Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-14 / 3. szám

3 szám (2) SZÍ NÉRV AR ALJA 1913 január 14 toborozza össze, meg fognak szűnni ezek az anomáliák. És ami a legfon­tosabb, a jogok és kötelességek igaz­ságosabban fognak megoszlani, mert az általános választójog szinte restituálja Kant erkölcsi feltételeit: az emberi méltóság tiszteletben tartá­sát az által, hogy egyik embert a másik prédájává nem szolgáltatja ki. Ez az ethikai minimum, az melyet a választójog általánossága biztosit, ha már a tökéletes jogegyenlőséghez nem vezethet, mert maga az egyen­lőség olyan, mint Krisztus erkölcsi tökéletesség ideálja: el nem érhető, j de törekednüuk kell feléje, nehogy rosszakká váljunk. Ha ily módon problemative leve­zettük az általános választójog lét- szükségletét, keresnünk kell azokat a tényezőket, emel) ek azt létrejötte ese­tén biztosítják. Ezek között a tényezők között elsőrendű fontossággal bir a titkosság kérdése. Akik ellenzik a titkosságát a választójognak, azok okolják meg, hogy a becsületes politikai életben nem szabad hiányoznia a politikai ellenőrzésnek, amely a nyilvánosság­nak a joga. Ezen vélemények urai azonban semmivel sem tudják biztosí­tani az eljövendő események becsületes politikáját, ellenben semmi biztosítékot nem tudnak nyújtani a hivatalos függés választási presszióival, továbbá a megvesztegetésekkel szemben, miért is álláspontok ligikailag tarthatatlan. Különben is tévedésen alapul azon fellépte az ajtó', az asszony után rohant, aztán szere ő, édes szavakkal visszahivia. Fel-.aklatott kedéllyel, szinte bontottan ismét a tükör elé állta. — Az arcodat, a te sápadt, érdakes alakodat. Ne mozdulj. Olyan nemes vagy ebben a pózban. Hajtsd kissé elér« a fejedet.. . Cseren egyszerre a hideg szaladt át. Eszébe jutott, egyszer azt mondta a felesége, •zerotné, ha előtte halana meg, mert rajta akarna megtanulni a színpadi halált. Ezen akkor mindaketien nevettek. Időst azonban agyába nyilait a gyilkos tréfa. — Min gondolkozol ? — gyóntatta tovább az aszony. Rólad. Próbára akarlak tenni. Látn, akarom szeretsz-e még ? Egy áldozatot kérek tőled. Ne kérdezd miért... egyszer talán úgyis megmondom ... A ruhádat akarom, amelyben utoljára léptél fel. Add ide nekem ajándékozz meg vele. Az asszony némán nézett rá. Azután szó nélkül bement a másik szobába s kivitte a szekrényből azt a csipkés könnyűséget, ámelyet a férjétől kapott. — Tessék. Cser tánt orgott az örömtől Magához szoütotia a feleségét és este korán fe­küdtek le. Több hónap múlt e’. Cser tüzbe> etet e a ruhát, az asszony rzonban mindig sápad- tabb és ssotlanabb lett. A teste sorvadt, a szeme beesett. Fáradtan, álmosan tet- tek-vettek egész nap s kegyetlen éles sze­mekkel figyelték egymást. A férfinek bor- zasstó percei voltak. Gyűlölni kezdte az embereket, gyűlölte a közönséget és féltékeny lett reá. Gyűlöd mindenkit, ha elgondolta, állításuk, hogy a nagy nyilvánosságnak joga van ellenőrizni a jogok gyakor­lását. Ezt semmiféle jogi tétel nem biztosítja a közvéleménynek, a közvé­lemény erkölcsi ítélete egyáltalán nem változtat azon a tényen, hogy X. Y.