Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-07 / 19. szám

19 szám (2) SZINÉRVÁRALJA 1912 májas 7 Várjanak a községi kölcsönökkel addig, mig a pénzügyi helyzet megjavul. A gyümölcsfák trágyázd- sának jövedelmezősége. Utóbbi időben mint a mezőgazdaság minden ágában, úgy a gyümölcsfák ápo­lása, trágyázása terén is haladást ész­lelhetünk, amennyiben ma már minden gyümölcstermelő gazda ápolja, tisztogatja fáit, s tudja azt, hogy azok nagy termést csak az esetben adhatnak, ha gyökérz - tűkkel a talajban elegendő tápláló anya­got találnak. Miután pedig a gyümölcs iának műtrágyákkal való ellátása sokkal egyszerűbb és könnyebb mint istálló trágyával [való ellátása, azért a gyü­mölcsök műtrágyázása mindinkább ter­jedőben van. Erre a célra rendesen ká- liszuperfoszfátof és chilisalétromot hasz­nálnak olyan módon, hogy minden 100 négyszög méternyi fával beültetett terü­letre 8—10 kg. káliszuperfoszfátot és 3—4 kg chilisalétromot szórnak ki, úgy­hogy e műtrágyákból a koronák egész területe alá egyenletes mennyiség jusson s e műtrágya keverékeket főleg pedig az együttesen kiszórt szuperfoszfátot és kálit be is kapálják, vagy erősen bege- rebjélik, ellenben a chilisalétromot az elöbiekkel nem egyszerre, hanem későb­ben adva, akkor, a mikor a fák rügyezni kezdenek, egyszerre szórjuk ki. Ezen trágyázással Németországba, végzett pontos kísérletek alkalmával kön vetkező eredmények érettek el. Obercwrehben, a foszforsav, nitro­gén és káliummal trágyázott 100 drb. törpe arany parman alma több termés a trágyázatlan fák termésével szemben 3 év alatt 1515 kg, volt;ez 100 kg.-ként állíthassad. Emit arca tűzben égett. Közelebb simul­sz asszonyhoz, fejét előre tolla, úgy, hogy ajka majd nem érinté Jolán bársonyos bőrét Aztán észre sem vette csak átkarolta. Az asszony, a mennyire csak ^ehetett, te­tette magát. Eltolta magától a férfit, s erőszak- kal kibontakozott karjai közül. — Nem igaz, nem szeretem magát. Maga sem engem. Ne tegyen boldogtalanná. Ne zúzza szét boldogságomat I Menjen távozzék. Menjen Emil, az Istenre kérem. 1 A fiatal ember önérzetesen állt fel. — Bocsásson meg, nagyságos fiatal asz- szonyom merészségemért. Az csak a fiatalkori emlékeknek tulajdonítható Balga voltam, azt hittem, hogy létezik igaz szerelem. Jolán keze után nyúlt és ajkaival hidegen érinté. Már az ajtónál volt, midőn egyszerre hirtelen megszólalt: — Jolán, Így nem kergethet el Édes Jo­lán, csak azt mond meg, hogy szeretsz-e ? Ne hagyj ily kinos gondolattal távozni. Aztán el­megyek. Az assony valami igen édes bizsergést érzett szive körül. Kimondhatatlanul jól eset, hogy ime, mennyire szereti őtez a férfi. Aztán fájdalmas gondolattal elűzte magától a kisértő rossz szellemet. Pedig a férfi oly őszintén beszélt, hogy majdnem karjai közé dőlt. Egy épést tett karjai felé, mintha meg akarta volna 14 márka áron értékesült, s igy a többle termés összes értéke 212.10 márka volt A trágyázás költsége itt az egész időre | 84 márkát tett ki, s igy a trágyázás ut- ' ján nyert tiszta haszon 100 négyszög­méter területén 128.10 márkát tett ki. Oífenbachban, ugyancsak foszfor­sav nitrogén és kálitrágyázás utján a magas törzsű fák közül 100 dr kanada- reinettealma 5 év alatt 7200 kg al ter­mett többet mint a trágyázatlan fák. Ennek értéke 100 kg-ónként osztályo­zásán állapotban 14 márka áron szá­mítva 1008 márka Mivel a fák a kiülte- téstöl kezdve 1I éven át minden évben trágyáztalak, a trágyázás költsége loO fára 518 márka volt s igy a tiszta ha­szon 490 márka. Ez is szép nyeremény, de ennél job­bak nyerhetők, mert a gyümölcs ára osztályozásán árban olcsón vétetett szá­mításba. De a trágyázás költsége is na­gyon csökkentette a jövedelmet, mert az által, hogy a fák minden évben és azon esztendőkben is trágyáztatták, a mikor még nem termettek gyümölcsöt, nagyon jelentékenyen emelkedett. Ren­des körülmények között a trágyázás sok­kal jövedelmezőbb lehet, ha csak 2—3 évenként adjuk a trágyát, mert ha a normális trágyamennyiséget adjnk évről évre, azt a fák nem képesek jövedelme­zően kihasználni, s teljesen elegeudő, ha minden máosdik évben látjuk el műtrá­gyákkal a fákat. Ezek a példák is azt bizonyítják te­hát, hogy a gyümölcs fák műtrágyázása minden körülmények között hasznot haj­tó, mert nem csak az által, hogy a ter­méseket lényegesen fokozza, hanem fő­leg az által hogy, ilyen módon a fák képesek minden évben termést adni, ha mondani az igazat. Mintha fűébe akanavolna súg­ni azokat az édes, szenvedélyes szavakat, hogy: én is szeretlek téged, ép úgy, mint te engem. De nem taue. — Nem, én nem szeretem önt. Felejtsen el örökre, A fiatal ember meghajtotta magát. — Maga becsületes asszony, Jolán 1 Isten önnel nagyságos asszonyom 1 Az asszony szomorúan válaszolt: — Isten vele. Aztán csak állt egy helyben. Hallgatta a férfi elhangzó lépteit • Most az előszobában van . .. most megy le a lépcsőről Hirtelen az ablakhoz ment, kitárta mindkét szárnyát és nézett le az utcára. A hüs tavasziriég jót tett forró, kipirult arcának. Emil ott ment el az utca másik oldalán. Nem is gondolta, hogy két szép női szem kiséri. — Pedig őt szeretem, még most is csak őt — ismételgette Jolán önmagának. Szép szemei könyesek lettek. Egy csep gyöngyszem leperegett arcára. Az asszony nem törődött vele. Ott áll a nyitott ablak mellett és ' nézett hosszasan a férfi után. Adrien. csak fagy vagy egyéb kár tönkre nem teszi azt. HÍREK. A szinérváraljai ipartestület május 5 én tartott közgyűlésében választotta meg ti ^ti­kárát. Elnök lett Sólyom Zsigmond, al-lnök Patován Lajos, jegyző Stauder János, pé:z piros Kocsis János. A választás egyhangú volt; Tűz volt május 3-án a Klein Lipót tag­jában. Eddig ismeretlen okból dél előtt 10 óra­kor kigyuladt egy istálló s az teljesen elham­vadt. Az épület biztosítva volt. Betörés E hó 4 éré virradóra éjjelen is­meretlen tettesek feltörték a Szatmávv, rmegyei Takarékpénztár szinérváraijai fiókin ézetének vasajtaját, hogy a pénztár készletét oicmeljók. Tervök azonban nem sikerült, me? i egy fiatal ember, ki épen szerelmesétől jött haza, figyel­messé lett a zajra és megriaszt otta a betörő­ket. íme igy találkozik a ketté.e szere.em! A takarékpénztár vezetősége, mihelyt tudomást szerzett a szolga utján a betörési ki ér éiről, nyomban értesíteni akarta a c-rendőrséget, de a laktanyán egy csendőr sem volt. A íeud rök közül Bogya Demetert sikerült előkeritcni, aki aztán Bumb János, esküdttel együtt megtekin­tette a tetté nem vált terv szinterét. Ujj a betörök terve nem sikerült, az örvendetes; do hogy a csendőrségen embert ne lehessen kapni, az tűrhetetlen, A rendőrök egyúttal ejjeli őj sze­mek is. Hát ők hol késnek az éjjeli homályban ? Felkérjük a községi képviselőtestületet, hogy a csendőrségnek a község beltolerületóre bete­lepítése és a létszám szaporítása ügyeben ha­ladéktalanul intézkedjék. A rendőrség újjászer­vezése iránt, azt hiszük, rövid időn belül mó­dunkban lesz javaslatot tenni. Egy falus iember szerencséje. Bulbuk Yaszil a Vaszilé tartolezi föidmivest 6 évi e erikái tartózkodása után, mielőtt utn k indult volna haza felé, nagy szerencse érte, amennyiben egy amerikai sorsjeggyel 64 ezer koronát nyert. Büszkeségében hogy neki ily rengeteg sok pénze van a gőzhajón, majd a vasúton első 'osztályban utazott. Szatmartól pedig Tartolezig a legelegánsabb fiákeren tette meg az ut?t. Per szebámulja az egész község az ember Szerencsé jétjs mindenki csak az ő szere csőjéről beszél. Levél a szerkesztőik őz. Tekintetes Szerkesztő Ur! A „Szinérváralja“ léi2 április 30-án megjelent számában „Tűzoltás kényszer­ből“ címmel (—fay) tndósitónak czikkére kér lém tekintetes Szerkesztő urat jelen se óraimnak becses lapjában helyet adni. (—fay) tudósító urnák nem igaz azon állítása, hogy a tűzoltás kényszerből történt volna. Az önkéntes tűzoltó­ság rögtön kivonult és hozzálátott az otiáshoz a mi rövid idő időn belül siker u is. A mi a jelentéktelen tüzet illeti, azt hiszem, hogy ha 2 lakóház a melléképületekke, együtt leég, az elég nagy tűz, sőt még a melle' i?, levő ház teteje és annak melléképülete is már lángot kapott, de e tűzoltóság azt eloltotta. Talán ez. sértette (-— fay) urat, hogy ezeknek a lángnyelveben nem gyönyörködhetett, vagy talán az bántotta, hogy a tűzoltók nem hagyták, hogy a leégett házaknak csak a teteje égjen le, a plafont mentették és őt (—-fay urat a puszitó láng­nyelvnek élvezetétől megfosztották. ( —fay) urat bántotta az, hogy a közönség a fecskendőt húzta. Hisz ez nagyon termé ,zetes. A tűz­oltóknak elég dolguk volt a t"zet obani és annak tovább terjedését meggátolni. Ott ahol gőzerőre berendezett fecskendő vagy vízvezeték nincs, mindig a közönség huzza a fecskendőt. Nagyon csudálkozom, hogy (•—fay) t.r nem látta ott a rendőrséget, holott azok is dol­goztak, sőt a fecskendőhuzás erőmüveletében is prórldukáták magukat. Maradok szerkesztő urnák tisztelője Braun Sándor a szinérváralja'. önk. tűzoltó egyesület szakaszparancsnoka. „A i Hátúi­ét altera pars“ elvénél fogva sziveseh helyet adtunk ennek a levélnek, bár meg vagyunk győződve, hogy — fay — ur tudósításának éle nem a minden becsülésére érvemes tűz­oltóság ellen volt irányulva, ha; em inkább a csendőrségnek azon tapintatlan eljái ása elleu, hogy az ö hirlaptudósitói né voltát semuibe

Next

/
Oldalképek
Tartalom