Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-26 / 48. szám
Szinérváralja, 1912. November 26. — 48 szám Kilencedik évfolyam SZINERVARALJA TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes sz'm ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 4 ■ fillér. ME SJ E LEN iK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : B I Á N IST V t\ N.-------------------- I 1 ¥ A lapra vonatkozó mindennemű köziem my és küldemény vala int az előfizetési dijak a „Szinérváralja" szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlőnk. vMBfwa fpvwacvcasasasr ——a———— A tanítók betegsegélyzője. Álmodozó, kicsi puszták, félben- maradt hegymögötti falvak s feltörő városok tanítóinak érdekében írjuk e sorokat, melyeknek fejlődését a tanító lendíti előre. Mert a tanító mindig a fejlődés szekerébe volt fogva. És ott is marad. Mert a kultúra mindig azok ellen lázadt fel, akik teremtették. Csakhogy mig a tanító eme emberfeletti, gyönyörűséges missiót végzi, nemcsak vérében fárad a törtető plazma, nemcsak a kimerültség gyötri öt szenvedésig, de ezer betegség csirája lopja magát szervezetébe. Sőt műhelyéből gyilkos bacilliusokat hord haza otthonába, hol édesen alvó gyermekeinek álmát elűzi a halál láza. A mai iskola miég a betegségek gyűjtő központja. A tanító családja kapja meg mindig legelőször a fertőzőbetegségek legkülönfélébb nemeit. Statisztika igazolja, hogy a tanítói pálya a leg- gyilkosabb. A tanítóságnak csupán csak hét százaléka éri el az ötven évet. i Tehát a tanítóság a társadolomért nemcsak a maga, hanem a családja életét is kockára teszi. Tehát a legteljesebb segítséget egy nobilis nemzetnek nem volna szabad megtagadni tőlük. Mert minden nép intelligáciájának az a fokmérője, hogy mennyire becsüli meg a tanítóit. A magyar tanító pedig ma világtipusa a müveit, kilökött proletárnak. Egysorbtn teng a postaszolgával, vasúti málhazó- val és hordárral. A magyar tanítónak csak elméletben nyolcvanként korona a j havi fizetése, a valóságban annyi sincs. Hetenként kétszer annyi órát kell tartania, mint a tanárnak; negyvenhárom | évet kell szolgálnia, hogy nyugalomba vonulhasson, özvegyeik nyolcvannégy forint kegy dijat kapnak. Érdé,; es, magasztos a tanító hivatása, de szomorú. Zspld nélkül, vérrrei és ekével irtják az ugart, Már egyszer bátor keserűséggel fogadalmat tettek a legszomorubb szóra, a sztrájkra. De pályájuk nimbusza visszatartotta őket. Csakis a társadalom zökkentheti ki a kátyúból a tanító veszteglő sorsát. Csakis a társadalom enyhítheti a nyomorúságát. És most erre itt az alkalom. A tanítók Szövetsége engedélyt kapott be- tegsegélyző alapja javára egy sorsjáték rendezésére. A sorsjáték fővédnök- segét gróf Zichy János, maga a kultuszminiszter vállalta. Kétszázezer darab egy koronás sorsjegyet szórt szerte a Szövetség az országban, melyek jöve- delmétfezer beteg tanító tízezer tanitögyer- mek várja. A sorsjáték húzása ez év utolsó napján lesz. A sorsjegyek vásárlását nemcsak a humánus kötelességek lerovására, hanem a fényes nyereményekre is lehet azbirozni. Ezen sorsjegyekből minden tanító kapott. Könnyítse meg a társadalom a tanító munkáját avval, hogy maga kérje ezen egy koronás sorsjegyeket a tanítótól, hogy ne kellessen annak kinálgatásával a szegény tanítónak pirulnia. Mindnyájuknak volt tanítója és mindnyájunknak lesz gyermeke, kit a tanító oktat. Mivel tehat a tanító egészségét a mi kuiturérdekeink rabolják el: tartsa erkölcsi kötelességének a társadalom az adóság ierovását. -— A tanító-sorsjegyek még csak pár hétig A „SZIMÉRUÁRAWA“ CÁRtöJA. Uj erkölcsök. Keresd az asszonyt I Ezt mondja egy jól ismert francia közmondás és a lét nagy küzdelmeiben megszoktuk már, hogy a mindennapi élet ezerféle változatossága kíméletlen kacagással, kegyelenül arcunkba vágja nekünk, az erős és uialkodni vágyó félfiaknak ezt a súlyos igazságot. Mint egy sötét jóslat, mely pókhálosze- rüen, finom