Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-25 / 13. szám
13 szám (3) SZÍNÉRVÁRALJA 1913. Március 25 csíny falum temploma hivó harangja meg- kondulna a bádogos toronyban. Én pedig sietnék, erősen sietnék, hogy el ne késsem, mert a legénykék már bizonyára mind ott vannak a Deák-dombon, a torony ajtajában és nézik a harangot huzó nagyobb legénykéket. Gyűlnek, gyülekeznek a nénémasszo- nyék, bátyámuramék, a pántlikás, simára fésült hajú leánykák. Mindenkinek a kezében imádságos könyv, fehér zsebkendő a könyv mellett s virág a kezűkben. Olyan szép a husvét-vasárnap ! A nagy utcát már tegnap végigseperték. Ki ki a háza előtt, mert nagy ünnep van. Urunk feltámadása. A mészáros is borjut, ökröt, juhot vágott. Ma mindenki húst eszik, talán bort is iszik, akinek módjában van. A templomban szépen prédikál a tisztelendő ur, sok tömjén-füst száll fel és a nap sugara bemosolyog a színes ablakon : — Alleluja ! Alleluja ! . . . Holnap pedig öntözni fogunk. A patikában vettünk őt erős krajcáron rózsavizet, de annak olyan édes szaga van, hogy az ember reggeltöl-estig egyebet sem tenne, csak szagolná. De mégsem teszi, mert akkor ki megy az ereje, az illata. Szép fehér rongygyal be kell kötni a száját nz üvegnek. Varró tűvel három lyukacskát kell szúrni a rongyon, hogy egyszerre csak három cseppecske szaladjon ki. Egy piros tojásért elég három csepp rózsavíz. Sok leány, sokszor kell három csepp!... No hiszen lesz piros tojás. — Hát még az írott tojás. Az ám valami Micsoda gyönyörűséges figurák, tulipánok, cirádák vannak a piros tojásra írva. Ezt mind ember keze csinálta. Mennyiféle rajz! se szeri se száma a figuráknak. Balázs Márton, kézdivásárhelyi polgári iskolai igazgató összegyűjtött 858 dm.: írott tojást egyetlen székelyvármegyében; Háromszékben, s ezeknek irása mind más, meg más. Minden falunak volt hajdanában egy-egy tojásiró embere, asszonya. Husvét előtt hetekig nem csinált egyebet, mint irta a sok szép tojást. Azok a tojások pedig nem is voltak mind pirosak, hanem ki sárga, ki barna, ki piros ki fekete. A vadalma fahéjból és leveléből, a zöld dióhéjból, a kökörcsvirágból, a zsódinából, az eperfahéjból és bingolyóból csupa sárga festéket főztek, ha a zsódinához timsót tettek, lett az élénk piros szinü festék. A lencséből csináltak kékszint. Aztán ott volt a cserfahéj, a sáfrány, gubacs, berzenceforgács, fuxia,... Értették a régiek a módját a fes- tékcsinálásnak. A tojásokat pedig nyersen Írják, azután főzik a pirosító, meg sárgitó lében. Előbb jön a rámázás. Nagy gondosan beosztják a tojást, hogy a figura jól jöjjön ki. Ez a ráma fehérvonallal történik. Azután jön a cifrázás. A tojás íráshoz mindenek előtt kell: kondér, ebből eresztik finom csövön az olvasztott viaszt a tojásra Kell egy likacsos fakanál, ezzel veszik ki a tojást a vizböl; drót ristély ezen melegítik, vagy szárítják a tojásokat; egy darab zsíros rongy, a megszáradt tojásokat ezzel fényesítik ki. Ebből az írott tojásból nem kaptunk mi kis tacskók, mert ez drága ajándék lett volna három csepp rózsavízért, meg egy versikéért. Csak a nagy legények kaptak : azok sem mind, sem mindenütt. Mi csak kétkrajcáros fanyeíübicskával próbá.fuk a tojáson a figurákat vakargatni de, a tojáshéja eltörött és a figura félbemaradt. Sok minden maradt félbe. Úgy hallom, a tojás irás se divatos már manapság az én kicsi hazámban. A tojásirók meghaltak és a gyermekeik már nem tanulták el ezt a mesterséget. Azt mondják az emberek, hogy ma napság rengeteg sokat tanulunk Én azt hiszem, ugyanannyit felejtünk is. Hány apró rigmust tudtam én hajdanában karácsonyit, húsvétit, aprószentekre valót, adventi és pünkösdi rigmusokat, egyik szebb volt a másiknál, s ma csak egy-két töredék-sorra emlékszem. Pedig akkor minden versért tojást, kalácsot, főtt perecet kaptam a nénémasszonyéktól. Egy csomót hamarosan összeszedtem ezek közül a rigmusok közül: íme : Azt hallottam, hogy e háznál Van egy lankadó virágszál, Szagos vízzel megöntözöm, Úgy feléled, csupa öröm. Mert hát itt a feltámadás. Készült-e sok piros tojás ? Husvét ünnep emlékére, Keresztények’ örömére. Adjon Isten mennyből áldást, Köszönöm a szives látást. * * * Ajtó megett állok, Piros tojást várok. Ha a párját nem adják, Estig is itt állok. ■íH: & Tudjátok-e ti Lányok, Miéit jöttem én hozzátok? Hogy a tojást pirosat Párossággal adjátok. Hogyha nem igy adjátok, Csuromviz lesz szoknyátok. 