Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-01 / 40. szám
a kultusiminisaterhez menetelről, mert Apponyi abban az időben ellene volt a polgári iskoláknak. Dr. Földes magára vállalta, hogy a miniszterrel bizalmasabban érintkezve, nyélbeüti a polgári iskola dolgát. Magához vette a szükséges okmányokat. Pár hónap múlva tényleg felhívást kapott a községi elöljáróság a minisztériumtól a kir.* tanfelügyelőség utján arra nézve, hogy a község nevezze meg azokat a terheket, amelyeket a polgári iskola létesítése érdekében magára vállal. Hogy mi történt ezzel a felszólítással, arról hallgat a krónika. Meg kívánom még jegyezni azt is, miszerint Földes Béla, képviselő ur nekem eljárása eredményéről azt mondotta és ezt talán másoknak is kijelentette, hogy a miniszter kész az ügyet a legmagasabb támogatásban részesíteni, de előbb Szatmáron és Nagykárolyban állítja fel a polgári iskolát, ezek után jön Szinérváralja. Ebben az Ígéretben, meg a kir. tan- felügyelöség igazán őszinte támogatásában bizva, nyugodtan vártuk a fejleményeket. De csak vártunk. Egyéb nem történt. Én ébren tartottam a kérdést, többször Írtam is róla, de irt Demjén Endre középiskolai tanár is. Most Irinyi Sándor, áll. isk. igazgató tett újabb indítványt a polgári iskola feláliitása Üárgyában. És mi történt ? Az, hogy a képviselőtestület nem tartja szükségesnek az iskola létesítésit, Hát mi ez? Ami ezelőtt évekkel jó volt, szükséges volt, ma már nem kell? Talán annyira fejlett ez alatt a nehány év alatt a mi kultúránk, hogy már nincs szükség polgári iskolára? Ugyan ki merné ezt állítani ? Avagy a képviselőtestület csak arra való, hogy előbbi hátározatait lábbal tiporja ? Hiszen ha az ilyen eljárás uzussá válik, vájjon 40 szám. (2) ... — ki fog bízni a képviselőtestület határozatainak komolyságában? Méltóztassék meggondolni a dolgot, tisztelt vezető urak! A kulturális haladáson kívül még egyébb előnye is van a pelgári iskolának. Az a lQQ—200 növendék, aki a polgári iskolába fog járni, nagy idegenforgalmat fog itt csinálni. Lakást, élelmezést, ruházatot, könyvet itt szerez be. A szülők is gyakran megfordulnak a községben, A tanárok itt költik el jövedelmüket stb. Hát nem’ nyilt haszon ez? Hát az a rengeteg előny, hogy sok szüle helyben taníttatná gyermekeit, hol viselkedését, előhaladását folytonosan ellenőrizheti, nem aiegfizethotetlen ? A latin nyelv, mint fakultativ tárgy rendszeres tanítása mellett az airavalók, tovább folytathatnák. tanulmányaikat a gimnáziumban. Erről már igazán jó lesz gondolkozni még azoknak is, akik proltáreka t várnak a polgáritól. Az ellen nam szólunk fel, hogy a korcsmák gombamódra szaporodnak, melyekből erkölcstelenség és nyomor dől az utcákra, de ellene szólunk a polgári iskolának, mely müvelséget, áldást árasztana lakosainkra. Ne tessék annyira megijedni azon reménytől, hogy egy korcsmát bezárnak és helyén könyvkereskedés nyílik. Minthogy a képviselőtestületnek szabályszerű, meg nem felebbezett határozata van a polgári fiúiskola felállítása tárgyában, méltóztassék azt végrehajtani és ha szükséges, a tárgzalások fonalát újból felvenni, mert az lehetetleu, hogy ily üdvös eszme egyesek indokolatlan szeszélye miatt sárba dobassék. Nagyon szívesen veszem, ha e lap ! közérdeknek szánt hasábjain bárki is í meggyőz engam arról, hogy Szinérváralján polgári iskolára ninos szükség; de mig erről meg nem győznek, addig mostani meggyőződésem és a község érdekeinek önzetlen szolgálata arra ösztöaöz, hogy az iskola felállítását sürgessem. A módozatokat, a legelőnyösebb eszközöket kölcsönös jóakarattal meg tehet állapítani, meg lehet találni; da ha békés fejlődést akarunk, nem szabad az egyéni véleményt, vagy épen egyéni hiuségo. SilNfiRVARALiÁ _________ ráju k néztem. Sorban álltak előttem, a falnál, mely fehér volt és feketeruhájuk alatt elgondolt testük nagyon hivott és feketehajuk csodásán koronázta fehér arcukat, láttam : mindnek arcán nagy szomorúság ül és láttam, hogy mindnek a szeme könnyes. Nalam volt egy pár a ligetben tépett fehér virág, azok lassan kihulltak a kezemből és a sötét kapu alatt szeszélyes kis rakásokat és jeleket róttak. — Szamár vagy — mondtam, mert a tükörben megláttam magam, hogy a kaput keresem. — Szamár vagy -— ismételtem, mikor megtaláltam a kaput es kiléptem rajta. Kilépésemkor annyi sóhaj suhant, amennyi csókot belépésemkor kaptam, éreztem : éppen annyi, merf lassan az ajkamról elmúltak az égő csók- helyak Olyan sóhajtás volt, mint mikor az orvos azt mondja a betegre, hogy nem tud segíteni rajtaKiléptem a kapun, kinn kis szél szaladt, arcomba vert egy kevés kavicsot é* a fák között kószán fütyörészett. Hazamentem és egy koldusnak a sarkon nikkelpénzt adtam. Aztán ágyba feküdtem de sokáig nem tudtam elaludni és keveset sírnom is kellett. 1912 Október \ annyira előtérbe tolni, hogy abból a köznek romlása, vagy legjobb esetben stagnálása származzék. Fábián István. HÍREK. Kérelem. A beállott utolsó negyedév alkalmából tisztelettel kérjük az előfizetések megújítását és a hátralékok beküldését. A helybeli előfizetők e hét folyamán kézhez kapják az előfizetési ellsmervényeket. Kérjük azok pontos beváltását. Szinérváralja, 1912. okt. 1, Tisztelettel: a „SZINÉRVÁRALJA“ kiadóhivatala, Kinevesé*. Nagy Eadro szsnt-ondrei ref. polgári iskoiai tanárt a minisstert a nagybányai áll. főgimnáziumhoz helyettes tanárul kinevezte a Dali Gáza távozásával megüresedett mathematifcai tanszékre. B&juócsy József. cs. és kir. hadnagy, B.tj- nóczy Géza járásorvos jeles fia, ki anna* idején, mint az Osztrák Magyar Monarchia eieö hadnagya körűit ki a kutoani akadémiából, a hadi iskola összes fölvételi vizsgáit Bécsbeu kitüntetéssel letette és október 1-től 3 évig a bécsi, vezérkari iskola növendékévé előlépett Bajnóczy nam régen érkesett vissza Afrikába« hol az idegen légiétj tanulmányozta katonai szempontokból. A fényes jövőt igórő előlépóshezi gratulálunk ! —■ Adóhivatali kinevezés. Reinfeld Izsák ld*iglen«sen nyugalmazott adóhivatali ellenőr’, ebbon a minőségben és a X. fizetési osztályb \ való sorolással, a tényleges szolgálatba visszahelyezték a fehérgyarmati m. kir. adóhivatalhoz, (Íj igazgató. Deli Géza, nagybányai áll, íőgimó. tanárt a vallás- és kozokt. miniszter (Ingvarra helyezte át az állami lőreáIiskol#hoz és m-gbtxt& az iskola igazgatásával A vármegyei közgyűlés. Szaunárvármegye közönsége okt>ber hó 10-en Nagykárolyban lenders közgyűlési fog tartani. Királyi ér^m a szatmári tűzoltóknak, ő felsége évekkel ezelőtt érmet alapított azqk részére, kik 2o éven át akár mint hivatásos, akár mint önkéntes tűzoltók különös érdemeket szereztek a tűzrendészet terén. A szatmári tüz-> ! oltók közül • következők kapják meg légkör zelebb a király érmét: Móuus Lajos lüzfelügyelő, Kadas József alparancsnok, Suba Sándor és Turner Albeit. Bankok fúziója. Szatmáron vasárnap újra két bank fuzionált. A magyar bank r. t. s a Szatmári Bankegyesület és áruosztály r. t. közgyűlésiig is kimondta egyesülését s az uj intézet Magyar Bankegyesület r. t, ezég alatt okt. 1-én kezdi meg működését. Kitüntetett gazdasági cselédek. A m. kir. íöldmivelésügyi miniszter hossza* és becsületes hűséggel eltöltött időn keresztül teljesített szolgáitokért a következő gazdasági cselédeket tüntette ki: Varga látván porcsahnai, Pintyén Láazlo vámfttlui, Caernyi József szatmárcsekei, Buchman Mátyás szamoslukácsii, Puskás János szamosszegi, Vastag Ferenc csangcri, Keresztesi Adám nagydobogi, Ssabó Gáspár gyórteleki, ltogorán Pintye lénardfalusi, Buttyáu Miklós nagybányai, Bakó Sándor irinyi, Erdődi Mo*es szatnosangyalosi és Selyebt Mihály ökörrtói lakosokat. A nyugdíjba méné* Megszorítása. A v. és k. miuisater rendeletét bocsátott ki az iránt, hogy a íanitók nyugdíjaztatása körül a tan- felügyeiöségok és a közigazgatási bizotságok Siigorubban járjanak el, mert vannak olyan tanítók, akik 10—15 évi szolgálat után minden alapos ok kijén nyugdíjba mennek. A jövőben tehát csak tényleges ok (hajlottkor, betegség, testi gyöugosóg stb.) alapján fegnak a néptanítók nyogdijaztatni. Hosszunap. E hó 2l-éa volt a zsidóság engesztelő napja Jóm Kipur, a közönségesen. kezdtek vadan félemii ő, halálosan csendes suttogással : — Mi idehivjuk nézésünkkel azokat, akik halványak és az éjét nagyon szeretik, mi idehivjuk a gyászoló férfiakat. Téged is már sokszor láttunk erre járni, fáradtan, bizonyosan a nagy ligeti sétáktól, talán az élettől és azt hisszük, otthon szembe szoktál a gyertyáddal ülni és néha, ha papirsieiet és ceruza vég akad, akkor verset is irsa, csak két, három négy sornyit, rimtelenül, de mégis csengőket és egy név is van azokban a sorokban mindig. Jolán, mert a te arcodhoz és nagyon barna hajadhoz egy vékony magas, de szintén kisérteti — halvány lány va!ó, egy olyan, akinek láttán a krizantémra gondol az ember és egy olyan, akit Jolánnak lehet szólítani. Mi idehivtunk légedet, mert azt akarjuk, hogy ma, (mert es’e Jolánra gondoltál, ki most messzi van tőled, vi.gy vonaton ül) hogy ma felejtsd el őt nézd: mi karcsuk vagyunk, szépek és ma a tied, válassz közöttünk egyet, akit megcsókolhatsz és Jolánnak hivhatsz, válassz, nézd: nagyon szép a mi neked kínált testünk. De ón érzéstelen voltam, csak a szemem nézését hullattam, feketeruhás testükae. A kapu alá befutt a szél, a petroloum- lárapás halálosan megborzadt és ón is meginogtam egy percre eldőlésre. — félj — biztattam magam és újra