szálaival körülfogja egész lényünket behálózza végig az életünket, kisért minden cselekedetünkben és meggatöl amúgy is csekély akaratképssiégünk kifejtésében & leaíázo parancsolat: keresd az asszonyt. Keressed az asszonyt a férfi éleiében, keressed végzetében, keresd az erényeiben és kerezsd főleg bűneiben. Mert bűnben fogamzott az első asszony. Bűnös asszony volt a világ ősanyja s az asszonyi bűn fokozottan öröklődik nemzedékről-nemzedekre, hogy megejtse a térfii, a világ urát. Minden férfi, ha megihleti lelkét az asszonyi büverő vagy megejti a bűnös asszonyi akarat, a szomjas Héróvá lesz, ki gondolkodás nélkül felgyújtja kincses Rómáját. Szolga volt az asszony és úrrá lett. Szolga volt mindaddig mig leánysaga bajai köztulajdont képeztek és az vette birtokába, kinek éppen útjába került. De úrrá lett aboan a p.bánatban, amikor az önző férfi kapzsi magán talajdonába ment át es az rendelkezhetett testével, leikével. Elnyomott volt az asszony és zsarnokká lett. Az elnyomatás minden keserűsége, a méltatlan bánásmód minden fájdalma, a leányzó helyzet minden megbántása, összesürösódött valami mérhetetlen nagy gyűlöletté, amely- öröklődik anyáról-ieányra és felvértezve a ferde társadalmi rendszer erkölcstelen moráljával, megy harcba az élni éa élvezni vágyó férfi a tabor ellen. Koldus volt az asszony s uzsorássá lett. Értéktelenek voltak szépeégeik, bajaik érintetlenségük, mert mindenki rendelkezhetett velük, de mérhetetlen kincset nyertek benne, amikor a féltékeny férfi, macska egérmódra eleresztette őket s kisiklott az áldozat az ügyetlen zsarnok kezeiből. Az asszonyi őstulajdonság a kímélet en bosszú uszora-tókót kovácsolt az egykor szabad javakból, amelyért gyakran egy eietára a fizetség. Eszköz volt az asssony s mindennek végcélja lett. Arra teremtődött, hogy segitő társa legyen a férfinak, könnyítsen sorsán, tegye élvezetessé életét és ehelyett célja lett életének. A férfi minden küzdése, megpróbáltatásai, sokszor súlyos válságai mind csak azért vannak, hogy birtokába vegye az asszonyt aki pihent lelkének minden kifinomultságával igyekszik a férfit szorosabban magához bilincselni. Az asszony nem életpárja, de árnyéka lett a férfinek, aki kísérti egcsz életén át. Az első ember a mithologia szerint feláldozta testi épségét, hogy megteremtődjek az asszony. Azóta valamennyi ember nyomorékká leit. Az első férfi bordájából fogant asszony diadalmas utat tett meg r.aúa, hogy paradicsomává és poklává legyen egy személyben a világnak. Központja leit az asszony a világnak körülütie forog minden: Öve a fényesség, a dicsőség. Selymesen lágy rózsaszínű karjaival biztosan kormányozza a világot. Övé az államférfi hodolata, övé a kölők dalolta énekek, az iro lelke, a művész ihlete, a zenész melódiái es a bankár aranyai. Az étet szive az asszony, mert belőle indul Ki az elet forró, lüktető nagy vérkeringése s a mely, hn nem dobog maga az élet iz megszűnik. Elkövetkezett a rennaissance az irodalomban és a művészetben. Uj ^életet hozott az építkezésben, merészen. Uj melódiákat csalt ki hangszeréből. Úrrá lett aa ember a levegőben is, a^zakatoló gépek robb es több emberi kezet szabadítanak fel a testi munka alól, forradalmi hangok mellett váltakoznak a kormanyformák, tűnnek el a nép rétegek, hogy helyet adjanak az alulról jövő, többet Ígérő rétegeknek. Minden halad lázasan törtetve: cs-k az erkölcsöt nem valtja fel egy uj, egy merészebb és egy szabadabb erkölcs. A mai erkölcs legjobban a nők fűzőjéhez hAsonlithato, amely a testei külsőleg szép ós tetszetős tormában tartja, de belsőleg veszélyes arra. Az uj erkölcsnek fölül ked emelkedni a mai férfiak szíikkeblüségén s teljes egészében el kell ismernie a nőknek term, seres jogait. Az uj erkölcs ne n lehet más. mint e köicsösnek tartani mindazt ami a termesz rendjével megegyezik, Es primitívebb formájáb feltalálható az állatvilágban, tehát alkalmaz