-nak joga van arra szavaznia, akire akar. A szavazásijog gyakorlása egyéni jog, kiki egyéni véleményét kövefi, ez a joga. Ha a háta mögött álló nyilvánosság ezen egyéni véle­ményének követésében megakadá­lyozza, akkor a joga gyakorlásában akadályozta meg. A jog az ethikai minimum. Hogyan akar ethikai kritikát gyakorolni az, aki az ethikai minimummal helyezkedik szembe. Ezek a sorok a napi politikától függetlenül világitolták meg az álla- lános, titkos választójog jogi és er­kölcsi oldalait. A pröblénta tehát az ezek után, hogy miképpen kapcsolódik az élő politika a fentiekbe, milyen pozíciót foglal el azoknak keretében ? HÍREK. Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter özv. Ercsenyi Istvánná Ditt­rich Máriát Feketeardóra óvónővé nevezte ki. Előléptetés. Neubauer Hennin és Röszner Valér nagybányai áll. polgári leány­iskolái tanítónőket a vallás é-; közoktatás- ügyi m niszter a Vili. fi/.etési osztályba léptette elő. Eljegyzés. ,Dr. Kiss Éndte szilagy­csehi ügyved, eljegyezte Reitmayer Mariskát, Reitmayer Rudolf, takarékpénztári intéző leányát Uj főispán! titkár. Csiba Adorján Szatmár vármegye főispánja Kálnay Gyula ,őispáni titkárnak a belügyminis/teriu.nba hogy ezelőtt éhes diákok disznókereskedők tekintet« mászott az asszony testén, mint valami falánk, mérges pók. Egyszer éjjel, mikor az asszony moz­dulatlanul, lélegzetelenül feküdt, hogy azt liigyje, hogy alszik, föléje hajolt. A szemei nyíltan, tagyogva mered ek a sötétbe s mikor észrevette őt, ijedtem hunyta be. A borzasztó pillanat, a leszámolás perce azonban még nem érkezett meg. Egy novemberi estén Cser fáradta r érkezeit haza birtokáról. Kocsin jött, sáros, piszkos volt, nyomban a szobájába ment, hogy megmosdjék és átöltözzék. Alig gyúj­tott világot, a felesége hangját hallotta az ajtón kívül. — Te vagy Gabor ? Az asszony zavartan lépett be. — Mi baj ? kérdezie Cser. — Károlyka beteg, Köhög, ügy látszik, meghütötte magát. Cser ijedten ugrott fel. Rögtön orvosér telefonált. A három kis fiú piros arccal, homályos szemekkel feküdt a párnák között és már nem is volt eszméleténél. Az a-szony leült az ágya mellé s ügyetlen kézzel simo gáttá a forró, sajgó kis fejecskét. Aztán felkelt, megigazította nehéz, szőke haját és lábait kereszbe vetve várta az orvost. Az orvos megmérte a fiú lázát, meg vizsgálta, azután félrehivta Csert. — Difteritisz... El keil készülni a legroszabra Egész éjjel fenn voltak és idegesen viiasztottak a beteg ágyánál. A beteg nyug­talanul hánykolódott, fuldoklott, és éjfelkor már hörögni kezdett. Hajnalra meghalt. A hatalmas, atléta mellű íérfi jajgatva rogyott az élettelen testre. A felesége föld történt berendelése folytán a főispáni titkár teendők végzésével Kóródi Katona János fehérgyarmati gyakornokot bízta meg. Egyházi algondnok. A smórvár- aljai rét. egyház algondnokavá egyhangú lelkesedéssel Sólyom Sándor iparost vá­lasztották meg a január 12 én tartott egy­házi ki a gyűlésben. A szövetkezet pénztárosává a f. hó 12-én tartott gyűlésben Matosan János, birtokos választatott j, meg. Áthelyezés. Fetneházy Zsigmond Boldizsár, szinérvaraljai k;r. aljárásbirót, saját kérelmére a