatisztet rendelnek. Az első ily vasutügyi katonai szakosztályt Debrecenben állították fel, amelynek vezetése Asbóth József századosra van bízva. Felakasztotta magát. Szinérvár- alján három öreg asszony lakott a Sólyom Zsigmond várhegyi házában. Ezek egyike, Sárai Erzsébet vasárnapra virradó éjjelen egy uj kötéllel egy almafára felakasztotta magát. Reggel vették észre lakótársai, amikor már nem lehetett rajta segíteni. A hatóság emberei vágták le a /4 éves asz- szonyt. A szabályszerű szemle megejtése után hétfőn eltemették a szerencsétlent, ki valamikor jobb napokat látott. A nyomor némi elmezavarral vegyülve kergette a halálba. Purim. A husvéttal egyidőben esett az idén a zsidók farsangja (Purim.) E szokatlan esetnek magyarázata az, hogy a zsidóknak szökőévük van 13 hónappal s Így egy egész hónappal később lesznek a húsvéti ünnepek, mint más években. Jó étvágy. Józsefházán Sink Balázsné másfél éves tinója elhullott lépfenében. A döglött marhát a dögész ellenzése dacára többen feldarabolták s mintegy tiz háznál vígan lakomáztak belőle. Az esetről tudomást szerzett a csendőrség s a még megmaradt husdarabokat elkobozván, elásatta. Felhívás. Azon humánus egyesület, mely minden egyéni érdek nélkül pusztán a lakosság kiszámithatlan előnyére létesült, a szinérváraljai önkéntes tiizoltóegyesület a nemes cél érdekében felebaráti szeretettel felhívja azokat, akik a közjö érdekében munkálkodni nem restelkednek, hogy a tüzoltóegyesületbe belépés céljából mielőbb jelentkezzenek Sepsy Károly, egyesületi tit- titkárnál, hogy a megkezdődő gyakorlatokon már mindenki résztvehessen. A belépés semminemű anyagi teherrel sem jár. A debreceni egyetem. Debrecenből jelentik: A debreceni egyetem három fakultása, a teológiai, a jogi és a bölcsészeti ez év szeptember havában már megnyílik. E hó 31-én Debrecenbe érkezik Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter, aki a város és az egyház vezető férfiaival tanácskozni fog az orvosi fakulás építkezéseinek kérdéséről. Az építkezést május elején, de legkésőbb junius elején kezdik meg. Az építkezés öt millióba kerül, amelyből Debrecen városa három milliót, az állam pedig két milliót vállalt. Országos gazdagyiilés Kassán. A magyar gazdák minden évben junius hónapban nagygyűlésre gyülekeznek, a mikor megvitatják a magyar meőgazdaság érdekében felszínre került legfontosabb kérdéseket. Ezek az országos gyűlések immár a külföld előtt isi'igen nagy jelentőségűé*, ha tudjuk azt, hogy ezen nagy gyűlés határozatai a „Magyar Gazdaszövetség“ kebelébe tartozó mmtegy háromszázezer gazda nevében hozatnak. A „Magyar Gazdaszövetség“ ezen évi országos gyűlése a folyó évben Kas>a városában tartatik meg Darányi Ignácz volt földtnivelésügyi miniszterünk elnöklete alatt Ezen országos gazdagyülés meghívni most küldetnek szét a „Magyar <_ azdószövetség“ által, mely szövetség élén Bernáih István igazgató Meskő Pál titkár végzik az idén is ezen különö>en érdekesnek Ígérkező országos gazdágyülés előmunkálatait. Az egész országban a „Magyar Gazdaszöveiség-hez tartozó összes gazdakörök és szövetkezetek vezetői már is erősen készülődnek a kassai gazda-nagygyűlésen való részvételre, hogy ott a Rákóczy sirjánál tegyenek arra nézve újabb fogadalmat, hogy á magyar gazdaközönség nem enged jogaiból és elvárja azt hogy az ország vezetői mindig számoljanak a gazdaközönség érdekeivel. Április elsefe, Milyen régóta járjuk az április elsejét! A gonosz manók cifrán ráncigálják a világ sorsának fonalat. Derüre- boru, és viszont Január elsején még tavasz volt, de fáztunk a világháború rémétől: aztán hirtelen télreforduit, hogy az alattomos influenza annál biztosabban fészkelhesse be magát a torkunkba, de ezzel egyidejűleg Európa politikájának ege tis• tűit ki. Bizonyára a viharágyuk bömböltek annyit, hogy a zivatar akarva nem akarva más régióba vonult. Vándorviharok ezek, Tripoliszban kezdődnek és Romániában végződhetnek, miután vcgigpusztitják a déli Ba kánt. Most hogy elült a tejünk fölül, és egy kissé kisüthetne a nap, forgószelek keletkeznek, amelyek már régen lejárták magákat a müveit nyugaton. Ezek a forgószelek felkorbácsoljak a nyugalmat, jelszavakat visznek magukkal a levegőbe, jogról amelynek altalánosnak titkosnak és egyenlőnek kellene lenni. És a forgószél vége az, hogy port hint az emberek szemébe. Bekövetkezett az eshetőségek kiszámit- hatásának bus csődje, az igazi április elseje Azt hittük, hogy szavunk lesz a balkáni politikában, nem lett: hogy tekintélyt szerezzünk mi is háborúba készültünk a szerb meg a muszka ellen, de nem lett — se háború se tekintély, aztán csináltak uj adó törvényt, de nem lett belőle semmi aztán szerveztek politikai tömeg- sztrájkott de nem lett, aztán csináltak általános titkos választójogot, de nem lett. Most itt az április elseje, amely logika-fordulást jeient. És ha van az eseményekben következetesség, most helyre áll a régi felfordult világ. És ez a', amit mindannyian kívánunk. Iparosuk rokkant és aggkori nyugdija, Állatni feladat a dolgozó, produktiv munkásságot űző polgárok aggkori és rokkant ellátása. Ha nagyon messze van a rövidlátóknak Ausztrália, itt közelünkben a Németbirodalom, amely 191-ben a rokkant és aggkori biztosítást berendezte. Természetesen kötelező alapon. Máskép nem is lehet. Kezdetnek a munkaadószervezetek felhasználásával az iparosok önkéntes biztosítása lenne az első lépés, az admisztrációhoz állami segítséggel és a járulék pótlásához állami hozzájárulással, mert egy intézmény életképességének legnagyobb jele, ha az érdekeltek annak alapítását, szervezését kívánják, abban résztveszuek s működését állandó közreműködésükkel, agitációikkal és ellenőrzésükkel kiterjesztik és igy fejlesztik az intézményt, amelynek létesítésére van már elég tapasztalat, törvény és eljárás. Külföldön a munkaadók szervezeteinek nyugdíjpénztárai foglalkoznak nyugdijbiztositással állami ellenőrzés mellett s miniszteri engedélyezés s a nyugdíjalapot külön kell kezelniük. Kötelező biztosítás kétségtelenül célravezetőbb, a biztosítottak és a nyugdíjpénztárak szempontjából egyformán. A kor határ 16 év lenne, a jövedelem (külföldön 3700—5000 frank között) a 4000 korona maximumban lenne megállapítható. Rokkantság nyugd jra jogosult lenne minden magyar iparos, aki bizonyítja, hogy Magyarországon lega!ább 1500 napon át biztosítási kötelezettséggel járó munkát végzett, aggkori nyugdíjra pedig minden 60 éves iparos, biztosított jogosult lenne, ha bizonyítja, hogy Magyarországon foglalkozás szarüteg legalább 3000 napon át b;zCositási kötelezettséggel járó munkát végzett.Külföldinek mind két esetben 6000 napi foglalkozást kel igazolni, (körülbelül 20 óv, megfelel az ausztráliai államszövetség 1909 augusztus 13. ki törvényekben! külföldiekre előirt 2 ) évi tartózkodásnak.) Á biztosított, ha nem is állandóin munkaképtelen, de 26 hetet meghaladó idő uí m, ez időre is igényelheti a járadékot, mely á 28-ik héttől" folyósítható.' Azok' a napok, melyeken a biztosított beteg volt, vagy 20 százalékot meghaladj minkiképtelaasége folytán rokkantsági, vagy agg őri járadékot élvezett, betuiaalók a bizosuísi időbe. Az alapnyugdij az évi 1000 korona jövedelemiek