Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-25 / 9. szám
1913 Február 25 (Ä) SZjNÉRVÁRALJ A 9 szá Gyufaadó. A m. kk\ pénzügyminisztériumban nem lustálkodnak, mikor uj adókereset készítéséről van szó. Most a gyufaadóról szóló kereset készült el s az legközelebb nyilvánosságra fog kerülni. A törvénytervezet, mely teljesen azonos az osztrák tervezettel, minden valószínűség szerint ez év • julius hó elsején életbefog lépni, de nincs kizárva, hogy a minisztérium belemegy az elhlasztásba is, mely esetben a törvényhatálya 1914 január elsejétől fogva állapittatik meg. Jó lesz tehát hozzászkni előre ahoz a gondolathoz, hogy már ezután a gyufával is spórolni kell, mert hogy az uj adótervezettel a gyufa is megfog drágulni, egyáltalán nem lehet kétséges. Füllentés pen ért. Az elmúlt napokban történt, hegy az uj hercegprímás Esztergomban a szekáses délutáni sétáját végezve, a Lörincz-utcában is megfordult. Egyszer csak egy kis födetlen fejti inas gyerek kerül a hercegérsek oldala mellé és szólítja; Ilereegprimás ur kérem, sáros a kabátja s azzal se szó, se beszéd berohan az egyik üzletbe, honnan nyargalvást ruhakefét^ hoz ki s előzékenyen letisztítja a hercegprímás téli kabátjáról a ráfröccsent sarat. Aztán mi a neved kis fiam ? kérdi a műtét után a hercegérsek. — Lusztig, feleli a fiú — Hát a vallásod? — Katelikus, viszonzá nagyot füllentve az inas gyerek. — Nesze a fáradságodért kis fiam; mondja a nagy főpap s azzal nagyobb pénzdarabot adott a fiú markába. Mikor aztán a hercegérsek tovább ment, az élelmes fiú önelégülten igy monológizált magában elég hangosan: No most jó nagyot füllentettem, mert hát sose voltam én katholikus. Israelita volt a csemete. Főmunkatársak: Dr, Kaba Tihamér és Dr. Katoná Sándor. „CSARNOK“. Az ópium álma. Az ópium-szivás kezdetben nagyon távol van attól, hogy valamilyen élvezettel szolgáljon. Az első időkben a kezdő ópiumszivól egész sereg kellemetlen betegségen megy keresztül. Szédülés, gyomorgörcsök, fejfájás, hányás, napokig tartó érzéketlenség kínozzák s két-három hétig tart, de néha hónapokig is, amig lassanként jelentkezik az ópium gyönyörködtető hatása. A nehéz álmok, az ész tompultsága, az állandó rosszullét csak lassan múlnak el s talán ez az oka annak, hogy aki egyszer elkezdte az ópiumszivást, csak a legritkább esetben tud megszabadulni tőle. Az első hetek kinjai ellen a további ópium- szivásban keres enyhülést egészen addig, amig aztán a szervezete any- nyira megszokja a mérget, hogy már nem tud nélküle meglenni s amig életszükségletté nem válik, hogy mindennap lerészegedjék az ópium kábító füstjétől. Keserves kínokba kerül, amig az ópiumálom kétes értékű gyönyörűsége elkövetkezik s bármenynyire is dicsérjék a szenvedély rabjai ezt a gyönyörűséget, mely felszabadít minden földi érzés alól, semmi esetre sem ér fel azzal a sok fájdalommal, amit végig kell szenvednie, amig az ópiumnak ez a hatása nyilvánulni kezd. Az ópium okozta kábultság csak az ötödik-hatodik pipa elszívása után szokott elkezdődni. Az ember lassankint mindjobban megkönnyebbültnek érzi magát, álomba merül, elfelejt minden emberi dolgot s végigterülve ágyán, boldognak, gondatlannak érzi magát. Agyát teljesen szabadnak érzi és még sem gondol semmire sem. Az érzékek felszabadulnak, ismeretlen hangokat hall, viziók tűnnek eléje, csodákat lát. Meglátja a pók szemeit, megszámlálja a levegőben úszó porszemeket, hallja a fü növését, minden nagyobbszerübb, szebb, kápráztatóbb lesz. Egy ideig még logikus marad s gondolkozása, az ítélő képessége is működik még, de nehány újabb pipa elszívásával az álmodozás helyet ad afantazia ellenőrizhetetlenül merész kicsapongásainak. A képek oly gyorsan ' röppennek el előtte, hogy képtelen megkülönböztetni őket. S a képek, az álomnak tárgyai, reminiszcenciák, régi elhanvult emlékek feléledése és logikátlan összekeveredése, anélkül azonban, hogy az emlékezés öntudatos lenne. Még egy pár pipa s az álmok még zavarosabbak lesznek, a képek teljesen összefügéstelenné válnak s a memoria megfagyott. Az élvezet ebben a stádiumában megváltoztatja jellegét, az ópiumista mindent teljesen elfelejt, érzéketlenné válik minden iránt —- olyan állapotban van, hogy ellenkezés nélkül engedné magát megölni... A pipa kihull a kezéből s nehéz álom borul a szemére, amely sokszor fél napig is eltart s a kábult alvó legfeljebb egy-egy nehéz, mély sóhajtással ad jelet arról, hogy él. Másnap aztán á fölébredés után minden iránt teljesen érzéktelen az ópi- umszivó, nem képes már semmivel sem foglalkozni teljes elmével, nem törődik semmivel, csak azt a percet várja, amikor ismét neki adhatja magát a szenvedélyének. Az ópium ördöge most már ezerszeres kötelékkel kötözte magához áldozatát s ezek a kötelékek soha többé nem engednek föl, az ópiumszivó szenvedélye határtalanul növekszik mindaddig, mig szervezete teljesen tönkre nem megy. Az ópium rabja hamar szokott tönkre menni. Lesoványodik, külseje hasonló lesz az őrültéhez, az arca sárga, beszédre képtelen — olyan mint egy élettelenül járó hulla. Azíópiumszivás tehát igen veszedelmes az egyénre épugy, mint az égész társadalomra, különösen azért, mert ezt a szenvedélyt gyógyítani nem lehet. 8972/1912 tksz. Árverési hidetmányi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré testi, hogy a Nagyin bányai részvénytakarékpénzrár bej, cég végrehajtatnak Hálni György és mje Deák Anna komorzáni lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 2800 koiona tőkekövetelés és ennek 1905 december hó 25 napjától járó 8 száza ék kámatai 82 korona 50 filiér végrehajtási már megállapított, valamint a jelenlegi 68 K 70 f. és a még felmerülendő kölségek kielégítése végett az 1881 évi LX. t.-c. 144 § alapján és 147 § értelmében a szatmárnémetii kir. tszék, szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Komorzán községben fekvő a komorzáni 123 sz betétben A. I. 13/2, 14, 403, 1751 2, 1752/2, 1754/2, 1755/2, 1756/2, 1757/2,3605,4225,4226/1, 4599/2, 4633/2, 4684/2, 4851, 4788, 4894/1, 5771, 6098, 6105, 6106 hrsz. ingatlanokra (szántó, kert, a beltelekben — ret a Hegyei ics dűlőben — szántó, rét a Czeteczel dűlőben — szántó a Zsamena dűlőben) 584 korona, ugyanezen betétben A. II. Ili, 146/1 147/1, 2725/2, 2726/1, 2727/1 3181/1 3189/1, 3631/1, 4080/2, 4363, 4513/1, 4752, 4753, 4978/1, 5254, 5255 hrsz ingatlanokra (szántó a beltelekben , —• szántó rét. legelő a Dimbu Grigolemhor dűlőben, szántó a Hegyerics dűlőben — szántó, rét, erdő a Czetecrel dűlőben) 222 korona, ugyanezen betétben A III. 1737/2, 1738/2 1747,, 6145/2 4592/2, 6275 6595, 6596, 6597, 6598, 6599, 6600, 6601 7311, 7313, 7411, 7412 hrsz. ingatlanokra (szántó, kert a beltelehben — szántó Czeteczel dűlőben — rét, szántó a Zsamena dűlőben — szántó a Csonkás dűlőben) szántó, rét a Sipotyét dűlőben 161 korona, a komorzáni 124 sz. betétben A, I. 1023, 1024, 1025, 1290/2, 1614/1, 2566, 4637, 4638, 4678/2, 4683/1, 4684/1, 4856, 4860, 7095/2, 7563/1, 7565/2 hrsz, ingatlanokra (kert, ház, szántó, rét a beltelekben, szántó a kis Magurica dűlőben, legelő a Sipotyel dűlőben) 834 kor. kikiáltási árban elrendelte. az árverés megtartására határnapul 1913 évi március hó 19-ik napjának d u. 2 óráját, helyéül pedig Komorzán községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár 2/3-adáti aiul eladatni nem fognak és hogy az elrendelt árverés a komorzáni 123 s/.. betétben B. 3, 4, 5, 6 alatt Dr. Tatár János, Dr. Dobossy Endre, Trautman Béla, Lébi Náthán, B. 7 alatt dr. Tatár János; a 124 sz. betétben B. 2 alatt dr. Tatár Janos javára bekebelezett kőszén kutatási kiaknázási bányanyitási jogot nem érinti. Tekintettel arra, mikóp az elárverezendő komorzáni 124 gz. betétben A. I. alatt foglalt ingatlanokra C 11 alatt Popa Tivadarné született Odotyia javára szolgalmijog, ezt megelőzőleg zálogogok vannak ® bekebelezve, a kir. járásbíróság 1450 koronában állipitja meg azt az összeget, amely a szolgalmijogot megelőző jelzálogos követelések teljés kielégítésére elegendő, s kimondja, hogy amennyiben az ingatlanok oly árban adatnak el a szolgalmijog- fenntartásával, mely a szolgalmijogot megelőző tehertételek teljes fedezete szempontjábólösszegetmegüti, úgy az árverés a szolgalmhogot nem érinti, ellenkező esetben az árverés hatálytalanná válik s az ingatlanok a kitűzött napon a szolgal- mijog fenntartása nélkül elárvereztetnek. Árverezni szándékozók kivéve a Vghn. 21 §-ában említetteket tartoznak az ingat- lanokbecsáráriak 20 szház-ilékát készpénzben vagy az 1381 évi LX. t. c. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhezletenni vagy a bíróságnál történt elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, a ki a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, ha többet ígérni senki sem akar, köteles a Vghn. 25 §-ában foglalt jogkövetekezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az átala ígért ár ugyan annyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a velelárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés