Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-07 / 19. szám
19 szára SZINÉRVÁRALJA (3) sem véve, kényszeritette öt olyan munkára, amihez talán nem is ért, ereje sincs, meg ami meghiúsítja hirlaptudósitói működését. (Szerk.) A M.á v. uj személytarifája. A napokban megjelent a Mávnak julius hó l-töl érvénybe lépő személyíarifája. Sajnosán tapasztaljuk az uj díjszabásból, hogy az bizony jelentékeny dij felemelést tattalmaz. Baross Gabor remekének, a zónadijszabásnak a nyomát sem látjuk már benne. Azt hisszük, hogy véleményünkben nem csalatkozunk, ha azt állűjuk, hogy a már szépen féjlődő utazási kedvre lehangolólag fog hatni, mert hiszen mindennek : az adósróf- nak, házbérsrófnak is van határa, ahol kénytelen megállani s ez be fog teljesedni a vasúti személy díjszabásnál is. A jegykiosztást tetemesen megfogja neheziteni, közép és nagyobb- forgalmu állomásokon a jegypénztárak személy zetét feltétlenül meg fog kelleni szaporítani, de temérdek több költséget fog okozni a Mávnak a rengeteg sok féle jegy nyomása, anyaga stb. Egyszerűbb és célhozvezetőbb lett volna a nagyon is elszaporodott féláru jegyek váltására jogosító igazolványoknak legalább 50 százalékát bevonni, mert hiszen ma már a gazdán kereskedőn és iparoson kívül senki sem fizet egész jegyet, hát ezekot jobban megadóztátni vétek volt s a féláru jegyek tulajdonosai sem vesztettek volna sokat a kedvezmény megszólításával mert hiszen az áikülönbséget, mit feljegyükkel nyertek, most jórészt oda fogják fizetni a felemelt jegyek árába. De rosszul volt a tarifa emelés ideje is megválasztva, most a midőn minden téren a lehető legnagyobb drágaság uralkodik, mikor a pénzügyi állapotok javulása beláthatatlan mezsze időn belül még nem is remélhető, egy oly közérdekű intézménynek, minő a vasútra drágaságot még fokozni nem volna szabad. Jobb időkre kellett volna ezzel várni, akkor talán nem lenne annyira sérelmes mint éppen ma. — Automobiljárat Magyarlápos és Galgó között. Az automob lforgalmi részvénytársaság Rodé Sándor magyarláposi postamesterrel megállapodást létesített, mely szerint május hó 1-étől Galgó és Magyarlápos között rendszeres posta és személyszállító automobiljáratot vezetnek be. A forgalmat egyelőre egy, hat személyes benzin kocsi fogja lebonyolítani és a nyár folyamán még egy nagyobb autóbuszt is beállítanak. Az automobil napjában kétszer fog közlekedni és a fürdőszezon kezdetével Sztojka- fürdőig viszi az utasokat. Menetjegy 6 korona lesz. A járat beállításával e'y nagy, eddig elszigetelt gazdasági központ nyílik meg a forgalomnak. Cserebaromfi. A földmivelésügyi minisztérium őszre kiváló tojó- és husbaromfikat, név- szerint tyúkokat, pekingi gácsérokat, emdeni gúnárokat, bronzpulykákat fog cserébe kiosztani. Kakasra és gácsérra 1 koronát, gúnárra 2 koronát kell ráfizetni. A kérőleveleket a földmivelésügyi miniszterhez címezve, a gazdasági felügyelőnél kell beadni. Sárga zsinór — vörös szaliag. Uj egyenruhát terveznek a csendőrök számára. A nyárra már ki is osztják a legénység között. Különösen a sapka lesz egészen elütő az előbbitől. Alul sárga zsinórral, két oldalt és hátul pedig vörös szallaggal diszitik föl. A derék csendőreink bizony egyébb más elismerésre méltán rászolgálnának. Becsületére, büszkeségére váltak mindenkor az államnak. A csendőrszurony és a kakastoll az, ami még imponál minálunk, a — vidéken . . . A postaigazgató balesete. Siket Tra- ján, nagyváradi posta- és távirda-igazgató székhelyére akart utazni, midőn útközben, Va- mospércsen egyszerre az igazgatót heves orrvérzés lepte meg és pedig oly nagy mértékben, hogy a környezete aggódni kezdett élete miatt. Siket Trajánhoz Debrecenből automobilon orvosokat vittek ki s csak nagynehezen sikerült a vérzést annyira elállitani, hogy hazaszállíthatták Nagyváradra. — A vármegye tavaszi közgyűlése Szatmárvármegye törvényhatóságig bizottsága a f. évi tavaszi rendes közgyűlését május 9-én Nagykárolyban, d. e. 11 órakor fogja megtartani. Előtte való napon d. u. .fél 4 órakor az alispáni kisteremben az állandó választmány fog ülésezni. 1912 május 7 — A képviselőjelöltség ára. Lukács Konstantin, a dákoromán érzelmeiről ismert királydaróczi gór, kaíh. papot, a szatmári kir. törvényszék a napokban izgatás miatt 3 napi államfogházra Ítélte. A kis Konstantin az izgatást krassói képviselöjelelölt korában követte el, amikor arra biztatta az embereket, hogy mindazokat, akik nem szavaznak rá, üssék és köpjék szemközt. Máriavölgyi savanyuvizek a legza- rrsaiosabbak és legolcsóbbak. Főraktár fieumann testvérek, Markovits Lázár és Virágh Sándor uraknál. Furcsán végződött esküvő. Yitkáu Tóth lstváü kántorjánosi-i legény a minap esküdött örök hűséget Kapros Inna vitkai perényi tanyai leányak. A mint a hoitomiglan-hol odiglan elre- begése után a tanya fölé tartott a násznép, a menyasszony és annak bátyja között valami nézeteltérés támadt, amely oda fejlődött, hogy a menyasszony bátyja szájon törülte a menyasszonyt. Az újdonsült férj nem vette casus bellinek a rögtönzést, de nem úgy az egyik vőfély. Bodorécky János, a ki habozás nélkül a menyasszóny pártjára állt. Egy szempillantás alatt Bodoróckynak is, a menyasszony bátyának is pártja támadt, püfögőtt a lőcs, pufogott a revolver s a násznép a legjobb hangulatban érkezett haza a tanyára, hol jórészük rögtön hideg viz kúrának vette magat alá. Csak szép dolog a testvéri szeretet! A SzécIUnyi-Társuiat ülése A Széchényi Társulat f é. áprilishó 24-én délelőtt Szatmár németiben a városháza tanácstermében di. Fa" lussy Árpád elnöklete alatt igazgatósági, majd folytatólag rendes közgyűlést tartott melynek lefolyásáról közöljük a következőket: Dr. Falussy Árpád a gyűlés elején részvéttől jelentette, hogy bcrencei Kováts Jenő, aki a társulatnak egyik leg buzgóbb tagja volt s aki a társulat ügyeinek el intézésében mindig legodaadóbb buzgósággal közre működött s a szó szoros értelmében a kötelesség-teljesítés minta képének veit tekinthető, mindnyájuk nagy bánatára elhalálozott’ A társulatot ért ezen súlyos vesztes, g alkalmából az elnök indítványára az igazgatóság elhatározta, hogy a társulat a megboldogult érdemeit jegyzőkönyvében megörökiti s a hátramaradt özvegyhez részvét iratot intéz. Felolvastatott az igazgatói jelentés, melynek javaslata értelmében a közgyűlés a segélyért már folyamodott gyermek menhelyek f. é, segélyét megszavazta míg az ezután folyamodók segélyének megállapítására és eugedélyezésére az igazgatót hatalmazta fel. Az igazgatói javaslat értelmében a gyermek menhelyek 1912 évi vezetésével a menhely vezetőnőket megbízták. Miután még több áliás üresedésben van, ez utón is felhivatnak azon oki. óvónők és képesített menhelyvezetönők akik ily menhelyekuél alkalmazást vállalni hajlandók, hogy bélyegtelen kérvényüket a Széchényi- Társulat Igazgatóságához minél előbb adják be s oklevelüket is mutassák be. A közgyűlés a számadási bizottsága Fereuz Ágoston, Thurner Albert, Teite.baum Hermann és Kólái Lajos tagokat jelölte ki. Jeletette aa elnök hogy Nagybánya városban, mely igen szépen fejlődő kulturális város s melynek értelmisége mindig nagy lelkesedés-sel viseltetett a kulturális mozgalmak s különösen érdeklődik a Széchenyi Társulat ügyei ir..ut, már régebb idő óta 'azon közóhaj uralkodik hogy a Széchényi- Társulat valamely közgyűlését Nagybánya városban tartsa meg. Elnökindit- váuyára a közgyűlés kimondta, hogy a f. óv nyarán Nagybányán rendkívüli közgyűlést tart s annak előkészítésével és a programra megállapításával az igazgatóságot bizta meg. Május örömei. Elérkeztünk a poéták hónapjához, a virágos, napsugaras májushoz, melynek gyönyéreiről annyi dal szól. A valóságban nem mindig igy fest a tavasz hava. A gyöngyvirág sok évben dideregve bújik a sás- alaku levelei közé és a pünkösdi kirándulásokat majd mindig elmossa a hidegen zuhogó oső, Az időjárás állhatatosságában egyáltalában nem jó bízni. A kalendárium sokszor becsapja az embert. Ennél sokkal hiveb tanácsadó és tájékoztató a „Háztartás“ Kürthy Emilné e 18 éven át kipróbált lapja, a mely akár esik, akár fagy minden hónap 1., 10. és 20 napján beköszönt a jó gazdasszouyokhoz, hogy a háztartás minden uj ismereteit bemutassa, számtalan pompás étel recepttel kedveskedjék és a divat, kézimunka, kertészet, baromfitenyésztés stb. titkaiba avassa olvasóit. A „Háztartás“ előfizetési ára 7, évi’e 3 korona ‘/, évre 6 korona 1 évre 1 korona, A kiadókivtal (Budapest, VI., Eötvő2 utca 36.) készséggel küld megtekintésre, mutatványszámokat. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor 538/19i2 tk>z. Árverési hirdetményi kivonat. A Színéi váraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. Kincstár végrehajtatónak Bírtuk Mihály és Bírtuk Péter bujánházai lakosok végre hajtást szenvedők elleni ügyében a kérelem következtében a 6456/1911 szám alatt 162 korona 98 till, adó- követelés es annak 5 °/,-os kama ai j9 kor. 9 0 fül. végrehajtási valamint 24 kor 75 tiler árverési már meg állapított és a még ielmerü- [lendő köpsegek kielaghési végeit az 1S81 évi jLX._.t. c. 144 §-alapjan és a 144 § értelmében |a szatmárnémetu kir. törvényszék szinérvaraljai fkir járásbíróság ^ területén levő Bujánhaza ^községben fekvő bujánhazai 117 „számú telek- / jegyzőkönyvében A 1 1-9 sor 191, 193, 845,968, 1235, 1376, 1536, 1589, 1721 hisz. ingatlanokból Bírtuk Mihály es ßiriuk Peter nevén alio jutalékra 1588 kor. — a bujanhazai 387 sz, tjkv A 1 - 1 — 12 sor 169, 2i2, 3Ö.,39ü,i91, 1538. 1578, 1591, 1675, 1737, 584,634 hrsz (utóbb, hét helyajzi szám jóözag test Terep községhez tarlozikj ingatlanokból Bírtuk Mihály es Bírtuk Péter jutatekara 1927 kor. —ugyanezen tjKvbea A f I sor 731 hisz ingatlanból Bírtuk Mihály és Bírtuk Péter névén allo jutalékra 72 kor kikiáltási arban elrengelte, árverés meg tertására ujab hatarnagul 1912 évi május hó 25 nap= jának d. e. 10 óráját halyeul pedig Buján- haza községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár 2 harmadan aiul eiadatui nem fgnak Tekintettel arra mikép az elárverezendő ingatlanokra C 13, 14 alatt ozv. Bírtuk János Danulláné Zele íren javara szorgalmi jogot megelőzően G, 2 alttt a kir. kinSatár javára 1.2 írt. 2 kr. es 57 fr t. 75 kr 'erejéigszalcgjog vau bekebelezve a kir. járásbíróság minden ingatlanra kűlön-külún 205 korona 06 fillérben allapuja meg az összeget mely a szorgalmi jogot ,meg- előzően ezen jelzálgos követelés teijesikielegitesere elegendő s kimondja hogy a mennyiben az tn- gatlmok oly árban adatnak el a szorgalmi jog fentartasával mely a szorgalmi jogot megelőző tehertételek teljes fedezete szempontjából megállapított összeget meg üli, úgy az árverés a szzorgalmi ogot nem érinti ellenkező esetben az árverés hatálytal nná válik s az ingatlanok a kitűzött napon a szorgalmi jog fentartása nélkül elarvereztetnek. Árverezni szándékozók kivéve Vhn 21§. ában említetteket tartoznak az ingatlanok becs- árának 20 százalékát azaz 317 kor. 60 fiilé — 385 korona 40 fillér — 14 koiona 40 fillérr készpénzben, vagy az 1331 évi LX. t. ct 42 §-ában jelzeit árfolyammal számított óva-, dék képes értékpapírban a ki küldött kezéhez letenni vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről Kiállított szabályszerű elismervényt áiszolgáltatm. Az a ki a kikiltási árnál magasabb Ígéretet tesz ha többet adni senki sem akar, köteles Vhn 25 §-ábau foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ar százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vétel árat hatom egyenlő részben és pedig az elsőt az áiveres jogerőre emelkedése nap,atol szlmitott 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyan azon naptól számított 45 nap alatt az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal együtt az 1881 évi dec. 6-án 394/5 1. M. sz. alatt kelt rendeletben elő
