Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-18 / 47. szám
Sziaérváralja, 1913. November Í8 — 47. szám Tizedik évfolyam-u SQ TÁRSADALMI, QAZDASAQ1 ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér, fegyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK M I N D E N K ED DEN. Pó . Felelős szeíkesztő : fAbiAn ist\?An. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Községi takarékpénztárak. Mióta az állami jövedelmek legnagyobb részét a hadsereg molochja nyeli el, azóta a közigazgatás és közgazdaság terén mind nagyobb és terhesebb feladatok nehezednek a városok és községek háztartására. Igaz ugyan, bogy a városok úgynevezett állami segélyben részesülnek, de ezen segély legtöbbször még a kikötött tehek fedezésére sem elégséges, nemhogy más közgazda- sági célra lenne felhasználható. Boldogok azok a vagyonosabb városok és községek, a melyek ezeket a mindig nagyobbodó terheket elbírják, de nehéz a sorsuk azoknak a községeknek a hol vagyon és jövedelem hiányában ezek a terhek a községi pódadók tűrhetetlen emelésére vezetnek s mikor már ez tovább nem emelhető, következik a sokszor magas kamatra szerzett kölcsön. A hol a város, vagy község vezetői feladatuk magaslatán állanak és belátják, hogy a város vagy község fejlesztése, vagy rendezése érdekében elkerülhetetlen a nagyobb befektetés, ctt a kölcsönfelvétel elől nem zárkózhatnak el. Igen sok helyen a közegészségügy a legmostohább gyermek. Hiányzik a csatornázás, a vízvezeték, a kórházak, a szegényházak stb. Ezek a hosszabb időre gyümölcsöző befektetések pedig a rendes jövedelemből, a pótadóból nem igen fedezhetők, mert ezekhez nagyobb tőkebefektetés kell. A szükséges tóke pedig a legtöbbször csak magas kamat mellett szerezhető meg, amely kamatok ismét csak súlyosbítják a város, vagy község anyagi helyzetét. Az olcsó tőke megszerzését megkönnyitenék a községi takarék- pénztárak, melyek biztonság tekintetében is '.megnyernék a közönség bizalmát, amennyiben a községi takarékpénztárak betéteiért a község egész vagyonával jótállana, a takarékpénztárak kezelésében és vezetéséb a község elöljárósága is részt ven s a hatósági ellenőrzés is hozzájárulna a bizalom emeléséhez. A községi takarékpénztárak működési körét különben szabályren- deletileg is meglehetne állapítani. Első sorban kielégítené az elkerülhetetlen közszükségletekre megszavazott hiteleket; vezetné továbbá a saját kezelésben tartott városi, vagy községi üzemeket, gázgyárakat, villanytelepeket, vízvezetéket, stb. lebonyolitaná a saját kezelésben nem végezhető munkálatok és vállalkozások pénzkezelését. Ezek már annyira lekötnék a takarékpénztárak forgó tőkéjét, hogy a betéteknek csak egy kis hányadát kellene szigorúan biztosított kölcsönök alakjában a közönség rendelkezésére bocsátani. A községi takarékpénztárak ilyen működése mellett a közönség feltétlen bizalma könnyen kiérdemelhető lenne s csakhamar népszerűségnek örvendene, mert hiszen — sajnos — fl „SZHIÉBMBflbJfl“ CflRCfilfl. Anyámhoz. Irta : Fodor Pál. Az ősz csapong kis házad ablakán, S te látni vágysz, — igy szól az izenet S amit úgy esdék annyi éjszakán : Ma érzem, többé haza nem megyek. ... „Jöjj hát kicsiny falunkba jó fiam ! A régi fészek uj örömre hiv .. .“ — Légy áldva, bár, — én nem mozdulhatok A vágyak mámora nyűgöz le itt. De álmom az ismét hozzád vezet, Bölcsőnk hatalmán nem győz csak a sir I Miként ajkaimról az el^ő nevet: Anyám ! — feledni szivünk soh’se bir.. . Ki méla alkonyon mesét szövél, Most yijra hallom altató dalod, Mely lágy .gulyakolomp csengésinéi Oly szenderitőn lelkemig hatott... S ma tjgy érzem a tiéd sem vagyok, Kertünk » álfán a csergő kis patak, Hfrnád-part, az elnémult dalok. Mind csak eltűnő bájos fogalmak. ‘.Meglátsz egyszer, agy piros pünkösd papján, -■ Ha ipár a.vérem nem .gyűl, nem beyit, pMjAjn pn majd.,a lánynép mindahány meglátsz megint. Ha minden ejvirit... Hogyan kell hivatalos iratot elintézni. (Csevegés.) — Édes apukám 1 Nagyon kiváncsi vagyok valamire; megmondod, ha szépen kérlek ? — Miért ne, aranyos feleségem I — Nézd csak, édes, milyen régen vagyok már a feleséged s máig sem tudom, mit csinálsz a hivatalban, hogyan intézted el a hivatalos iratokat ? Mónd meg, kérlek, úgy szeretném tudni 1 — Hogyan intézem el az iratokat ? Hm! Én még sohasem kérdeztem, hogy hogyán csinálod a hímzett papucsot, vagy hogyan sütöd a forgácsfánkot ? — Pedig arra kőttoyü felélni. Veszek szövetet, selymet, tüt és valami szép minta után meghimzem a papucsot. És kész 1 — Hát a forgácsfánk ? — Ahhoz meg lisz kell, meg tej, meg cukor... — Meg szakácskönyv, ügy-e ? — Ugyan menj 1 Eleinte talán kellett, de most már nem ... Hanem édes apukám, te nem arról besaélsz, hogy az iratokat hogyan ... — Kell elintézni ? Hja, az nem olyan könnyű dolog, Az mindig az egyéniségtől függ. A kezdő hivataloök . például, ha az első iratot kell,elintéznie, , elmegy öregebb társához s az előmondja néki az elintézést Éz épen olyan, mint ha á fiatál asszony az első rántott leves főzésénél hazaszalad az anyjához és... — Később, mikor a. hivatalnok[ inát szégyenli az ügyetlenségét, lemegy az irat* ! tárba, valami hasonló esetre vonatkozó I iratot kivesz s arról lemásolja az elintézést. Ez épen olyan mint mikor az asszony már rostéi az anyjához szaladni, hát előveszi a szakácskönyvet s az után csinálja meg az ételt... •— Elég, elég I — Ha befogod a számat, édes, akkor nem tudom folytatni. .. Mikor aztán az illető már beleélte magát a hivatalos életbe, a hivatalos irányba, akkor már a szakács- könyv .. . azaz bocsánat! jó mintájú elűirat nélkül -is megtudja írni az elintézést, akárcsak az asszony, mikor már ... — Hallgass, édes apukám 1 ne beszélj mindig az asszonyokról. Én az elintézést akarom tudni. Ebből pedig amit most mondtál, nem tudok semmit. Egy példát mondj el. Példát? No jó. Valaki például a vallás és könoktatásügyi ministe rium népnevelési szakosztályába 'van beosztva. Kap egy iratot, irifely"az * x—i 'tanítónői állás betöltéséről szól. Tizennyolc pályázó van. Kezeibe veszi az iratcsomót. Kopognak. Csinos, szőke leányka lép be. „Kérem, az x—i tanítónői állásra pályáztam ..Leülteti, gyönyörrel hallgatja csevegését, végül megígéri, hogy Kgyélémmel lesz reá. Alig zárult be utána ? *z ajtó,'ismét kopognak, Gyönyörű, fekete » szemű és hajú leányka lép be. — „Kérem, az x—{ tanitóhői állásra pályáztam...“ Laülteti, gyönyörrel hallgatja csevegését és megígéri.. ./Így megy ez: tizennyolcszor Az iratban aztán a legszebbet, a legkevesebbet * fröiíza'jtíváslatba a kinevezésre.’Persze, a íförföke azután -ismét & saját ízlése szerint dönt (Irta: G.)
