Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-15 / 42. szám
42 szám. (2) S ZI NÉ RV Á R ALJA 1912 Október 15 lést lankadatlan szorgalommal közkincs- csé óhajtják tenni, mert a társadalom minden osztályára szükségük van, hogy a germekben rejlő testi-lelki erőt kifejleszthessék. I A gyermektanulmányozás élén a „Magyar Gyermek tanulmányi Társaság“ áll, mely budapesti nagyarányú mükő- döse melleit az ország több városában fiókkörökkel is szervezett. Igazán hasznos munkát vélünk tel- esiteni, mikor ezen kulturális és pedagógiai életünkben nagy szerepre hivatott társaság munkakörét és fiókköreinek működését lapunk jövő heti számában megismertetjük. HÍREK. Gyászhir. A szatmári ref. egyházat, egyházmegyét és Szatmár vjtos egész tarsadaimát mély gyász érte. Biki Károly, szatmári lelkész, a szatmári egyházmegye e peiese hosszas szenvedés után a múlt hétén, kedden Ö7 éves korában meghalt. A ravatalt a templom közepén állították fel s azt virágtengerrel árasztá e! a kegyelot. Temetése csütörtökön dói előtt 10 érakor volt. A gyás. szertartáson megjelent dr. Baltazár Dezső, püspök is, ki imát mondott. A gyászbeszédet dr. Kovács István, szatmári lelkész tartotta. Jelen veit mintegy 40 lelkész palástosan. A gyászszertartás után beláthatatlan emberáradattól kísérve kivittók a munkás életet rejtő koporsót a temetőbe, hol Kis Bertalan, egyházmegyei főjegyző búcsúzott el a halottól, A szatmári függetlenségi párt nevébon dr. Kelemen Samu, orsz. kép- vi elő beszélt. Áldott legyen a jó pásztor emlékezete 1 Késeié legények Jelentették a csendőrségen, hogy Terep községben Kajna Juon aluj Mihály terepi lakost Szabó György szintén terepi lakos az utcán megtámadta s késével kétszer úgy hátba szúrta, hogy eszméletét] vesztette s az orvosi látlelet szerint gyógyulásának tartama több hetet fog igénybe venni. A (rendőrség által kihallgatott Szabó Cyörgy beismerésben van. Megtették ellene a följelentést. választott ki, de ahogy az alku örömére áldást ittanak, hát bizony Kuszka bácsi se látott se hallott, mire ekhos szekerébe került, hogy hazamenjen. Otthon vette cs-ik észre, hogy becsapták — a íiu helyett lánykát tettek a saroglyába. Perre akarta vinni Kuszka u am a dől got, de az asszony noszogatta, hogy maradjon igy, hátha ez az Isten akarata De Kuszka uram nem hitte, hogy ilyesmit akar a az Isten, úgy hogy az asszony a tiszteieUst is segítségül hívta, mert Kuszka bácsi kurá'or volt. A pap meg bizonykodom mellette, hogy igazán az Isten akaratja. — No, ha ez az akaratja, hát ő lássa. Testálni akartam az eklésziára, most az testáljen, akinek fiút akart, én tőlem az eklézsia nem lát egy krajcárt sem. Ült is azóta a pénzén. Ami bejött egyért-másért termésért, meg nádért, mind eltűnt sxőrin-szálán. As asszony nem tudta elgondolni, hova leit a sok pénz Egy dma- big gyűjtötte, aztán ha lett száz pengője, elment a spórkasszába és egy bankóra váltotta be, de hogy aztán hova tűnt, azt nem tudta senki, pedig eléggé firtatta az asszony, hu-,z évvel volt fiatalabb, hát arra gondolt, hogy majd testál utána. Pedig csak azután lett az ura igazán zsugori. Az történt, hogy a vett gyerek — ilyen a fejércseléd — egy susztérba szeretett bele. Éppen hogy susztérba. Pedig Kuszka bácsi a susztert pápistánál is jobban megvetette. Munkái a lekvárfózó üstben. Bujácházán a községi lekvárfőző telepén mint munkás dolgozott Rusz Juou 22 éves avasi legény. Közben a hegyoldalára kellett felmásznia, hol oly szerencsétlenül csúszott el, kogy belezuhant a lekvárfőző üstbe. Súlyos égési sebbel vitték a közeli lakasára, hol nemsokára meghalt. A vizsgalat megindult. Tréfa a gyorsvonattal. A királyházai állomásfőnök jelentette a |csendőrsegen, — hogy e hó 12-ón a Szaunárrol kiinduló gyorsvonat vészfókét Madi Mihály utas, velétei lakos az arra alkalmazott zárzsineg letépóse után, okuélkül, valószínűleg tréfabél meghízta, mely jelre a vonat azonnal megállván, a benne ülő u*asok az erős ráz- kódtatástól kisobb-nagyobb sérüléseket szen- veetek. A kihallgatott Madi ellen dacara, hogy tagadja tettéi, megindítottak az eljárást. O'iiégos állatvásárok vármegyénkben október 18 an Csengarben; 21-én Avasujváros- ban; november l.tón Nagyecseden; 5-.n Ara- nyosmegyesen; 4 ón Nagykárolyban: 6-au Nagysomkuton; 7-én Erdődön: 12 én Kraszna- bélteken és Szamoskrassón. Mese a* „Igazságos mérleg“-rő!. Hol, holnem, az Óperenciás tengeren i* tűi — vagy talán erről — nem mondom meg, hogy hói, hajdanában, danaban — felépült ety „csarnok“- mondjuk huscsarnok, vagy más, a hol igazságos mértékkel kell mérni. — A buzgó, hithü építő— terven — kívül— önbuzgalomból, reklámból, avagy tüntetésből ? nem tudom, miért, a „csarnok homlokzatára egy kü és igazságos, jog sikerült, félre nem billenő mérleget festetett. A „csarnok, fő őre“ a „főnök“ ezt, csak mikor készen volt vette észre. — Uram fia, milyen megbotránkodás mit, csinált az építő — ez borzasztói tehát sürgősen intézkedett s as igazságos“ jó és félre nem billenő mérleg íekapartatta — Nyoma sem maradt. Miért ? talán azért, mert a jelfcöpző mérleg jó volt iutelmül, s hogy somerrosen volt megbillentve?» s talán azért, hogy az igy nem lehet, avagy nem lesz lehetséges ? Talán el kell olykor, olykor billeni a mérlegnek nem lehet mirdég igazságosan mérni. Akkor sem tudták a szemlélők. De uram fiai, most már vájjon tudja e valaki, vagy ha tudja is nem mondja, hogy ezen mesének mi a vége ? billen-e mérleg a menéskor, avagy áll egyenesen és jól, igazságosan mér ? a mint annak idejében ai épitó elképielete, hogy, hogy legyen, avagy kellene lennie ? Hjt kérem ! a téyek, a körülmények és az emberek mennek a kiknek kíkelinérnl és kiadni és a többi, — most is élnek, ha m»g nem holtak ! a miért Szörnyűség volt el is gondo’ni. Az ő famíliájába egy suszter üljön be I Nem is gondolt rá, hanem kezdett eladogatni, amit lehet és nekiadta magát az ivásnak. Az «sszouy pedig egyre gyötrődött, mig egszer Kuszka bácsi az ágyának esett. Az orvos még az itókától is eltiltotta. Ágyba kellett hát feküdni, de Kuszka bácsi még akkor ítm akarta a csizmáját lehúzni, pedig a ciizmaja már enni kért kétoldalt is. Tan az utolsó rámás csizma volt a világon. Hát érdemes e még élni I Bizony, utővégre lo kellett vetni a c*iz- mát, és nem is vette fel többet. Az eklézsiának hagyta mindakettét ... De azt már nem értette senki. Az asszony kereste a kincset, az egész hazat felforgatta, az udvart is felásta, de semmi nyom«. A kis ház meg a szőlő volt min den, meg a viseltes csizma. Ezt a vejének, a suszternak adta, aki szétfejtette és a talpában megtalálta a sok százast, meg vagy öt ezres bankót. Csak az volt a baj. hogy mind elmúlt már tízesztendős. Azóta uj pénzt csináltatott a császár. A pénznek annyi óitóke volt, mint a Kossuth bankónak. Dj a suszter meg aa özvegy nem hagyták a just. Bepei élték a bankót, ráment a ház is meg a szőlő is Az volt az egyetlen szerencse, hogy a szőlőt addig megette a filoxera. sok mérleg mikor mérnek ez is félre billen olykor, olykor taian ? Tudok még egy mesét, viaszkból készült valami bizonyos tárgynak as orráról, a mely arra görbült, a merre csavartak. De azt máskor mesélem el. Figyelő. Az iskolák a gyermekszauatóriuaért. A magyar gyermekvédelemnek országosan fontos ügyét szolgálja a gróf Zicky János vallás és közoktatás ügyi miaiszter kormányzata alatt álló Zsófia Gyermekszenatóriun Egyesület, amely a Balatonalmádi-i Zsófia Gyermekszana- tgriumban a szenvedő, szegény iskolaköteles kisdedek ápolását annyi áldozatkészségei végzi. — De az első magyar gyermekszanatórium csak elenyésző kis töredékét kepes az ápolásra szorulóknak befogadni miéit is gróf Zichy János közoktatásügyi . miniister már rendelkezett az almádii intézet kellő kibővítése iránt s egy újabb pavilion felépítése a jövő szezonra eszközöltetni is fog, azonkívül a budai központi gyűjtő gyermekkorházmielőbbi megépítését is megkezdette a Rózsadomb egy szép fekvésű nagy telkéa. Ezen msgasztos feladatok érdeébon fordul most a gyermekszauatóriua kormányzósága segítségért a nemzet mindig hü és önzetlen muukasaihoí : t nemzet oktatóihoz. A vallás és kÖ2.oktatáeügyi eminizzter ugyanis, minthogy a gyermekek egészségügyének felkaiölása olyan feladat, amelynek megoldására az államnak s a társadalomnak karöltve kell fáradoznia . és minthogy a szegénysor beteg gyarmoknek felsegilésének ügye a tanuléifjuság a lelkületókez is legközelebb áll eagedelyt adott arra, hogy a tanulóifjúság a gyermekszan&tórium érdekében gyűjtést eszközölhessen. Ezúton is azzal a kérelemmel fordul a Gyermekssanatórium kormányzósága a közönséghez és főleg a tanulóifjúsághoz, hogy néhány fillérrel a második gyermekszanatórium létesítéséhez is hozzájáruljanak — A gyűjtött összeg feltüntetésre szolgáló iveket a tanintézetek tanárai és tanítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolához kell a begyűjtött ösz- szeg feltüntetésére szolgáló iveket a tanintézet tanárai és tanítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolához ke'l a begyüjtütt összeget átszolgaltatní. - Minden fillér, melylyel a gyermekszanatóriumot szolgálja, örömet és áldást fog fakasztani, mert mines a világon irgalmasság és meghaíóbb, mint amely a sz8 géuy beteg gyermokekágya fölé hajlik 1 Felkérjük tehát a tanulóifjúságot hogy, a legmelegebb érdeklődésseltámogatsák a G yer- mekszanatörium vezetőinek törekvését,hogy a gi ermekszanatóriumi gyűjtés minél jelentékenyebb legyen! hogy a magyaó gyermekvédelem legújabb vára a Zsófia Központi Gyermekkor- has iu megépülhessen. Pénzügyi Cumpasn 1913 ra. A Kormos Alfréd zzerkesztósóban most 22. évfolyamúmban megjelent évkönyv a fej ődés utján ismét nagy lépéssel jutott előre. Azt a szakkörök által igen méltányolt előnyét, hogy két kötetben adja, külön a budapesti és külön & vidéki pénzintézetek, ipari, kereskedelmi és közlekedési vállal-»tok, nemkülönben a szövetkezetek mérleg adatait és a fölött nagy figyelemmel összeállított adatókat, ezúttal nem kiváujuk bővebben méltatni. »Csak arra mutatunk rá, hogy ezt és más előnyeit annyira méltányolják, hegy a munka évről, évre nagyobb példányssámban jelenik meg. A számtalan és haszonneinü muukákat messze túlszárnyaló előnyök közül, a melyeket a Péuzügyi Compasg 1913-ikuj évfolyam tartalmaz, különösen ki- emelendőnek tartjuk annak cimtárjel legét. Ugyanis az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok neve mellett azok foglalkozását is fel- tűnte i a* évköuyv, ami aemezak azzal az előnyei jár, hogy az intézetek vezetőségének összegtótelót az első tekintetre elbírálhatjuk, hanem a vezetés síakszerüsógére és az egyes vállalatok bonitásár* is sok hasznos következtetést vonhatunk le azokból. Igen könnyen növelte a Pénzügyi Compass értékét az • körülmény, hogy két évez mőrlegádatokat találunk benne, a mihez még az is járul, hogy minden egyes mérleg mellett tekintet nélkül arra, hogy elfizető-e az illlető pénzintézet, vagy vállalat, két éves eredmény számlát ég nyereségfelosztást is publikál. A könyv átekint-
