Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-16 / 38. szám

Sziaérváralja, 1913. Szeptember 16. — 38. szám Tizedik évfolyam TÁRSADALMI, QAZDASÁQ1 ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyiíttér soronkint 4 > fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ist\?An. A lapra vonatkozó mindennemű köziem íny és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesz­tőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetések«} mérsékelt árakon közlünk. A bűnök korszaka. A szociológusok statisztikai ada­tokkal támogatva állapították meg, hogy egy bizonyos bűnesetre egy bizonyos időn belül egy hasonló bűn­eset következik. A bűnözésnek eme megismétlődését egy bizonyos lelki , folyamatban találják, az embereknek a rosszra való hajlandóságában, amely a példa láttára elemi erővel kitör és kielégítést kíván. Ha ma valahol egy fojtogatás által okozott gyilkosságról olvas az az ember, akiben a bestia a szokottnál erősebben fejlődött ki, akkor meg lehetünk róla győződve, ; hogy más országokban talán, de meglehet, hogy ugyanabban az or­szágban is, valaki megismétli a bűnözést. Ez egy oly gyakori jelenség, j hogy már törvényeket is állíthattak j fel róla azok akik a társadalomban j következetesen megismétlődő tünetek­kel szakszerűen foglalkoznak. A lapok mostanában sokkal du- sabban tudják a szenzációra falánk közönség vágyait kielégíteni, mint azelőtt. Parisban kiderült, egy csomó telefonkisasszonyról, hogy egy nagy gabonakereskedő cég megvesztegetett alkalmazottjai voltak, akik a kereskedő konkurenseit rosszul szolgálták ki, beszélgetéseiket, amelyek súlyos és drága titkok voltak, kihallgatták és besúgták és ezeket a titkokat eladták. Mühlausenben egy tanár négy házat felgyújtott, amikor meg akarták fogni, revolvert rántott elő, nyolc em­bert agyonlőtt, tizet pedig megse­besített Zentán egy korcsmái bálon egy rendőrt gyilkoltak meg, a mulatozók egyike egyszerűen leszúrta. Londonban letartóztattak egy kitünően szervezett tolvajbandát, akik ellopták a világ egyik legértékesebb nyakékét. Az aradi esküdtszék egy bűnügyet tárgyalt, amelyszerint egy Newyorkból hazakerült jómódú gazdát a felesége ! arzénnel megmérgezett. Az asszony I állítása szerint egy másik némber ; gyilkolt, legalábbis az adta a mérget. Ugyanezen nő ellen fölmerült az a vád ügy is, hogy tavaly három más asszonnyal megmérgeztette férjüket. Egy dunántúli községben egy jómódú magyarlegény beleszeretett egy földijebeli szerb leányba. A szerelemből házasság lett és a fiata­lok boldogan éltek egy ideig. Az asszonynak a fejét azonban rokon­sága elcsavarta és igy történt, hogy egy szép napon a menyecske ott hagyta urát. Később visszajött, de a házasélet rendje nem tért vissza és az asszony újra megszökött urától. A férj fölkereste az asszonyt és egy heves jelenet után revolverét három­szor a feleségére sütötte. A golyók fején, mellén és gyomrán találták az asszonyt, aki meghalt. A férj azután önmaga ellen fordítván a fegyvert, magára lőtt. Ez a nehány eset igy bokrétába kötve egy napnak a kriminológiai eseménye. Honnan ez az eldurvulás és ez a nagy vadság, amely minden vona­lon mostanában megnyilvánul? A feleletet megadhatnók talán ama megállapítással, amelyet cikkünk ele­jén mondtunk a szociológusok egyik ft „SZlHÉBVflBflMfl“ CftBCflJfl. A Polyp.*) Irta: Gyagyovszky Emil. Első Jelenet. Törökné, Kamilla, Anna. (Tesznek-vesznek a felvirágzóit szobá­ban. Megigazítanak egyet-niást a csokrokon) Kamilla. (Fáradtan támaszkodik az Íróasztalhoz.) Tovább már igazán nem bírnám. Törökné. Nagyjában már készen is 'vagyunk. Minden a helyén, minden ragyog. Kamilla. A virágok nagyszerűen feste­nek. Az illatjuk pompásan simul az ünnepi hangulathoz. Törökné. Jól mondod fiacskám. Valóban ünnepi hangulat árad mindenből. De, úgy érzem, hogy ez a fölemelő érzés a leikünk­ből fakad. A csin. a rend, meg a virágok csak fokozzák egy kicsit. Kamilla. A kisasszony nem érez valami meghatottságot ? Anna. Akaratlanul is osztozom benne .. . Kamilla. Volt-e már része az ilyen izgalmas várakozásban, mint most nekünk, amikor a fivérem érkezését lessük. Anna. Nem volt, aki elmenjen, nem volt, akit visszavárjak. Kamilla. Tegnap óta mennyire meg­változott itt minden. Mi magunk is. Ilyenkor a hímzésünk fölé hajoltunk, maga meg fen- hangon regényt vagy novellát olvasott. Ha elgondolom, hogy’ma sem zökkentünk volna ki ebből az egyhangúságból, ha nem jön az a táivrat a bátyámtól. Törökné. Majd visszatérünk a meg­szokott kerékvágásba. A regényben most tanunk a legbiztatóbb részletnél. Megölne a I kíváncsiság, ha meg nem tudnám hamarosan ! hogy ki volta gonosztevő. Kamilla. Arra ráérünk. (Nevet) Addig csak hadd kutassanak a szemfüles Scherlock Holmesek. Engem nem ugatnak ezek a detektiv históriák. A végük a sablonos: a titokról lehull a lepel, aztán fegyház, akasz­tás. És kezdődik minden elölről. Törökné. Neked, persze szerelmi his­tóriák kellenének. A hős lovag, aki megküzd a hétfejü sárkánnyal, hogy kiszabadítsa a napkeleti királykisasszonyt. Kamilla. A mama már megint úgy bánik velem mint egy kis gyermekkel. Törökné. Hát ugyan mi más vagy, mint az én szerelmetes gyermekem ? Kamilla, Vőlegényem van. Törökné. Ni-ni, Erről egészen meg is feledkeztem. Igaz is. Még hogy mindig az én babuskámat látom benned! Furcsa is az, ha a kis fióka szárnyalni. próbál, hogy kiröp­penjen. (Komolyan.)' Üröm is vegyül ám az örömbe ! Nemcsak az fáj, hogy el akarnak vinni. Valami bizonytalan érzés is szorongat. Kamilla. Rámijesztesz, mama. Olyan furcsán mondod .. , Törökné. Hidd el, van okom rá. Kü­lönben, ha már rátértünk, beszélgessünk róla. (Annához.) Kisasszony, hagyjon magunkra. Aztán még arra kérném, hogy máttól kezdve öltözködjék egyszerűbben. A frizurája is fehünő egy kicsit. Anna Bocsánat, asszonyom .., Törökné. Jó, jó. Nem gondolok semmi rosszat. De tegye, ahogy mondom. Egysze­rűbben öltözzék és a haját simítsa hátra, Anna. (Szólni aka , de meg gondolja magát. Kimegy.) Kamilla. Szép. igazán szép ez a leány. Törökné. Túlságosan csinos és ezt nem Írják a háziasszonyok javára. De térjünk a te ügyedre. Sejtelmed sincs róla, hogy menn yi gondot okoz nekünk a menyasszonyságod. Én is, apa is éjjel-nappal azon törjünk fe­jünket, hogy honnan kerítsük elő a kauciót. Egyik holnap a másikat éri és nem találjuk meg a kivezető utat. A staffirung csak meg volna, de ez nem elég a generális urnák. Nekik pénz kell, sok pénz, az meg nincs. ■ Kamilla. Van remény, hogy megsze­rezhető. Apa mondta. Törökné. Nem könnyű dolog ez. Kamilla. Csak a kaució legyen megj többet nem kívánok sem én, sem Boldizsár^ Törökné. Ezt oeak most mondogatjátok. Ám az élet megtanit rá, hogy a szerelem egymagában kevés a boldogsághoz. A sze­relmet is jól kell tartani minden jóval, kü­lönben hamarosan hűtlenné válik fészkéhez. Kamilla. Nem. Mi másképen szeretünk. Ami szerelmünk különb. Törökné. Minden szerelmes kiváltságos­tartja a magáét. Pedig egyforma az mind. Nem marad a helyében más, mint a meg­szokás. Eleinte azt hiszik, hogy övék az egész világ. Később ráeszmélnek, hogy bi­zony ez a világ összezsugorodott néhány szobás lakásocskára és hogy a diadal-szekér, amelyen gondolatban bejárták tündérorsz got, nem más, mint egy gondolattal megpa ott

Next

/
Oldalképek
Tartalom