s 300 munkanapnak megfelelően évi 360 korona (nők részére 180 korona.) E munkaidőn felül minden további betöltött 6 munkanappal a rokkant és aggkori nyugdij emelkedne 30 és 20 fillérrel, A biztosítás költségeihez az állam a tényleg kifizetett alapnyugdijak felével járulna, a többi az iparosok járálékából lenne fedezendő. Az első 5 évben a jövedelem (bevallott vagy becsült jövedelem) 1/2 százaléka lenne fize- zetendő, azontúl fél százalékkal emelkedne évenként egész 3 százalékig. A befoly, összegeket az állami letéti pénztár kezelnét ahol minden pénztárnak számlát nyitnának ott a nyugdij bélyegekből befolyt összegeket s az állami hozzájárulást javukra Írnák. A jogtalanul elbocsátott alkalmazott igényei. Eddigi gyakorlatunk szerint az üzleti forgalom vagy nyereség után a főnök által remuneráció címén alkalmazottjának juttatott összeg csak akkor bir fizetés jellegével, ha annak szolgáltatása szerződésileg kikötte- tet s az alkalmazott szerződésileg távozik. Ezzel a gyakorlattal szemben a Kúria most kimondotta, hogy a határozott időre alkalmazott segéd, ki főnökének jogtalan cselekménye miatt kénytelen szolgálatát a szerződésileg megái lapított idő előtt elhagyni: joggal követelheti a szerződésileg megállapított hátralevőjidőre járó teljesjjjavadalinazá- sának, mint az alperes jogtalan cselekménye által okozott kárának megtérítését és igy a szerződési! időre kikötött minimális^ remu- nerációjának teljes megtérítését is. A postatakarékpénztárnál teljesített fizetés úgy tekintetik ugyan, mintha a számlatulajdonosnál teljesittetet't volaa, de ha az adós elkésve leljesiti a fizetést, a számlatulajdonos uem köteles utánajárni annak, hogy az adós a postatakarékpénztárnál nem fizetett e s mig e fizetésről értesítést nem nyer, adósa ollen perrel felléphet, az adós pedig a késedelme által okozott perköltség viselése alól az elkésett fizetés alapján nem menekülhet. így döntött a napokban a budapesti kir. Ítélőtábla 1819/v. sz, alatt. Az ő vonatuk. Kopog a p . . . i atyafi az aradi vasúti pénztár 111. osztályú ablakán : — Kérem alázattal, lovakat is lehet vinni ezen a vonaton ? — Sőt még szamarat is, — feleli mosolyogva a pénztárosnő. — Ugy-e mondtam, anyjuk, — szólt a feleségéhez — hogy ez a mi vonatunk — És megváltották a jegyet . . . Főmunkatársak: ’ Dr, Kaba Tihamér és Dr. Katona Sándor. 365/1913 tksz. Árverési hidatimnyi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Kaba Tihamér üg>véd által képviselt Apai bank r. t, végrehajtanának, Szinetár Imréné Róth * schiid Léni apai lakos, végrehajtást szenvedd elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 1178 korona tőkekövetelés és ennek 1912 évi ok.óber hó 20 napjától járó 8 százalék kamatai, 89 korona 70 fillér perbeli, 49 korona 90 fillér végrehajtást már megállapított, valamin' a jelenlegi 57 korona 30 filler és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881 évi LX. t.-c. 144 § alapján és 147 § értelmében a sz itmárnémetii kir. tszék, szinérváraljai kir. j bíróság terű e:én levő Api községben fekvő s az apai 236 sz. betétben A. 1, 399, 400 hrsz., jelenleg kiskorú Szmeiár Jenő, kiskorú Szinetár S n > í és D >bb ^Sarolta nevén álló ingatlanokra (szántó, ház 141 ö. i. sz. alatt udvarral a'beltalékben) 2036 korona kikiáltási árba í elrendelte. t\z árverés megtart isíra határidőül 1913 évi áp-ilis hó 30 napjának d. e 10 óráját, helyéül pej g A ja községházát tűzi ki azzal, h>gy az ingatlanok a kikiáltási ar 2/3-án alul eladatni nem fognak. Árverezni szia Jeko eok kivéve a Vghn. 21 á-ábaa e n'itetwkét tartoznak az ingat-