nyíregyházai kir. törvény­székhez helyezték át. A szatmárvármegyei Tanitók Házának felügyelő tanácsa e hó 8-an Szat- maron gyülcst tartott, melyen elhatározták, hogy a tanítóegyesület leásyinternatusa cél­jára megveszik a Tanitók Házával szom­szédos Princ-féle telket a rajta levő egy emeletes épülettel együtt 76,000 koronáért. Tanitóválasztás. Bagoly Albert, göt- bcdi ref. tanítót a gombai (Pes m.) es a berentei (Borsod m ) tef. egyház tanítójául megválasztotta. Bagoly a gombai állast fo­gadja el Véres kardpárbaj. Dr Somlyó La­jos, ügyvéd és Kis Andor m. kir. állatorvos között vendéglői összeszóla kozás következ­tében kardpáibaj folyt le e hó 7-én reggel 8 órakor a Kaszinó olvasótermében, Dr. Somlyó segédei voltak : Dr. Lányi Sándor és Dr. Seagián László, orvosa: Dr. Kein Samu; Kis Andoré Gyarmati Sánd >r és Dt. Papo czy Bála, orvosa Dr. Ember Elemér. A szokásos békítési kísérlet megbiiuu ása után Gyarmati, vehető segéd „rajt1, vezény­szavára összecsaptak a felek Mindjárt az első összecsapás közben mindkét fél meg­sérült, még pedig Dr. Somlyó a jobb fülén és karján su yo-an, Kis az arcán könnyeb­ben, mire a párbajt beszüntették. Parbaj után Kis odalépett Dr. Somlyóhoz és ke/et nyújtott neki. A felek kibékültek. Dr. Klein Samu a Somlyó fülén és karjan kapott se­bet 12öltéssel rendkívül ügyesen összevarta s éppen ezen műtétnek köszönhető, hogy Sornlyo pár rap muva teljesen felépül. Esküvő. Litauszky Pál, Szinérváralja község aljegyzője a múlt héten esküdött meg Riss Klárával Egerben. Gratulálunk ! színű arccal nézte a halottat és a férjét. A ravatalt a másik szobában állították fel. A koporsót tele szórták kései rózsákkal, halvány, szagos virágokkal. Szótalenul álltak mindketteu s egy pillanatig sem mentek el a ravataltól. Éjfélkor, mikor Cser csaknem összerogyi. tt a fáradságtól, igy szólt a feleségéhez: — Fáradt vagyok. Egy pilla­natra leheverek. Te addig maradj itt .. Bement a másik szobába s behúzta maga után az ajtót. A két szobát üvegajtó váiasztá el, melyet vékony vászonfüggöny takart be, hogy ne lehessen átlátni. Cser azonban, maga se n tudta miért nem feküdt le. Végig ment a szobán, azután megállott az ajtó élő t. A vászonfüggonyön átcsillogtak a ravatalgyertyák karcsú nyugodt lángocskái. Csend volt. Cser nem mozdult a helyéből és tágra nyitott szemekkel nezett a másik szóbába. Azután óvatos m félrehúzta a vé­kony függönyt, de Csak annyira, hogy a keskeny résen egyik szemével álkukucs­kálhasson. Felesége ott állott a ravatalra könyökölve. S Apadtán vergődött és nem tudott sirni. Egyszerre azonban odavillant rémült teainteta az üvegre s meglátta a férje kémlelő, sótét szemét. Arca erre sö- tétpirosra gyulladt s fejét lehajtotta. Cser lábujjhegyre állt s úgy figyelt. Az asszony sirt. A s inpadon zokogo t igy, emlékezett tudta, érezte, egészen igy strt. Most már nem kellett kételkedőié. Cser megragadta az ajtót. A rozoga rézkilincs kezeben maradt. Még lati a szooát, a koporsót, a gyertyákat, s úgy tetszett neki, mintha a ravatal egyszerre tüzbe borult volna. Azután elsötétült előtte a világ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom