Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-14 / 20. szám

19 szám (3) át is Íratta saját nevére. Igen, csak hogy — és ez a baj —a 13-ik telken vana kir. járásbíróság, a fogház, egy kisebb kincstár épüiet és egy zsák-utca. Az átírás folytán most ezek is a vevő nevére mentek át. Most már Drágosnak jo­gában állott volna a járásbíróságot is kilakol­tatni. Erre az eshetőségre figyelmeztették az illetőket, mire Plachy, pénzügyigazgató tárgya­lásba bocsátkozott Drágossal, ki a járásbíró­ságot hajlandó kibocsátani, ellenben a kis kincs­tári épületet s a szintén állami tulajdont képező Zsák-utcát nem. E miatt aztán beláthatlan hosszú per támadhat, ha ugyan a felek békés utón el nem intézik ezt, a minden esetre ér­dekes vétel ügyet. Máriavölgyi savanyuvizek a legza­matosabbak és legolcsóbbak. Főraktár rieumann testvérek, Markovits Lázár és Virágh Sándor uraknál. Képviselőtestületi gyűlés. Szinérvár- alja község kéviselötestülete május 9-én gyű­lést tartott, melyen a tagok elég szép szám­mal jelentek meg. A gyűlésen Sepsy Károly referálása alapján tudomásul vették, hogy a községi szervezési szabályrendelet jóváhagya­tott, és hogy a közoktatásügyi m. kir. minisz­ter az iparostanonciskola céljaira az 1911/12- ik tanévre 1250 korona államsegélyt engedé­lyezett. Belluska János és fia illetőségét nem ismerték el. A villanyvilágításra vonatkozó pá­lyázatok mujus 18-án bontatnak fel. A pályázatok elbírálásához szakértőül Markó Kálmán, szatmári mérnök kéretik fel, kinek számlázandó tiszteletdiját illetőleg a képvise­lőtestület már előzetesen is is megadta hozzá­járulását, A pályázatok elbírálására képvislő- testület saját kebeléből kiküldötte Papolczy Bélát, Gyarmati Sándor, Klein Lipótot, továbbá a birót és a jegyzőt, Az óvodaépitési alap 6087 korona 71 fillér végösszeget szereplő számadásúra tudomásul vétetett. Varga4 Ferenc, elaggott, keresetképte[en zenésznek havi 10 K- segélyt szavaztak meg. Majos syőzö azon ké­relme, hogy az általa kivágott fák érzéke 54 koronáról 30 koronára szállitassék le, teljesí­tetett. Koltay László adóügyi jegyzőnek 1911- ről elmaradt állami fizetés kiegészítése a köz­ségi pénztárból kiutaltatott azzal, hogy a leér­kezendő államsegélyből ez az összeg annak idején a pénztárba visszahelyezendő. A vár­megyének azon intézketése, melylyel a községi végrehajtói állás rendszeresítését megerősítette, tudomásul vétetett Lövi Sámuel azon kérelme, hogy a község által állítólag eltulajdonositott területért neki 500 korona kártérítést, adjanak, eiutasiitatott. Compa Lajos kérelmére nezve, hogy t. i. telke előtt a Szinérpatak partján égerfákat kivághassa, a képviselőtestület nem mondott ellent, de kikötötte, hogy a kivágott faanyag a község tulajdonát képezi, s a part védelmére a tulajdonos más fákat tartozik ültetni. Törlik az adóhátralékot. Az 1913. évi január elsejével életbelépő uj adótörvénnyel kapcsolatban a pénzügyminiszter több millió ko­ronát tevő adóhátraléknak törlésbe hozatalát rendelte el azért, hogy az uj adótörvényt annál simában és az adózó polgárok zaklatása nélkül hajtsák végre. Az államnak ugyanis állandóan milliókra menő adókövetelése áll fönn, Ezek a követelések jórészt olyanok, amint az adózók nem tudnak fizetni, Most nehogy az uj adótör­vény alapján összeállított adólajstromba olyan összegek kerüljenek, amelyek behatóságához kétség fér, a pénzügyminiszter utasitotta a pénzügyigazgatöságokat, hogy a kétes köve­teléseket törölje s az uj törvény alapján fölfek­tetendő adótartozási könyvekré csak azokat a tételeke írja elő^melyeknek behajtásához két­ség nem fér. A telefon évi előfizetésiárát 120 koronáról 240 koronára emelték fel azon előny biztosi- tá-.