458 szám !9l:t vógrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c. 102 ^értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti 8—10 kér. kir. járásbíróságnak 1910 évi Sp. IV, 1223/3 számujvégzése következtében Dr Boros Lajos budapesti ügyvéd által képviselt Országos Központi Kitelszövetkezet javára 190 korona s jár erejéig 1910 évi december hó 16-án foganato itott kielégitési végrehajtás utján lefoglalt és 7d0 koronára becsült következő ingóságok u m. tehén, ló, szekér, széna nyilvános árverésen ladatnak. Mely árverésnek a szinérválaljai kir. járásbíróság 1913 évi V. 880/6 számú végzése folytán ] 9O korona tőkekövetelés, ennek 1908 évi április hó 14 napjától járó 7 százalék kamatai egyharmad százalék valtódij és eddig összesen 75 korona 60 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Tartolc községben adósok házánál leendő megtartására határnapul 1913 évi április hó 9-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitűz étik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly inegjgyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 éviLX. t. c. 107 és 108 §-ai értelmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsárou alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglabatták és azokra kielégitési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 óvi LX t. c. 120 § értelmében ezek javára iselrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1913 március hó 9. Kádár Árpád kir. bir végrehajtó. 241/1913 tkvi szám. Árverési hirdetményi hivonaf. A színéi váraljai kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Koroknay Károly szinérváraljai ügyvéd által képviselt Szamár vármegyei Takarékpénztár r. t. végrehajtatnak Vajda Gábőrné SchÜd Flóri, özv. Schild Pálné sz. Jonucz Anna alsóhutai lakosok mint Schild György ismert örökösei és Dr. Hadady La,os s/atmárnémetii ügyvéd mint az ismeretlen örökösök ügygondnoka végrehajtást szenvedő elleni ügyében a iMarosán János szinérváraljai lakos utóajánlata folytán a 8201/1912 sz. alatt 1200 K tőkekövetelés, és annak 1911 évi szeptember bó 1 napjától járó 6 százalék kamatai, 6K 20 fillér óvási 1/3-ad százalék váltódij, 154 korona 68 fillér perbeli 37 korona 35 fillér végrehajtási, valamint ö8 korona 30 fillér árverési már megállapított és a még felmerülendő költségek' kielégítése végett az 1908 évi XLI. t.-c. 27 §-a alapján a szatmárnémetii kjr_ törvényszék, a szinérváraljai kir. járás- bíróság területén lévő Óhuta községben fekvő az óhutai 70 sz. betétben A. I. 280, 281, 282,633, 1009, 10]0hrsz. ingatlanokra (báz 8 ö.i. sz, a. udvarral, kert, szántó a beltelekberi, szántó az I. és II. fordulóban, rét a Il-ik fordulóban) 809 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverés megtartására határnapul, 1913 évi május hó 2-ik napjának d. u. 1 órája, helyéül pedig Óhuta községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok az alábbi korlátozással az átóajánlatot tett összegen azaz 2090 koronán alul eladatni nem fognak, és hogy utóajánlattevő ajánlatához akkor is kötve marad, ha az árverésen meg nem eienik és ha a megtartandó árverés netán megsemmisittetik és ujjabb árverés rendeltetik el, abban az esetben pedig ha az utóajánlatnál magasabb ár nem igértetik az ingatlanok utóajánlattevő által megvetteknek lógnak kijelentetni. Tekintettel arra, mikóp az elárverezendő ingatlanokra C. 2 alatt özv. Schild Pálné sz. Jonucz Anna javára szolgalmijog ezt megelőző rangsorban a C. 8, 10 alatt végrehajtató javára 1200 K erejéig zálogjog van bekebelezve, a kir. jbiróság az utóajánlatra tekintettel 12090,K-ban állipitjameg azt az összeget, amely a szolgalmijogot megelőző jelzálogos követelések teljés kielégítésére elegendő, s kimondja, hogy amennyiben az ingatlanok oly árban adatnak el a szolgalmijog fenntartásával, mely a szolgalmijogot megelőző tehertételek teljes fedezete szempontjábólösszoget megüti, úgy az árverés a szolgalmiiogot nem érinti, ellenkező esetben az árvei-ós hatálytalanná válik s az ingatlanok a kitűzött napon a szolgalmijog fenntartása nélkül elárvereztelek. Árverezni szándékozók, kivéve a vghn, 21 §-aiban említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20 százalékát készpénzben vagy az 1881 évi LX t.-c. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki a kiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a Vghn. 25 §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánat pénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletbe és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap, a másikat ugyanazon naptól számított 30 nap, allat a harmadikat ugyanazon nap tol számított 45, nap alatt. az árverés nap jától szamittot 5 százalékos kamatokkal e- gyütt az 1881 évi dec 6-ikán kelt 39425 1. M. sz. a kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir adóhivatal mint biroi letét pénztáimal lefizetni. A bánat pénz az utolsó í’észletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1913 évi január 16. Petneházi s k. kir. aljbiró, kiadmány hiteléül. Szupkay tkvezető.
