Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-24 / 39. szám
Felelős szerkesztő FABIAN I S T u kiállítás nincs a viszonyok némi javulására sem. A magyar pénzpiac ezen állandó rosszabbodásának okai részint a mai külpolitika i, részint belpolitikai viszonyokban keresendők. A hosszú idő óta húzódó olasz — török háború s nyomban támadt európai nagyfeszültség, nemzetközi bonyodalom, melynek szálait Európa diplomáciája — úgy látszik — hiába igyekszik kibogozni: a lehető legnyomasztóbban hatott a kontinens pénzpiacára, általában gazdasági életére. A gazdasági és kulturális fejlődést évtizedekre megbénító európai háború ugyanis ma egy általán nem érdeke a nemzetközi hálózattal biró tökének. A japán — orosz háború bárcsak részben érintette Európát, de a nyomában támadt 1907 évi nagy világpiaci válság /némi része e válság előidézésében u- gyan San-Franciskó katastróiális pusztulása is közrehatott) ujabbi mementó volt az európai tőkétnek: fokozottabb óvatosságra intette az európai tőkét- És a nemzeíközi’íőke ezen fokozottabb óva- tosságának volt például köszönhető, hogy Pénzinség'. Azt hisszük, nincs senki az országban, a leggazdagabbtól a legszegényebb emberig, a legkisebb háztartástól, a legnagyobb- az államéig, a ki ne erezné a mai mostoha pénzviszonyok suiyát. A nagy bankok, a kisebb bankoktól, a kisebb bankok a közönségtől, iparos, kereskedő, kisgazdától hónapok óta megvonták a hitelt azzal az indokolással, hogy — pénz nincs. Es e pénztelenségnek, e hitel megvonásnak megvan a maga mindennapi következménye: nemcsak kisgazdák, kereskedők és iparosok kerülnek minszámosabban a tőnksfélére, de szolid alapon nyugvó nagy kereskedő cégek is álandó fizetési zavarokkal küzdenek, s mind sü- rüebben érkeznek a csődkérvények a bírósághoz. Csak a budapesti keresked- delmi és váltó törvényszékhez 73 csődkérvény érkezett folyó évi szeptember 1-éig, s ugyancsak szeptemberig az elrendelt végrehajtások száma a 22,000. jóval meghaladta !... Szomorúan kel! konstatálnunk, hogy egyenlőre semmi Bosznia annexikója miatt háborús bonyodalomba nem kérültünk Oroszországgal. Orosz ország ugyanis újabb, nagyobb állam kölcsön fölvétele tárgyában kezdett ez. időbena z aurópai pénzpiacon tapogatodz- ni Minthogy pedig mindenki előtt s mindenütt világos és nyilvánvaló volt Oroszország lappangó terve: még a szövetséges francia pénzpiac is elutasító magatartást tanúsított. A nemzetközi töke újabban tehát mindent elkövet háborús bonyodalmak elhárítására s nagyobb feszültségek ideéri, minő a mai is, nemcsak háborús, de egyéb, normális produktiv gazdasági vállalkozástól is tartózkodni igyekszik, — mintegy komoly figyelmeztetés képen. európai tökének a produktív életből való ezen visszavonulása idézte elő', sőt mondhatjuk egyenesen maga az a bizonyos veszedelem, a mii pénzpiaci válságnak nevezünk. Magyarország — úgy — ahogy — belevan kapcsolva Európa gazdasági vérkeringésébe, ezen európai ^pénzpiaci depressió természetesen itt is éreztet hatását, hogy azonban e gazdaság A „SSíüÉRUÁRfíIí3ft,‘ ráRCfim A horog! cölöp. Ina: Hajdú Miklós. Megvénült a hörögi ut erősen, Alig járnák már rajta. Egy-egy kocsi kucog néha a gaz között, de kerekeinek meg se látszik a nyoma, a ducivá itt az ur, meghajlik a kocsi- kerék alatt, aztán újra kiegyenesedik: csak éppen egy kis mélyedésbői látszik hogy itt valaha ut haladt, végig a hörögi határból be a messzeségbe, négy vármegyébe. A falu mellett az elhagyatott ut odasimul a töltéshez, amelyen a gőzös jár, összetalálkozik itt a sinnekkel, meg a vona-tal, hogy minduntalan lássa elmúlásának okozóját. Az uj meg a régi világ között, a vasút és gőzös közepében egy cölöp áll. Nincs rajta se tábla, se madár- ijesztq, se Írás, Mikor a vonat megy mellette az emberek megnézik a cölöpöt, aztán az, emberek megkérdezik: ugyan mire való itt ez a gerenda ? Ha hörögi ember ül a vonaton — a hetivásárra azon járnak a városba — megmagyarázza, hogy annak a cölöpnek jussa van ahoz a helyhez. Van bizony jussa. Lám virágvasárnap után még szentelt barkával is m egkosszoruzzák, pedig nincs azon még egy fia kereszt vagy szentkép sem. A hörögi cölöp meséje nsm olyan legenda, mint a többi, Ezt a vasút, csinálta, hát nem is olyan nagyon régi, mégis ' úgy hangzik, mintha sok száz esztendő mesemondói formálták volna meg. Nekem egy hörögi parasztember mondta el. Előbb keresztet vetett, mikorra a vonat lassan elment a cölöp mellett. —- Azért köszöntőm ism aretes módra — mert az én apám is fuvaros volt. Ő vitte a boltokba a sok . portékát, mivel akkor még nem járt erre ez a heptikas masina, akire talán nem is bíznak egyszörre annyi pénzt. . . I. A cölöp most is tele van bárkávai. Akinek a faluban kocsija, lova van, annak a háznépe virágosvasárnap délutánján nem feledkezik meg Csillagos Duka Gáborról ,A cölöp az ő emlékezetét őrzi. írás is van erről az emlékezetről a biró ládájában. Az irás Csilagos Duka Gábor testamentuma. A maga kezével irta, mert ehhez is értett. jjDiákos ember volt, sokat tudott a világról. Úgy beszélik, az apja papnak szánta és négy latin iskolát végig is járt, mikor aztán haz a hozatta, hogy mivei ő mar jémagára tehetetlen, legyen a fuvórósok vezetője. Az első fuvaros tisztességére rátermett Duka Gjbor. Írni, olvasni, számolni nálánál, senki sem jobban tudott. Azzal ts legénykedett, hogy oda is elhajtat, ahol még soha sem járt. A hörögi fuvarosok nagyon, megszerették a vezérüket és nevet is adtak neki. Csillagosnak hívták. Ez nem afféle csufnéy. Ebben elismarés és tisztesség van. Hold fényes éjszakán, mikor 10—12 koosi ballagott a hörögi utón, Duka Gábor csillagok járását figyelte, reggel aztán a kocsmában elővette a tarisznyából a kalendáriumot és bejegyezte a Csillagok járását, ahogy felirta, melléje rótta mindjárt az élet® tapaszolásait is. A göncül, meg a fiastyuk rajza után következett az a sok bölcseeég, amire a világot járó ember rábukkan. A csilagokból magyarázta meg, hogy mikor sárgul meg az árpa, hogy mitől üßzküsödik a búza, hogy mi hozza a kolerát, no meg lesz-e csapata. Duka Gábor kalendáriumára büszkék voltak a lioro- giak. Ha valamit nem tudtak, mind azt mondták, megkérdezzük a Csillagos Duka Gábortól ... Hiába, a tudós ember többre viszi. Duka Gábor vagyona már kétszer akkora volt, mint az apja öröksége. A felesége is jól gazdálkodott és csudaszép leányzó sürgött-forgoit a portán. A Duka Erzsébet képe ezt az asszonynép mondogatta — a csillagok mása.. . II Legelőbb a fuvarosok hallották, hogy Horogba is bevezetik a vasutat. A szegényeb- j bek majdnem la hitükét vesztették el. Már akkor tudták, mi a vasút. Némelyikük látta is a pestit, a többi meg ismerte kalendáriumból. Szomorú tn vitték a búzát a varosbe és busán hozták onnan a- boltokból a sok drága portékát. Csak Duka Gábor nézett bátran szembe a veszedelemmel. — Amíg az ón két pár lovam bírja, én hozom Horogra a portékát. A vasút azonban már épült. A síneket lefektették és vaskocsi vitte már a töltésekhez a földet, a kavicsot. A hörögi határt s Kilencedik évfolyam 1 ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény é* küldemény vala.rint az előfizet si dijak a „Szinérváralja" szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon kösftinkelőfizetési árak: Egész é»r* 6 korona. Félévr* 3 korona. Negyedévre I korona 50 fillér. Egyes sznm ára 12 filler. Nyilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN.