ával, hogy a szinérváralja előfizetők Szatmár- ral és az avasi központokkal díjmentesen be­szélhetnek, E felemelés következtében többen visszaléptek az előfizetéstől, s igy most már kétséges, hogy létesül-e s ha igen, mikor létesül nálunk a telefon, melyre pedig az üzletemberek­nek, a közigazgatásnak és sok mindekinek oly óriási szüksége van. Állami szénbányák. Lukács László még mint pénzügyminiszter 4903974 K összeget u­SZINÉRVÁRALJA talt ki a szénbányák invesztícióra. Ez a tény bizonyítja, hogy a kormány nem szándékozik a bányakor túladni. Sőt inkább a még rendel­kezésére álló ö szegei jövedelmezőbbé akarja azt tenni. Ellenkező híresztelések valótlanok. Uj fegyvertartási szabályr ndelet. Várme­gyénkben f. 4-éu uj fegyvertartási szabály- rendelet lépett életbe. A szabályrendelet szerint mindenki, aki lőfegyver, pisztoly vagy revolver birtokában van, köteles azt május 4 tői 19-ig az illetékes rendőrkapitányi hivatal, vagy község elöljáróságnál bejelenteni és annak tarthatására enguueiyt kér«i. Rendkívül üdvös intézkedései a szabályrendeletnek azok, amelyek eltiltják a 20 éven a.üli, vagy vadászat' kihágásért bttn- tetett egyéneknek a fegyvertartást. A kereske­dőkre nézve is szigorú tilalmat állapit meg. Ugyanis fegyvert és lőport el*dui csak azoknak szabad, akik erre a céira engedélyt mutatnak tel a hatóságtól, a vevők pedig a vásárolt lőpor mennyiségéről a kereskedőnek elismervényt adni kötelesek. Sőt még magánosok is csak a ható­ság előleges engedélye mellet adhatják el fegyv. Megkivó. A „Szatmárvármegyei Általános Tanítóegyesület szinérvára jai körének“ f. hó 22-ikén d. e. 9 órakor Síinérváralján az áll, isk 3 sz. tartermében tartandó rendes köri gyűlésé­re a tagokat és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívjuk Szinérváralja 1912 évi május hó 6-n Buti Vince köri jző Irinyi Sándor köri _elnök. Tárgysorozat: 1 , Ä gyűlés megnyi­tása.^., ,Teendőink a gyermekvédelem terén“ c. felolvas Schwanner Rezső. 3, Fizetésrende­zés és szolgálati pragmatica. Előadó : Buti Vince 4., A nyugdíjtörvény revíziója. Előadja: Kincs József. 5., A 8 osztályú elemi népiskola. Felol­vassa Balogh Antal. .6. Tisztujítás. 7.) Indítvá­nyok, melyek a gvülés előtt 24 óravai t Írásban adandók be. 8) A jövő gyűlés helyének meg­állapítása. — Az állitáskötecs önkéntes szolgálatin nem jeleutkezhetik. A fia alság kózseben kezd aggodalmot kelteni, hogy még mindig nem tudhami, lesz-e ez évben sorozás, a hadköte­lesek az ősszel bevonulhatnak-e meit épen nem közömbös dolog, hogy valaki egy— két ével később lehet-e elegei katonai kötelezett­ségnek, vagy a rendes időben. Minden szülő azou van, hogy (ia minél előbb túlessék a katonai szolgálaton s minden hadkötelesnek az a törekvése, hogy hamar katonának kell lennie minél előbb felhúzhassa a mundért, hogy a; tán minél ha narább meg is szabadulhasson tőle. Minduntalan kérdezősködnek nálunk, hogy lehet a szolgálatra önként jelentkezni s amint értesülünk, a hatósági okmányokkal fel­szerelt jelentkezőket lel is veszik A dolog ugyan s úgy áll, hogy önkéntes szolgalatra a szükséges okmányokkal felszerelve mindönki jelentkezhetik, aki még nem áilitaskö'.eles és ha beválik, az önkéntes szolgálatnak semmi sem állja útját. Vannak az országban járási hatóságok, melyek az állitásköieleksek részére is kiadják az önkéntes szolgálathoz szükséges okmányokat ; egyes járási hatóságok azonban az allitáskötelesek részére nem adjak k a szükséges okmányokat, mert ebben a törvény kijátszását látják. Az áliitásksteles önkéntes szolgalatra nem jelentkezhetik, csak rendes s uozá-ra mehet. Ha nincs ujoncmeg- ajánlás, akkor nincs sorozás. Tehát az altit s- köteles t- rtozik bevárni, míg elrendelik a sorozást ts mig előállítják. Ez felel m g az alkotmányjogi felfogasnak: meit az ellenkező felfogas mel ett illizóriussi válhatnék az ujonc- megajánlási jog. A június havi automobil verseny. A “Ma­gyar Automobil Szemle“ szerint «z automobil- ve rsem véglegesen megállapított programmja a következő : junius hó 4-én indulás Budapest­ről — Gödöllő, Aszód, Párád, Eger, Mezőkö- kövesd, Miskolc, Toka, Nyíregyházán át Debrecenig ; junius hó 6-án : Debrecenből — Érmihalylalva, Nagykároly, Szatmárnémeti, Sár- közujlak, Szín rváral a, Nagybánya, Nagysom- kut — Kolozsvárig ; junius ho 7-én Koloszvár- töl — Tem svárig és végül junius hó 8 án Teaest ártól Budap stig. Jókedvre dérit borral keverve az égvényes szénsavas dús Máriavöl- gyi természetes savanyuviz. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor 1912 május 7 2184/1912 tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A Szinérváraljai kir. járásbíróság mint te- lekkónyw hatóság közhirié teszi, hogy a m. kir államkincstár végrehajtatnak Doros Lász­ló, Doros Mihályné, Rusz Mariska, Szomcsan Lás Ióné, Doros Mariska tartóiéi lakos végre­hajtást szenvedő elleni ügyében a kérelem következtében a 6014/911 szám alatt 203 K 01 fillér adó követelés és ennek 5 százalék-os kamatai 23 K lOf végrehajtást valamim 27 K 30 árverési már megalapított és a még leimet ü- lendő költségek, valamint a lő sz, betetben, A I alatt toglalt s labb megjelölt ingat­lanokra Dr. Székely József csatlakozót végre­hajtalak 10 Korona tőke — 15 korona 80 f. és a még felmerülendő költség kielétése végett az 1881 évi LX t-cz 144 § alapon és 147 §éttelmében a szatmarnémetii kir. törvényszék szinérváraljai kir. lárásbiróság területén levő Tartolc község­ben (fekvő a triitoici 10 sz. A 1. 1, 2 sor 3.19 3120 hsz. alatt foglalt ingatlanokból (legelő szántó) Doros László és Doros Mihályné Rusz Mariska nevén álló egy kelted reszere 66 kor, a tartolczi 14 sz betetben A 1 1, 2 sor 1855, 2832, hrsz. ingatlanokból (szántó) Doros László, és Doros Mihályné Rusz Mariska nevén álló 12/60 részre 22 korona. a tartóiéi 15 sz. be tétben A 1 1—6 sor 863, 864. 865, 866 4150 4595, hrsz, ingatlanokra (rét, szántó kert ház, erdő) 603 korona a tartóid 22 sz. beté ben A 1 3—12 sor 2056, 2786. 2791, 3565 3581. 3859/1 3869/1 3865/2 3866/2 4562/2 hrsz ingatlanokból (szántó, legelő, rét) Szimcsán Lászlóné Doros Mariska, nevén álló egy ketted pénzre 241 korona a tartóiéi 155 sz betétben A 1 1—3 sor 695, 096. 697, hrsz ingatlanok, ból (ház —kert) Doros Mihályné Rusz Maria nevén álló egyketted részre 336 kor. a tartolcj 157 sz. betétben A 1 1, 2 sor 456a/7 4504/2/a hrsz. ingatlanra (szántó — rét) í 8 ko.ona a tattoc' 799 sz. betétben All 9 2639. 28oo 3122,3156 3157, 3154, 3282, 3285, 3tg0 hrsz. ingatlanokból Doros László nevén ál 1 ó egy ketted részre 101 kor. kikiáltási árban elrendelt árverés megtartására ujabbi határ­napul 1912 junius hó 5 napjának d. e. 10 óráját helyéül pedig Tartolc községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiált ási ár két harmadán alul eladatni nem fognám. Tekintettel arra mtkép az elárverezendő ingatlanok közül a tartolct 155 sz. betet ingat­lanokra C 3 alatt özv. Rusz Jakabné Bilcz Anna javára szorgalmi jog ezt megelőzően C 2 alatt Szatmáriáná tak. és hit. intézet javára 160 korona és 80 korona erejéig zálogjog van bekebelezve kir járásbírósága 380 koronában állapítja meg azt az összeget a mely a szorgalmi a s orgvlmijog fenntartásával a mely a szor­galmi jogot megelőző teher tételek teljes fedezete szempontjából megállapított összeget megüti úgy az árverés a szorgalmi jogot nem érinti ellenkező estben az ai verés hatálytalané válik s az ingatlanok akiiüzött napon a szorgalmi jog fehtart sa nélkül elarvereztetnek. Árverezni szándékozok kivéve Vhn 21§- ában említetteket tartoznak az ingatlanok becs­árának 20 százalékát készpénzben vagy az 1381 évi LX, t „.C. 42 §- ában jelzett árfo­lyammal számított óvadék képes értékképes értékpapírban a ki küldött kezéhez letenni vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről állított szabályszerű elismervényt át szolgáltatnil. Az a ki a kikiltási árnál magasabb Ígéretet tesz ha többet adni senki sem akar, köteles Vhn 25 §-ában foglalt jogKÖvetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint meg­állapított bánatpénzt az állata ígért ár ugyan­annyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vétel árat hatom egyenlő részben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nar alatt, a harmadikat ugyan azon naptól számított 45 nap a'att az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal együtt az 1881 évi dect 6án 394/5 1. M, sz. alatt ktlt rendeletben elő­irt módona szinérváraljai kir. adó hivatal mint biróí letét pénz árnál lefizetni. A bánat pénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja 1912 március hó 16-án Petneházy s. k. kir. aljbiró A kiadmány hiteléül Lipcsey, tkvezető,

Next

/
Oldalképek
Tartalom