Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-01 / 40. szám

a kultusiminisaterhez menetelről, mert Apponyi abban az időben ellene volt a polgári iskoláknak. Dr. Földes magá­ra vállalta, hogy a miniszterrel bizalma­sabban érintkezve, nyélbeüti a polgári iskola dolgát. Magához vette a szüksé­ges okmányokat. Pár hónap múlva tényleg felhívást kapott a községi elöl­járóság a minisztériumtól a kir.* tanfel­ügyelőség utján arra nézve, hogy a község nevezze meg azokat a terheket, amelyeket a polgári iskola létesítése ér­dekében magára vállal. Hogy mi történt ezzel a felszólítással, arról hallgat a krónika. Meg kívánom még jegyezni azt is, miszerint Földes Béla, képviselő ur nekem eljárása eredményéről azt mondotta és ezt talán másoknak is ki­jelentette, hogy a miniszter kész az ügyet a legmagasabb támogatásban ré­szesíteni, de előbb Szatmáron és Nagy­károlyban állítja fel a polgári iskolát, ezek után jön Szinérváralja. Ebben az Ígéretben, meg a kir. tan- felügyelöség igazán őszinte támogatásá­ban bizva, nyugodtan vártuk a fejlemé­nyeket. De csak vártunk. Egyéb nem történt. Én ébren tartottam a kérdést, többször Írtam is róla, de irt Demjén Endre középiskolai tanár is. Most Irinyi Sándor, áll. isk. igazgató tett újabb indítványt a polgári iskola feláliitása Üárgyában. És mi történt ? Az, hogy a képviselőtestület nem tartja szükségesnek az iskola létesítésit, Hát mi ez? Ami ezelőtt évekkel jó volt, szükséges volt, ma már nem kell? Talán annyira fejlett ez alatt a nehány év alatt a mi kultúránk, hogy már nincs szükség polgári iskolára? Ugyan ki merné ezt állítani ? Avagy a képviselőtestület csak arra való, hogy előbbi hátározatait lábbal tiporja ? Hiszen ha az ilyen eljárás uzussá válik, vájjon 40 szám. (2) ... — ki fog bízni a képviselőtestület határo­zatainak komolyságában? Méltóztassék meggondolni a dolgot, tisztelt vezető urak! A kulturális hala­dáson kívül még egyébb előnye is van a pelgári iskolának. Az a lQQ—200 növen­dék, aki a polgári iskolába fog járni, nagy idegenforgalmat fog itt csinálni. La­kást, élelmezést, ruházatot, könyvet itt szerez be. A szülők is gyakran megfor­dulnak a községben, A tanárok itt köl­tik el jövedelmüket stb. Hát nem’ nyilt haszon ez? Hát az a rengeteg előny, hogy sok szüle helyben taníttatná gyermekeit, hol viselkedését, előhaladását folytonosan el­lenőrizheti, nem aiegfizethotetlen ? A latin nyelv, mint fakultativ tárgy rendszeres tanítása mellett az airavalók, tovább foly­tathatnák. tanulmányaikat a gimnáziumban. Erről már igazán jó lesz gondolkozni még azoknak is, akik proltáreka t várnak a polgáritól. Az ellen nam szólunk fel, hogy a korcsmák gombamódra szaporodnak, me­lyekből erkölcstelenség és nyomor dől az utcákra, de ellene szólunk a polgári isko­lának, mely müvelséget, áldást árasztana lakosainkra. Ne tessék annyira megijedni azon reménytől, hogy egy korcsmát be­zárnak és helyén könyvkereskedés nyílik. Minthogy a képviselőtestületnek sza­bályszerű, meg nem felebbezett határozata van a polgári fiúiskola felállítása tárgyá­ban, méltóztassék azt végrehajtani és ha szükséges, a tárgzalások fonalát újból felvenni, mert az lehetetleu, hogy ily üd­vös eszme egyesek indokolatlan szeszélye miatt sárba dobassék. Nagyon szívesen veszem, ha e lap ! közérdeknek szánt hasábjain bárki is í meggyőz engam arról, hogy Szinérváral­ján polgári iskolára ninos szükség; de mig erről meg nem győznek, addig mos­tani meggyőződésem és a község érde­keinek önzetlen szolgálata arra ösztöaöz, hogy az iskola felállítását sürgessem. A módozatokat, a legelőnyösebb eszkö­zöket kölcsönös jóakarattal meg tehet állapítani, meg lehet találni; da ha békés fejlődést akarunk, nem szabad az egyéni véleményt, vagy épen egyéni hiuségo. SilNfiRVARALiÁ _________ ráju k néztem. Sorban álltak előttem, a falnál, mely fehér volt és feketeruhájuk alatt elgondolt testük nagyon hivott és feketehajuk csodásán koronázta fehér arcukat, láttam : mindnek ar­cán nagy szomorúság ül és láttam, hogy mind­nek a szeme könnyes. Nalam volt egy pár a ligetben tépett fehér virág, azok lassan kihulltak a kezemből és a sötét kapu alatt szeszélyes kis rakásokat és jeleket róttak. — Szamár vagy — mondtam, mert a tükörben megláttam magam, hogy a kaput keresem. — Szamár vagy -— ismételtem, mikor megtaláltam a kaput es kiléptem rajta. Kilépé­semkor annyi sóhaj suhant, amennyi csókot belépésemkor kaptam, éreztem : éppen annyi, merf lassan az ajkamról elmúltak az égő csók- helyak Olyan sóhajtás volt, mint mikor az orvos azt mondja a betegre, hogy nem tud segíteni rajta­Kiléptem a kapun, kinn kis szél szaladt, arcomba vert egy kevés kavicsot é* a fák között kószán fütyörészett. Hazamentem és egy koldusnak a sarkon nikkelpénzt adtam. Aztán ágyba feküdtem de sokáig nem tudtam elaludni és keveset sírnom is kellett. 1912 Október \ annyira előtérbe tolni, hogy abból a köz­nek romlása, vagy legjobb esetben stag­nálása származzék. Fábián István. HÍREK. Kérelem. A beállott utolsó negyed­év alkalmából tisztelettel kérjük az elő­fizetések megújítását és a hátralékok beküldését. A helybeli előfizetők e hét folyamán kézhez kapják az előfizetési ellsmervényeket. Kérjük azok pontos beváltását. Szinérváralja, 1912. okt. 1, Tisztelettel: a „SZINÉRVÁRALJA“ kiadóhivatala, Kinevesé*. Nagy Eadro szsnt-ondrei ref. polgári iskoiai tanárt a minisstert a nagybá­nyai áll. főgimnáziumhoz helyettes tanárul ki­nevezte a Dali Gáza távozásával megüresedett mathematifcai tanszékre. B&juócsy József. cs. és kir. hadnagy, B.tj- nóczy Géza járásorvos jeles fia, ki anna* ide­jén, mint az Osztrák Magyar Monarchia eieö hadnagya körűit ki a kutoani akadémiából, a hadi iskola összes fölvételi vizsgáit Bécsbeu kitüntetéssel letette és október 1-től 3 évig a bécsi, vezérkari iskola növendékévé előlépett Bajnóczy nam régen érkesett vissza Afrikába« hol az idegen légiétj tanulmányozta katonai szempontokból. A fényes jövőt igórő előlépóshezi gratulálunk ! —■ Adóhivatali kinevezés. Reinfeld Izsák ld*iglen«sen nyugalmazott adóhivatali ellenőr’, ebbon a minőségben és a X. fizetési osztályb \ való sorolással, a tényleges szolgálatba vissza­helyezték a fehérgyarmati m. kir. adóhivatalhoz, (Íj igazgató. Deli Géza, nagybányai áll, íőgimó. tanárt a vallás- és kozokt. miniszter (Ingvarra helyezte át az állami lőreáIiskol#hoz és m-gbtxt& az iskola igazgatásával A vármegyei közgyűlés. Szaunárvármegye közönsége okt>ber hó 10-en Nagykárolyban lenders közgyűlési fog tartani. Királyi ér^m a szatmári tűzoltóknak, ő felsége évekkel ezelőtt érmet alapított azqk ré­szére, kik 2o éven át akár mint hivatásos, akár mint önkéntes tűzoltók különös érdemeket szereztek a tűzrendészet terén. A szatmári tüz-> ! oltók közül • következők kapják meg légkör zelebb a király érmét: Móuus Lajos lüzfelü­gyelő, Kadas József alparancsnok, Suba Sándor és Turner Albeit. Bankok fúziója. Szatmáron vasárnap újra két bank fuzionált. A magyar bank r. t. s a Szatmári Bankegyesület és áruosztály r. t. közgyűlésiig is kimondta egyesülését s az uj intézet Magyar Bankegyesület r. t, ezég alatt okt. 1-én kezdi meg működését. Kitüntetett gazdasági cselédek. A m. kir. íöldmivelésügyi miniszter hossza* és becsületes hűséggel eltöltött időn keresztül teljesített szol­gáitokért a következő gazdasági cselédeket tüntette ki: Varga látván porcsahnai, Pintyén Láazlo vámfttlui, Caernyi József szatmárcsekei, Buchman Mátyás szamoslukácsii, Puskás János szamosszegi, Vastag Ferenc csangcri, Keresz­tesi Adám nagydobogi, Ssabó Gáspár gyórteleki, ltogorán Pintye lénardfalusi, Buttyáu Miklós nagybányai, Bakó Sándor irinyi, Erdődi Mo*es szatnosangyalosi és Selyebt Mihály ökörrtói la­kosokat. A nyugdíjba méné* Megszorítása. A v. és k. miuisater rendeletét bocsátott ki az iránt, hogy a íanitók nyugdíjaztatása körül a tan- felügyeiöségok és a közigazgatási bizotságok Siigorubban járjanak el, mert vannak olyan ta­nítók, akik 10—15 évi szolgálat után minden alapos ok kijén nyugdíjba mennek. A jövőben tehát csak tényleges ok (hajlottkor, betegség, testi gyöugosóg stb.) alapján fegnak a népta­nítók nyogdijaztatni. Hosszunap. E hó 2l-éa volt a zsidóság engesztelő napja Jóm Kipur, a közönségesen. kezdtek vadan félemii ő, halálosan csendes sut­togással : — Mi idehivjuk nézésünkkel azokat, akik halványak és az éjét nagyon szeretik, mi ide­hivjuk a gyászoló férfiakat. Téged is már sokszor láttunk erre járni, fáradtan, bizonyosan a nagy ligeti sétáktól, talán az élettől és azt hisszük, otthon szembe szoktál a gyertyáddal ülni és néha, ha papirsieiet és ceruza vég akad, akkor verset is irsa, csak két, három négy sornyit, rimtelenül, de mégis csengőket és egy név is van azokban a sorokban mindig. Jolán, mert a te arcodhoz és nagyon barna hajadhoz egy vékony magas, de szintén kisérteti — hal­vány lány va!ó, egy olyan, akinek láttán a kri­zantémra gondol az ember és egy olyan, akit Jolánnak lehet szólítani. Mi idehivtunk légedet, mert azt akarjuk, hogy ma, (mert es’e Jolánra gondoltál, ki most messzi van tőled, vi.gy vo­naton ül) hogy ma felejtsd el őt nézd: mi karcsuk vagyunk, szépek és ma a tied, válassz közöttünk egyet, akit megcsókolhatsz és Jolán­nak hivhatsz, válassz, nézd: nagyon szép a mi neked kínált testünk. De ón érzéstelen voltam, csak a szemem nézését hullattam, feketeruhás testükae. A kapu alá befutt a szél, a petroloum- lárapás halálosan megborzadt és ón is meginog­tam egy percre eldőlésre. — félj — biztattam magam és újra

Next

/
Oldalképek
Tartalom