Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-21 / 21. szám

21 szám (2) SZINÉRVÁRALJA 1912 május 2i HÍREK. Jubileum. A nagybánüai Teleki-Társaság 1912. május 28-án Révay Károly 40 évns irói jubileuma alkalmából ünnepi ülést tartott, me­lyen a társaság jubiáló elnökének költészetét Németh Béla méltatta. Boromhsza Tibor dr. megyés püspök egy 20.000 kor. értékű automobilt ajándékozott a szatmári tűzoltó és mentő egyesületnek. Körjegyzők helyettes kirendelése A deb­receni kir, körjegygői kamara nemestó hi Sza­bó Antal nagykarolyi kir. körjegyző állandó és általános helyezettesé dr. Hennyei Lászlót 343—1912 kjk. sz. iutezményével ki rendelte. Hivatalos órák. A szatmári kir. törvény­széknél a hivatalos órák nyáron át is 8-tól 3-ig lesznek; a kir. ügyészségnél ellenben f. hó 1-től, 7—2 óráig tartanak. Nagy kanyaró járvány Nagybányán. Nagy­bányán nagy kanyarójárványnak jött nyomára a városi orvosi hivatal. Mar egy-két hét óta dühöng a kanyaró, de senkii sem tudott arról mert a szülők a betegek eltitkolták. A szülők ellen, kik betegeiket ellttkolták, a legszigorúbb eljárstt tették folyamatba. A mértékbitelesités és a zománcipar. A Magyar gyáriiparosok országos szövetsége nemrég felterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez a hitelesíthető zománcozott edé­nyek szerkeszti rajzainak módosítása tárgyá­ban. A kereskedelmügyi minisztea méltányolva a felhozott indokokat, felhivta a szövetséget konkrét javaslatok előterjesztésére. A szövetség egybegyüjtőtte a hazai zománcott edényeket előállító gyárak javaslatait, és óhajtásait azokat a következőkben terjesztette a kereskedelmi minisz­ter elé : A gyárak véleményei megegyeznek ab­ban, hogy a selejtes méterek nagy százalékának csökentésére az előirt szerkezeti rajzoktól való nagyobb eltérés lehetősége engedélyeztessék. A mértékhatárok kiterjesztését illetőleg az az általános óhaj merül fel, hogy csupán a mér­ce űrtartalmának kelljen az eddigi előírás szerint pontosnak lennie, ellenben mindazok a csekély és alig észrevehető eltérések, amelyek eddig a mértékhitelesítő közegek által az edények lemezvastagságát, széleségét, magasá­gát stb, valamint fülek és vasalások alkalma­zását és az űrtartalom jelzését illetőleg kifogá- soltattak, minthogy az ilyen eltéréseknek az egénynek kikészítésénél elejét venni nem lehet, mellékes körülményeknek minősítessenek és az űrtartalmát pontosságát nem befolyásoló e mellékes körülményeknél kisebb eltérés ne le­hessen akadálya az edények hitelesítésének. E mellékes körülménynél az éddigi előirástól föl vagy lefelé legalább 10 százalékos eltérés engedélyezését tartják az érdekeltek szögesnek. Az érdekelt gyárosok szerint lényegesen meg­könnyítené a zománcozot mértékek előállítását, ha úgy, mint Aaszstriában, nálunk is megen­gednék hogy a mérték határa az edény belső oldalán fekete vonalai is legyen jelezhető, mert ez esetcen a mérték azonnal az első vagyok. Pedig annak már féléve.. . Mindig fá­zom. Fejem pedig majd szétszakad a hőségtől Beteg vagyok, nagyon beteg ... Mindenki biztat, mindenki reményt cse­pegtet szivembe, hogy a szép május u; életet ad. Hiába biztattok ! Már érszem, hogy a halál hideg keze érintett, de én nem félek tőle ... ... május 3. Végső kivánataimat is leírtam. Tálán már holnap későn lett volna. Valami sajátságos fény dereng körülöttem: még ezek a fekete betűk is rósza színben úsznak ... A kezem reszket; nem bírok tovább Írni; pedig még nem vagyok készen... Óhajtom, hogy ő temessen el... S midőn már e megrögzött test a sir mélyén pi­hen, akkor adják át neki a naplót. * * * ** ** Eddig tart a napló, melynek mintegy be­fejezése megy végbe a büszke Kincs Andor földbirtokos ősi kastélyában. A természet ismét felébredt álmából, a vándor dalnok újra zeng a berekben, megint ellepték az erdőt vadvirágok ezrei; de Lina mar nem gyönyörködhetik a vadrózsákban, nem merenghet a csalogány dalán, ő már halott. Ott fekszik a sötét ravatalon, mint egy angyal próba után hitelesíthető volna s elesnék na­gyon gyakran szükségessé vaió domborítás vagy homoritás. Válasz. Kedves Szerkesztő ur ! B. lap" jának múlt heti számában Braun Sándor ur az „Önkéntesz Tűzoltóság“ szakaszparancsnoka kirohanást intéz ellenem és „Tűzoltás kény­szerből“ cimü tudósításomat úgy állítja be mintha annak éle az „Önkéntes Tűzoltóság- ellen lenne intézve. A levél személyeskedő ré­szét, — minthogy a személyeskedést nem sorolom erényeim közé, teljesen Braun ur egyéniségére és jó ízlésére, no meg a nagy- közönség ítéletére bizom. De igenis foglalkoznom kell a levél tárgyi részével. Braun ur levelének mégértése két alterna­tiva elé áliit engem, Tudósításomban ugyanis a következőket Írtam ; „Szinérváralján f. hó stb. tűz ütött ki a cigánysoron mely alkalommal 2 ház a mellék épületekkel elhamvadt. A tűzhöz kivo­nult az önkéntes - tűzoltóság stb. és rákerült a tüzet lokalizálni. A faíu népe (itt paraszt román polgártársaimat értettem) nem akart a mentési munkálatokban részt venni és a csendőrök pus­katussal kényszeritették őket emberbaráti kötel­meik teljeljesitésére Eddig minden rendben len­ne stb.“ Világos tehát, hogy a tűzoltók loyáiisan elismertem, hogy a mentési munkálatoknak sikeren megfeleltek és még azt is helyeteseltem, hggy a csendőrök puskatussal pótolták a n.entőszemélyzetet. Eszerint vagy nem olvasta el Braun ur azt a hirt, a melyre való hivatko­zással megírta ötletekben gazdag levelét és igy rosszakaratú ferdítésnek kell hogy minősítsem a dolgot; vagy ha elolvasta és a kényszerült tűzoltást, puskatust, stb. mégis a tűzoltókra vo­natkoztatja, akkor meg a magyar nyelv elemi értelmezésével áll hadilábon. A kényszerült tűz­oltás már csak azért sem gondolhattam a tűz­oltókra, mert összes eddigi tudósításaimban és cikkeimben a legnagyobb tisztelet hangján be­széltem a tüzoltóegyesületröl mint oly intéz­ményről, mely már vitális szükségletté vált köz­ségünkben 1 Csupán azt jogkörtuííépét rosszaltam melyet a csendőrök elkövettek akkor, mikor hírlap'rói igazolványomat „eleinte“ nem akarták tekittetbe venni és a rendes jogszokás és sajtó­törvényektől eltérően, kényszeríteni „akartak“ fecskendőt hajtani, mely elvont hivatásom teré­ről. Azt hibáztatja továbbá Braun ur, hogy a tüzet csekélységnek minősítettem. Hát csak nem gondolja Braun ur, hogy egy kissebb vidéki lap hasábos cikkeket fog közölni egy szimpla kis tűzesetről. Avagy talán keveselte a hozsannákat a tűzoltóknak ? A tűzoltók — azt hiszem — önzetlen munkát végeznek és nem reflektálnak elismerésekre. A lángnyelvek gyönyörködésében Braun urnák szintén nagyobb öröme telne, mint nekem mert alkalma nyilna „szakparancs­noki“ tevékenységét bemutatni . . . Szerkesztő urnák továbbra is tisztelő hive : Szinérváralja, 1912. máj. 13. (—fay.) *) Múlt heti számunkból lekésett. Minthogy az ügy lefolyás^ a mindkét részről adott ma­gyarázat és felvilágosítás után a közönség előtt tisztán áll s minthogy a válaszolgatás minden nyugodtan, boldogan. Kedvenc virágait feje fölé hajolnak, mint­ha súgni akarnának neki valamit. Hiába susog­tok, ő már nem érti! Oly sokan álják körül az érckoporsót oly sokan siratják meg a letört virágot. Az apja nem sir... Végtelen fájdalmá­nak nem szerezhet könnyebbülést a köny. Büszkesége féltett kincse, eigyetlen leánya köl- özik édesanyja mellé, a cprus lombok' alá.... Eltemették. Az ifjú káplán imái elhangzot­tak, az ősi sirbolt vasajtói csikorogva zárultak be . . . s a nemes sziv, mely feledhetetlenmaradt annyi lelki gyötrelem között, ott maradt az ősök társaságában . . . És temetése után a megtört atya teljesít a drága halott utolsó kívánságát, s vérző szív­vel adja át a jámbor papnak a szomorú naplót. Oly nehéz és mégis oly édes azt végig olvasni. S amikor a végére ér, leborul a meg­feszített Isten előtt s azután könyben úszó szemekkel, de férfias vonásokkal irja a rekesz- tő végső sorok alá az égbe röppenő válási“ gyanánt: „Túl a siron viszont látjuk egymást az A. L. tiltakozás dacára is nem tud teljesen szabaduln a személyes éltől, e tárgyban a vitát bezárjuki (Szerk.) Pusztító szélvihar Bálványosváralja, Bá-. ton, Csabaujfalu Böp és Oroszfalu szolnok-do- bokavármegyei községeket egy hirtelen keletkte zett szélvihar, mely e hó 13-án eélután négy órakor támadt, csaknem elpusztította. Legretle- netesebb a pusztítás Bálványosváralján, hot 350 lakóház es 400 melléképületből alig 10 maradt meg. A tönkrement lakosság felsegélé- sére úgy a kormány, mint a többi hatóság nyomban megtette az intézkedéseket. Vizbe fűlt gyermek. Lőrinc Bertalan, apahegyi lakosnak egy 7 éves kis fia anyja tilalma dacára át akart menni a megáradt Zugó-patakon, melyen csupán egy gerenda volt átfektektetve. A fiú egyensúlyt vnsztntt, a szá­guldó mocskos hullámok közé esett, mely tova ragadta, hozzá vervén a gyermek testét a me­derben volt kövekhez, fatuskókhoz. A Mándy Zoltán rétjén fogták ősszé tört holt testés s hatósági vizsgálat után tegnap eltemették. Földkölcsönök becslésének ellenőrzése. A Magyar Közvetítő Bank Reszvénytársaság, mely az el miit első üzletéven bőséges tartalékolás dacára 6 százalék osztalékot fizetett részvénye­seinek, értesülséünk szerint a tőkefelemeléssel kapcsolatban minden vármegye területén bizalmi- férfiakat keresi Ezeknek, mint a bank választ­mányi tagjainak tel-dta vo na a környékükön előforduló birtokbecsléseket ülő dijuzas ellené­ben ell nőrizni. Akik e en bizalmi küldetés irám érdeklődnek, közelebbi felvilágosításért forduljanak a bankhoz, Budapest, VI., Teréz­ián ut 46. Lntheráims hangverseny Szatmárou. A három évvel ezelőtt alakult szatmári evangéli­kus egyház mnius hó 8-án Szatmaron, a városi í színkörben templom építési alapja javara zene és felolvasó, estélyt rendez. Az estélyen, mint értesülünk, Szendi Árpád, az orsz. zene akadémia tanára, európai hirü zongora művész, zempléni Árpád, a Kisfalud! társaság tagja, a kiváló köl­tő is részt vesz, kik köré csoportosulnak még Szatmarvárrneg'ő művészei és mükedvelőiközül többen. A szereplők személyére nezve a végle­ges. megállapodás már megtörtént s a rendező­ség, tnelynék élén Szlávi Dezső egyt. felügyelő és Duszik Lajos lelkész áll, a műsor végleges összeállításán fáradozik s a napokban mar ab­ban a helyzetben leszünk, hogy olvasóikkal ennek az élvezetnek igérkezős művészi niván álló hangversenynek részletes progrmmját kö­zölhetjük. Már most ajantjuk közönségünk figzelmébe e zene estélyt, mely a mellett, hogy jótékony célt szolgál, ritka művészt élvezetet is fog nyújtani. Siketnémák felvétele. A siketnémák he vés vármegyei áll. segelyzett intézetébe a jövő iskolyai évre több növendéket vesznek fel. A felvétel irénti kérvények május hó végéig be- terjesztendök. Bővebb felvilágosiáást az intézet igazgatósága (Egr, Káptalan utca 29 sz) ad. Pálya at internátusba való felvételre. A Diriké." makói diákotthonába az 1912-13 is­kolai évre 160 gimnáziumi, esetleg elemi iskolai tanuló vétetik fel. Az ellátási dij havi 40, behatási-, orvod-, butorhasználaii dij évi 40 korona. A felvételt kérő bélyegtelen folya­modványok iskolai, születési és I. osztályú tanulóknál ujraoltási aizonyityánnyal felszerelve 1912 év július 10 napjáig adandók be a Dmkke. makói diákotthonának felügyelő bizott­ságánál. — Részletes prosoektussal kívánatra készséggel szolgál a diákotthon igazgatósága Makón. Máriavőlgyi savanyuvizek a legza­matosabbak és legolcsóbbak. Főraktár Heumann testvérek, Markovits Lázár és Virágh Sándor uraknál. Árvíz. Szombaton reggel úgy félnégy óra tájban rémitő dörgés és villámlás i közben felhőszakadás volt a Várhegy és a Barnics tájékán, mely néhány perez alatt annyira uteg- dagasztotta a Szinér-patak árját, hog y egy fél óra múlva már bömbölve, törve, zúzva mindent, mi útjába akadt rohant le a patakon a pisz­kos ár. A patak mentén lakó emberek, félve az árvíztől, kiugráltak házukból s hozzáláttak a hidak felszedéséhez. Akik ezt nem tették, elvé­gez tehelyetük a Szinér. Reggel 6 órakor már a

Next

/
Oldalképek
Tartalom