Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-11 / 19. szám

1911. Május 10. SZINÉRVÁRAL A 19. szám. (3) Kinevezés. Csaba Adorján főispán dr. Luby László vármegyei aljegyzőt Szat már vármegye tör­vényhatóságához tiszteletbeli szolgabiróvá ne­vezte ki. Rédl Károly tragikus halála. Megdöbbentő váratlansággal, tragikus körülmények között halt meg f. hó 7-én Szatmárott Rédl Károly, az Osztrák-Magyar Bank szatmári fiókjának főnöke. Vasárnap délután sétára indult nejével és 11 éves kis fiával, akiket a rajongásig szeretett. A Rákóczi-utczán mentek a Kossuth-kert felé, mi­kor dr. Kölcsey Ferencz háza előtt Rédl Károly hirtelen szédülésről panaszkodott. A szédülést annak tulajdonította, hogy erős szivart szív, amit azonnal el is dobott. De a rosszullét nem múlt el és Rédlnek már csak annyi ereje volt, hogy eltámolygott sógorának, Reizinger Sándornak a közelben levő gyógytáráig. Ott eszméletlenül össze­esett és mire dr. Haimann Rezső orvost segít­ségül hívták, már nem volt benne élet. Rövid pár pillanat müve volt és Rédl Károly már nem élt. A gyógytárból a mentők kocsin szállították el az Osztrák-Magyar Bank épületében levő laká­sára, ahova a még mindig kétségbeesetten re­ménykedő család elhívta dr. Weisz Károlyt, de már ő is csak a jóval előbb beállott halált konstatálhatta. Rédl Károly halála általános mély és igaz részvétet keltett nemcsak Szatmáron, de a megyében is, hol sok jó ismerőse volt. Min­denki szerette és tisztelte benne a kellemes, úri modorú, előzékeny embert, a páratlanul pedáns, szorgalmas hivatalnokot, a rajongással szerető családapát. Tragikus halálát régi betegsége, az ütőérelmeszesedés okozta. A boldogultat f. hó 9-én helyezték örök nyugalomra óriási részvét mellett. Uj vicinális vasút Szatmármegyében. A ke­reskedelmi miniszter a Szatmár—bikszádi h. é. vasút részvénytársaságnak egy Szatmárról indu- lólag Lázári, Homok, Kispeleske, Szárazberek, Méhtelek, Garbolc, Nagy- és Kishódos, Nagypalád szatmármegyei, Forgolány, Tivadar, Péterfalva, és Bökény ugocsai községeken át Tiszaujlakig tervezett keskenyvágányu vonatra előmunkálati engedélyt adott. Halálozás. Vaskovics János, szinérváraljai kir járásbiósági írnok, május 9-én reggel életének 35-ik évében tüdővészben elhunyt. Megőrült mozdonyvezető. Izgalmas jelenet­nek voltak szemtanúi azok, kik május 1-én reg­gel utaztak a Szatmár—bikszádi vonaton. Varga Gusztáv mozdonyvezetőn az utón az elmezavar tünetei mutatkoztak s az esti vonattal megkötözve szállították Szatmárra, s itt az állomáson a men­tők vették pártfogásukba. A jelenlegi járványos időben rendkivüli bacteriumölő hatása és szerencsés vegyi össze­tétele folytán legtökéletesebb az összes álla­mokban törvényesen védett: Calox-fogpor. Ártalmatlan — savmentes — antiseptikus — szagtalanító por, melyből a szájnedvek behatá­sára oxygen (H2 O2) szabadul fel. Az oxygen a fogakat az elromlástól óvja, fehéríti, — a fog- hust gyógyítja. A »Calox« legtökéletesebb fog­por, mely a szájat ideális hygienikus állapotba hozza, üdíti, tisztítja és fogkőképződést meg­gátolja. A »Calox« az összes betegségek csiráit (bacteriumait), melyek a szájon át igyekeznek a szervezetbe, elpusztítja. Gyermekeket óvja fertőző betegségektől. 1 szab. acél doboz, mely 3 hó­napig eltart, 1 K 50 fül. 4 darabot bérmentve küld: Bajnóczy S. gyógyszerész laboratóriuma Nagybánya. Szinórváralján kapható: Gerber Béla gyógyszerész urnái. Uj bányatulajdonos. Shakleton hadnagy, a bálor angol délsarki utazó magyar bányatulaj­donos lett. Ezt bizonyítja a hivatalos lap pén­teki közleménye, mely szerint a keresk. minisz­ter a p.-ü.-miniszter hozzájárulásával az 1907. évi III. t.-czikkben meghatározott kedvezménye­ket Ernst Shakleton londoni lakos Nagybánya környékén létesítendő aranybánya vállalatainak érczelőkészitő és feldolgozó üzemágai részére az üzembehelyezés napjától számítandó 15 évre előzetesen biztosította. Öngyilkossági kísérlet. Szilágyi Matild tizen­négy éves cselédleány Nagybányán gyufaoldatot ivott. Komolyabb baja azonban nem történt. A kihallgatás alkalmával öngyilkossága okául azt adta elő, hogy összeveszett egy cselédtársával. Hajnalcsillag. Rider Haggard, az egzotikus regények Írója ismét különös és káprázlató miliőből merítette az uj regényének a témáját. A régi Egyiptom históriájának egyik érdekes epizódja szélesedik ki a Hajnalcsillag czimü regényében, amelyben az évezredekkel ezelőtt élt világ elevenedik meg. Ragyogó, friss színek­ben, szemkápráztató pompával jelenik meg előttünk az ó-egyiptomiak élete, mint valami mozgalmas históriai festmény. De ez tulajdon­képpen csak a keret, ametyben még erőtelje­sebben érvényesül az az izgalmas és örök értékű emberi dokumentumokban gazdag történet, ame­lyet Rider Haggard poétái finomságokkal és mesteri kézzel komponált belé. A kétkötetes regény az Egyetemes Regénytár gyűjteményé­ben jelent meg. Ára vászonkötésben 2 korona 40 fillér. Anyakönyvi kimutatás. 1911. május 7-ig. Született-, máj. 2-án Gávris János és Dáncs Ju­liannának »György«; 2-án Apán Tivadar és Argyelán Máriának »János«; 4-én Rusz Jánosnak és Rákolcza Fiórinak »László«; 1-én Tódor Gyula és Nagy Teréznek »Gyula« nevű fia. —Meghalt: máj. 3-án Lázár László 14 hónapos; 3-án Gyur­kán Mátyás mészáros 50 éves; 5-én Tárcza Lászlóné szül. Gyingiligán Mária 42 éves; 5-én Tódor Gyula 5 napos. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagy­érdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában levő Lendvay-téren, a »Nemzeti Szálló« helyiségében megfelelő istálló és kocsiszín áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisilatlan italok mindenkor kaphatók. — Tisz­telettel a vendéglős. Piaci árak. (Szinérváraja, 1911. május 4-én.) Búza ..........................22 K — f Ro zs..........................18 K — f Ár pa..............................nincs Za b..............................16 K — f Teng eri.................• . 12 K 50 f Sz erkesztői üzenetek. Reform. Sajnáljuk, nem tehetünk eleget b. kirán- ságának, mi a mostani elöljáróságot úgy ismerjük, mint a község érdekében mindent elkövetni kész hatóságot. Amit említ, az csak gáncs lehet, mely az igazságnak még az ár­nyékát is kerüli. Ha szükség lesz rá, itt leszünk mi résen. Közös jóakarattal sokat tehetünk, a széthúzás mindent elront. Jó tollára különben számítunk. T. J. Avasujfalu. Hát ismét pihen a lant? Hát ki zengi túl a bérceket ? M. S. Az Ígéretből kérünk egy-egy részecskét. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. ROLETTÁK falemezből és vászonból tetszés szerinti nagy­ságban megrendelhetők Szinérváralján. 451—1911. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti V. kér. kir. járásbíróságnak 1908. évi Sp. V. 2, 480|6. sz. végzése következtében dr. Elek Mór buda­pesti ügyvéd által képviselt Elek és Tarsa budapesti bej. cég javára, 72 korona 20 fillér s jár. erejéig 1911. évi április hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 836 koronára becsült következő in­góságok, u. m.: házibutorok, (szépirodalmi könyvek és fonográf nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1911. évi V. 31/2. számú végzése folytán 72 korona 20 fillér tőkekövetelés, ennek 1909. évi október hó 1. napjá­tól járó 5" 0 kamatai, 1|8°|o váltódij és eddig összesen 56 K 40 fillérben biróilag már megállapított költségek ere­jéig Remetemezőn, adós lakásán leendő megtartására 1911. évi május hó 18-i!c napjánál! délutáni 1 és fél órája ha­táridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1911. évi április hó 22-én. Pablé Antal, kir. bir. végrehajtó. 72—1911. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a buda­pesti VIII—X. kér. kir. járásbíróságnak 1910. évi Sp. VIII. 699/3. számú végzése következtében dr. Popper Tódor budapesti ügyvéd által képviselt Magyar könyv- kereskedő r.-t. budapesti cég javára 107 K 02 f s jár. erejéig 1911. évi jan. hó 2-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 836 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : házi bútorok, fonográf és szépirodalmi könyvek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbiróság 1910. évi V. 1042/5. számú végzése folytán 107 korona 02 fillér tőkekövetelés, ennek 1910. évi március hó 30. napjától járó 5*/0 kamatai, ,|30|0 váltódij és eddig összesen 51 korona 90 fillérben biróilag már megállapított költ­ségek erejéig, Remetemezőn, adós lakásán leendő meg­tartására 1911. évi május hó lS-ik napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek Szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1911. évi április hó 24. napján. Pablé Antal, kir. bir. végrehajtó. 1360—1911. tk. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbiróság, mint tkvi ható­ság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végre- hajtatónak Sveit Bernát bikszádi lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 9760 korona 78 fillér tőkekövetelés és ennek 5% kamatai, 58 korona 20 fillér végrehajtási már meg­állapított, valamint jelenlegi 46 korona 75 fillér és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. 144. §. alapján és 147. §. értelmében a szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbiróság területén levő, Bikszád községben fekvő, a bikszádi 702. sz. betétben A. 1.1—18. sor, 294/1., 204L3., 2102., 2134., 2135., 2542., 2547., 3002/1., 3003/1., 3391/1., 3391/2., 3391/3., 3391/4., 348G/1., 3486|2., 3487., 3488., 3489. hr. sz. ingatlanra 1017 korona; ugyanezen betétben A. 11. 1-14. sor, 1193., 1282|2, 1466|2., 2229|1., 2230., 3177., 3334|3., 3336., 4883|1., 4884|1., 488511., 4897|1., 5072. hr. sz. ingatlanra 817 korona; ugyanezen betétben A. III, 1—13. sor, 1124 , 2041|1., 2044|1., 3137|3., 3468., 3477., 3480., 3764., 4316|L, 4317(1., 4454., 4455|L, 4456|1. hr. sz. ingatlanra 875 korona ; ugyanezen betétben A. V. 1—3. sor, 2361/1., 2404., 2405|1. hr. sz. ingatlanra 284 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverés megtartására határnapul 1911. évi junius hó 19-ik napjának d. e. 10 óráját, helyéül pedig Bikszád községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlan a kikiáltási ár !/a-adán alul eladatni nem fog. Árverezni szándékozók, kivéve a Vhn. 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20°/o-át, azaz 203 korona 30 fillért, 163 korona 40 fillért, 175 ko­ronát, 56 korona 80 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállí­tott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánat­pénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. Vevő köteles a vételárat bárom egyenlő részlet­ben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, az árverés napjától szá­mított 60|o-os kamatokkal együtt az 1881. évi december hó 6-án 39415. I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt mó­don a szinérváraljai kir. adóhivatal, mint birói letét­pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1911. február 17-én. Petnéházy s. k. kir. aljárásbiró. A kiadmány hiteléül: Lipcsey Sándor, telekkönyvvezető. Dada kerestetik. A szinérváraljai I. számú állami óvodához, havi 25 korona fizetésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom