Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-02 / 5. szám

1911. Január 31. (2i 5. szám. A kath. Legényegylet bálja. Az idei farsang úgy látszik jobban kedvez a báloknak, mint a múlt évi, mert jan. 14-én a »rongyos« egylet, 22-én vasárnap pedig a kath. Legényegylet tartott úgy erkölcsileg mint anyagi­lag nagyszerűen sikerült táncmulatságot, amelyre a szép és kedves közönség már 8 óra előtt kez­dett gyülekezni. Minthogy színdarab most nem volt, azonnal ráhúzta Rácz Lajosnak a bandája a fiatalság járta is a táncot fáradhatatlanul, igazi magyaros jókedvvel, fesztelenül egészen reggelig. Szünetek között a táncosok is meg a nézőközön­ség nagyszerűen mulatott a sok tréfán, mókasá- gon, amelyet a confetti és szerpentin csata nyúj­tott! A világposta meg úgy az Egyletnek mint pedig két szép lánynak kellemes anyagi hasznot is hozott, t. i. két szép nyeremény tárgy (két igen csinos parfümös készlet) volt kitűzve; az egyik annak, aki az est folyamán a legtöbb képes lapot kapta s ezt Stauder Annuska nyerte el 128 képes lappal, a másik meg annak, aki a leg­többet árusította, ez meg Kandó Ilonkának jutott. Iszkovics M.-nak az eszméje, a tréfás árverezés is kitűnő hangulatot keltett a fiatalság között, az egyletnek pedig egy kis anyagi hasznot hajtott! Aztán szép és kedves látványt nyújtott a két né­gyes, amelyet mesésen rendezett Ziegler György táncrendező, meg is tapsolták érte! Hogy mily nagy számban voltak a táncosok, mutatja az is, hogy az első négyest 36 s a másodikat (amely reggel 4 órakor volt) is még 32 pár táncolta. Mindenki jól mulatott, igazán szép és kellemes volt ez a táncmulatság, amelytől bizony nehezen és fájó szívvel búcsúztak a szép lányok, de hát hiába! A »mamák* már sűrűén emlegették: »hiszen már fényes nappal lesz, mig haza jutunk* s azt az ajánlatot tették, hogy inkább máskor és többször eljönnek a »legényegyleti mulatságba«, ha olyan jól mulathatnak megint! Nos hát a viszontlátásra majd a — majá­liskor!! ! A mulatságra jegyeiket megváltották és felülfizettek: Papolczy Béla, Fényes Béla 10—10 K, Kepes Testvérek 6 K, Dr. Székely József 5 K, Frank József és Mészáros N. 3 K 40 f, özv. Jaczkovics Gáborné 3 K, Dr. Székely Farkas, Kelemen Dezső 2 K 40 f., Bárány Béla, Irinyi Sándor, Török M. Lajos (Csap), Fábián István, Schvanner Rudolf, Braun Sándor, Gerber Béla, 2—2 K, Solyom Sándor 1 K 80 f., Stauder János, Mühlbauer 1 K 50 f., Lengyel Endre 1 K 40 f., Szabó Ferencz, Osztián Antal, Nyikoda Sándor, Ziegler György, Bartos Zsigmond 1—1 K, Svarcz J-né, Ecsedy Károly, Fábián Ferencz, ifj. Makray József, Sebő Béla, Kandó Sándor, Ullmann Vidor 80—80 f., Becsy Sándor, Turbucz Ferencz, Semmel Adolf 50—50 f., Dittrich Ilonka, Korbuly Mária, Dueon Berta, Kölcsey István, Gaál István, Tóth Vendel, Cserey Sándor, Mikő Imre, Kálmán Béla, Stauder József, Szókán Demeter, Iszkovics Mór, Iszkovics Péter, Izvorán György, Venter Gyula, Szaszarán György, Rózner Ernő, Rozenteld J., Klein H., Lővy Jenő 40—40 f., Nagy Miklós és Fekete József 20—20 fillér. A jelenlevő nagyközönségnek a szives rész­vétéért, a felülfizetőknek nemes adományaikért s a rendezőknek szives fáradságukért őszinte és hálás köszönetét mond a vezetőség. Repülőgép feltaláló vár­megyénkben. Az európai nemzetek versenyében, az avia­tika terén, mi magyarok, ha nem is egészen, de némi részben mégis annyira hátra maradtunk, hogy valóban minden lépést örömmel kell ven­nünk, ami ez irányban hazánkban történik. Szatmárvármegyében, Angyaloson lakik egy fiatal ember, aki a maga tervezései szerint ha­talmas repülőgépet állított össze moaop'án-rend- szer szerint, akik látták, elragadtatással beszél­nek róla. Az illető föl is szállna már vele s legelőször Szatmáron akarná bemutatni, azonban a motorbeszerzéshez már nincs elegendő pénze. Csekély összeg kell hozzá az igaz, de akinek két krajcárja nincs, annak egy zsemlye is drága. Hogy az érdekes bemutatkozás megtörtén­hessék, többen a megyei urak közül összeállot- tak s részvénytársasági alapon akarják a pénzt a törekvő magyar fiatalemberek összehozni. E célból a következő felhívást bocsátották ki: SZÍN ÉR VARALJA Felhívás! Az óriási haladásnak, melyet az emberi­ség az utolsó évtizedek alatt a tudomány érde­kében tett feltalálások terén elért, talán legna­gyobb vívmánya a repülőgép. Ma már elszánt emberek egész vezérkara hasítja a levegőt gépeivel. Beláthatatlan az a látkör, melyet a jövő ennél a látványnál elibénk rajzol. A tudomány ezen bajnokai tehetségeiket, egész tevékenységűket, sőt életöket készek áldozni a repülés magasztos eszméjének szolgálatában. Megmozdult az egész emberi társadalom, hogy kivegye a maga részét ezen magasztos cél támogatása iránti kötelességéből. Országok és államok vetekednek egymással nemes hazafiság által tüzelve, melyiknek nevé­hez fűződjék a legtökéletesebb ilyen alkotás, melyiknek szülöttje legyen a levegő és a törté­nelem második Ikarusa. Látjuk, hogy a német társadalom rövid napok alatt milliókat hozott össze s bocsátott rendelkezésére Zeppelinnek, hogy gépét tökéle­tesíthesse s további kísérleteit lehetővé' tegye. A kis Románia, mint állam, állandóan támogatja kísérletezőit. Sajnos, a magyar kormányzat, a magyar társadalom ez ideig még mitsem tett, amivel nem egy geniális feltalálóját támogatta, céljának elérésében elősegítette volna, pedig buzdítás vezet a dicsőséghez, de a dicsőségnél fontosabb általános emberi érdekek fűződnek a repülés eszméjéhez. Ilyen a röghöz való lenyügözöttség alól való felszabadulás és ami az emberi fantá­ziát évtizedek óta izgatja, a magasba való törekvés. Fordítsuk mi is egy pillanatra tekinte­tünket a magasba s a jövőbe! Fogjuk fel mi is kötelesség gyanánt szol­gálni ezt a célt s hozzájárulni anyagi erőnk leg­kisebbjével is e cél megközelitéséhez, talán el­éréséhez. Csók Károly jogszigorló angyalosi (Szat- már-m ) lakos egy repülőgépet (monoplán) szer­kesztett s épített, amely sajátszerü alkatánál, biztonsági készülékénél fogva meggyőződésünk szerint hivatva van a repülés problémáját a tö- tökéletesedés terén előbbre vinni. A gép Angya­losban egybealkotva készen áll, csupán csak a hajtó-erőt szolgáltató (ma már bármely ilyen gyárban beszerezhető) motor hiányzik még hozzá, hogy a magasba szálljon. Anyagi erői azonban kimerültek ahhoz, hogy gépét ezen legfontosabb alkatrészszel is elláthassa. A szatmármegyei társadalomhoz fordulunk tehát oly célból, hogy egy részvénytársaságot alkotva, teremtsük össze azt a csekély tőkét, mely egy ilyen motor beszerzését néki lehetővé teszi. Alantirottak elhatároztuk, hogy Csók Károly vállalatának, pénzügyi biztosítása céljából Szat- márvármegye társadalmát megnyerve, 250 darab — egyenként 20 (húsz) korona névértékű — rész­vény kibocsátásával a szükséges 5000 (ötezer) korona tőkét elő teremtjük. A részvénytőke egyelőre a gép értékében, továbbra pedig a kiállítások és nyilvános felszál­lásokból eredt jövedelemben fogja fedezetét és jö­vedelmezőségét találni s ezzel az alakítandó részvénytársaság célját és rendeltetését is rövi­den jeleztük. Alulírottak, mint alapítók, részvénytőke jegyzése után kötelezettségünknek fogjuk ismerni a részvényeseket alakuló közgyűlésre annak ide­jén összehívni. Az aláírások zárideje 1911. áp­rilis hó 1. A jegyzett részvények összegét egészben, vagy annak legalább 20%-át Nagyságos Doma- bidy Victor földbirtokos urnák, Angyalos, u. p. Pátyod, Szatmár-m. címre beküldeni szíveskedjék. Kelt Angyalosban, 1911. évi január hói 1-én. Alulírottak, mint alapítók: Domahidy Victor, Sznhányi Ferenc, Teleki László, berenczei Kovát» Géza, Damokos Ferenc Közöltük a felhívást, mint érdekes kultúrtör­téneti aktát — vármegyénkből, abban a remény­ben, hogy a merész úttörő magyar fiatalember­nek azt a csekély összeget, a módosabbak ha­marosan jegyezni fogják. HÍREK. Kinevezés. A szatmári közkórházi másod­orvosi állásra Csaba Adorján főispán Dr. Lükő Béla budapesti mütőorvost nevezte ki. Hymen. Domokos István, szinérváraljai áll. tanító ma, kedden tartja esküvőjét a szinérvá­raljai ref. templomban özv. nagysennyjei Majos Adámné szül. jászói Jászay Zsuzsánna leányával, Ilonkával. Őszintén gratulálunk! Esküdtek. A februári ciklusra esküdtszéki tagokul Szinérváraljáról Osztián Antal, kereskedő és Pigai Adám asztalosmester sorsoltatott, ki. Ezek szavazata is hozzá fog járulni a csenger- bagosi rablógyilkosság ügyében hozandó ver­dikthez. Alakulóban az uj társaskör. Rokonszenvün- két előlegeztük lapunk egyik számában annak a mozgalomnak, mely egy uj társaskör megalakí­tását tűzte ki célul. Rokonszenvvel kisérjük ennek a kulturális mozgalomnak minden egyes meg­nyilvánulását, mert meg vagyunk győződve, hogy ez lesz hivatva* áthidalni azt a végtelen űrt, mely a régi »Uj társaskör* és »Polgári kör* között fennállott, illetőleg egyesíteni fogja azokat az erőket, melyeket ez a végtelen ür szétvá­lasztott. Egy bizalmas értekezlet az előmunká­latok megejtésére bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Szilágyi Tihamér, kir. vezető járásbiró elnöklete alatt dr. Székely Farkas, kir járásbiró, dr. Székely József ügyvéd, Spitzer Ödön adóhi­vatali ellenőr és Irinyi Sándor állami iskolai igazgató. Gyászhir. Ilosvay Endre, a mátészalkai járás volt főszolgabírója, kit példás rendtartása miatt »minta főszolgabíró« címmel tisztelt meg a társadalom, e hó 22 én Szatmáron meghalt. A halálesetről a család a kővetkező gyászlapot adta ki: Alulírottak a kiterjedt rokouság nevében is fáj­dalommal tudatjuk, hogy a szerető férj, apa, nagy­apa, testvér, nagyilosvai Ilosvay Endre, Szatmár- várrnegye nyugalmazott főszolgabirája, törvény- hatósági bizottsági tag, a Szálkái Ipar és Keres­kedelmi Bank elnöke s igazgatója, a Szatmár­németi Hitelbank igazgatósági tagja stb. folyó hó 22-én éjjeli 10 órakor, élete 54 ik, boldog házassága 31-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után jobb­létre szenderült. A drága halott hült tetemei folyó évi január hó 24-én, délután 3 órakor fognak Szatmáron, Hármán Mihály-utcza 2-ik számú gyászháztól a róm. kath. egyház szer­tartása szerint beszenteltetni és a vasuti állo­másra kikisértetni és Mátészalkára elszállitlatni. Mátészalkán a drága halott földi maradványa január 25-én délelőtt 11 órakor fog a máté­szalkai családi sirkertbe a róm. kath. egyház szer­tartása szerint nyugalomra helyeztetni. Szalmát', 1911. január hó 22-én. Áldott legyen emléke és az örök világosság fényeskedjék neki! özv. nagyilosvai Ilosvay Endréné sz. kisjeszeni Je­szenszky Erzsébet neje, Ilosvay Aladár, Uosvav Blanka, özv. Izik Vilmosné sz. Ilosvay Erzsébet, Ilosvay Endre, Ilosvay György, Ilosvay Bella gyermekei, Ilosvay Ferencz, Ilosvay Sándor testvérei, Ferinké, Endre, Blanka, Endi, Liliké unokái. Adokivető bizottságok megalakítása. Az 1911. 1912. és 1913. évekre alakítandó adókivető bi­zottságokba Szatmárvármegye alispánja kinevezte: I. A Nagykárolyban működő adókivető bizott­ságba : Rendes tagnak Janiczky Albert, Papp Béla; póttagnak Strómájer Ferencz és Lochmájer Márton nagykárolyi lakosokat. II. A Szatmáron működő adókivető bizottságba: Rendes tagnak Buttykay Samu szatmári, Madarassy Zoltán szatmárudvari; póttagnak Kossuth István komlódtótfalusi és Gás­pár Sándor szatmárudvari lakosokat. III. A Nagy­bányán működő adókivető bizottságba: Rendes tagnak Miskolczy Sándor, Moldován László; pót­tagnak Szász József és Molnár Antal nagybanyai lakosokat. IV. A Nagysomkuton működő adókivető bizottságba: Rendes tagnak Dr. Oisavszky Gyula nagysomkuti, Brunner Károly pribékfalvi; pót­tagnak Prunker Dezső és Salamon Márton nagy- somkuti lakosokat. V. A Mátészalkán működő adókivető bizottságba: Rendes tagnak id. Je- szénszky Sándor, Tauszig Gyula; póttagnak Ko­vács József és Szepessy Károly mátészalkai la­kosokat. VI. A Fehérgyarmaton működő adókivető bizottságba: Rendes tagnak Máríonffy Lajos, Bakó István; póttagnak Vaszkó Gyula és Kozma László fehérgyarmati lakosokat. VII. A Szinérváralján müküdS adókivető bizottságba: Rendes tagnak: Dr. Ember Elemér, Losonozy Gyula; póttagnak Boér Károly (meghalt) és Szilvássy Dániel szi­nérváraljai lakosokat. Alapítvány adomány. Dr. Kaba Tihamérné úrasszony a »Szegénysorsu iskolás gyermekeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom