Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-30 / 48. szám

SZÍN ÉRV ÁRALJA 1911. November 28. (2) 48. szám. apró petéket, tojásokat. Bár ez is veszedelmet rejt magaban, de a jövő év veszedelme ezen paizstetveknek maradékai, melyek millió szám­ban lepték el a szilvafák vastagabb ágainak alsó felén levő repedéseit, sőt magát a törzset is s csak jó megfigyeléssel láthatni azon kisebb- nagyobb élénk rozsdafoltokat. Ezen rozsdafoltok a millió tetü paizsának egymáshoz való tapadásából keletkezett s alatta vannak meghúzódva a szilvafák vérszopói, a tetvek. Ezek tavasszal elhagyják téli szállásaikat s mennek nyaralni a vékony galyakra, friss haj­tásokra s szaporodnak tovább millió és millió számra. A porszemü petéket, sőt a fiatal paizs- tetveket is viszi a szél egyik fáról a másikra, sőt a már kiszáradt fát el is hagyják s költöz­nek más fára. Ha ezeket nem pusztítjuk, pár év múlva nem lesznek szilvafáink s hiába hozatunk más­honnan s hiába ültetünk, mert azok nem lesz­nek tartósak s esetleg a gyümölcs is féléretlen lehull róla. Azért hát csak rajta, nem kell saj­nálni sem a költséget, sem a fáradtságot, min­denki fogjon az irtáshoz. Szilvafáit nyesse meg, ne legyen annak sürü a koronája. A sűrű szil­vásokat ritkítsa meg, hogy a napfény besüthes­sen közéjük s a levágott galyakat, törzseket ott a helyszínén égesse el. Azután ásássá, ka- páltassa fel a szilvafák, de más fák alját is és ha a legújabb rovarirtó szerrel akar permetezni, — pedig minden gazdának kötelessége magáért is és másokért is ezt tenni — akkor még a fák töve körül, a törzs mellé húzássá fel a földet, nehogy a permetező anyag nagyobb mennyi­ségben lefolyva, esetleg megtámadja a gyök nyakát. Ezek után készítsen agyag, mész, hamu, marhatrágyából vízzel egy már ismert meszelő­anyagot s ezen keverék minden 100 literjéhez töltsön 15 litert a legújabb és- hivatalosan is, gyakorlati gyümölcstermelők által jónak ismert róvarirtószerből, melynek Dendrin a neve s kapható Nagybányán, Harácsek Vilmos Utódai kereskedésében. Ezen szert addig kell kavarni, mig a ke­verékben eltűnik, feloldódik, összevegyül a többi anyagokkal s azután, mint rendesen, bemeszel­jük vele nemcsak a fák törzsét, hanem a hozzá­férhető vastagabb ágakat is s nemcsak a szilva-, hanem más gyümölcsfáinkat is. Azonban ez a már igen is elhatalmasodott bajra még nem nem elég! Rügyfakadás előtt — legjobb március hónapban — fáinkat ugyan­csak Dendrinkeverékkel — 100 liter vízhez 19—15 liter Dendrin kell — meg kell perme­tezni, hogy a gályákon s vékonyabb ágon le­vők is elpusztuljanak. Esetleg valakinek a Dendrin szine és sza­gáról az a gondolata támadhat, hogy az olcsóbb Az ezredes felállt s némán járkált a szobában. — Mi történt azután ? kérdezte a hallgatók egyike. — Tovább nincsen, felelt Ivanoíl. Elutaz­tam azután vissza Czenosztochauba. — De hát ki volt a kisértet ? kérdezték egyszerre mindnyájan. — Hogy ki volt, hiszen az természetes. — Hogyan, hogy természetes ? — Hát — a feleségem volt. A lányok bosszankodvaugrottak fel helyükről. — A felesége ? De hiszen az lehetetlen 1 — Lehetetlen?! Velem volt és az ebédlő­ben lakott. Mit gondoltak önök, hölgyeim?! — Ah! hangzott a csalódás felkiáltása. — Hiszen ez nem is mese. Oly sokat Ígérőn kezdte! A vége csöppet sem érdekes! — Hm, mondta az ezredes. Önök jobb sze­rették volna, ha más kisértet járt volna nálam, nem a feleségem! Gondolják meg csak, ha önök férjesek volnának .. . A lányok bosszankodva pirultak. — Ez nem szép magától, hogy igy becsa­pott bennünket. Érdekesebbet kellene mesélnie, nem ilyen unalmasat! — No nyugodjanak meg! az ezredes csalfán mosolygott. A vége csak tréfa volt. Igazán nem volt a feleségem, elhihetik, az intéző felesége volt! — Oh! Valóban! A lányok már nem duzzogtak. Nevető sze­mekkel ültek és kérésekkel ostromolták Ivanoífot. — Még egy mesét! könyörögtek. Még egy ilyet, hiszen ez gyönyörű volt! karbolineumot használja a meszeléshez, a per­metezéshez. Ezt ne tegye, mert igaz, hogy a Dendrin is karbolineum, de olyan karbolineum, mely a vizzel keveredik, abban feloldódik, egyen­letesen eloszlik, mig a karbolineum mindig a viz felszínen fog úszni s igy egy helyre több jut­ván, mint más helyre, a fát megtámadja. Sokan lesznek, akik úgy a költséget, mint az időt sajnálni fogják a fáktól, azok azonban gondolják meg azt, hogy mennyibe fog kerülni egy uj szilvás ültetése s mily szomorúság és kár lesz akkor, ha majd a szilvát féléretten, összezsugorodva lehullni látjuk. A meszelést, takarítást csak a rest és zsu­gori gazda fogja sajnálni fáitól s nem fog külön­bözni azon városunkban is található fuvarosok­tól, kik lovaikat silány takarmánynyal táplálják, azonban korbácsnyéllel biztatják, kényszerítik a munkára, mig szegény pára az utón felfordul. A permetezést, a permetezőanyag és per­metező-gépek beszerzését pedig legjobb lenne szövetkezeti utón végezni. Több gazda, leginkább szomszédok, álljon össze s vegyen gépet, anyagot, igy sokkal olcsóbba fog kerülni a permetezés s a permetezőmunkásokat is könnyebben lehet kapni hosszabb munkára. Nem kell hát gazdauraim sokat gondol­kozni, mert kifogyunk az időből s aztán majd vakarhatjuk fejünket a pusztulás láttára! Rozsos István. Különfélék. Uj vasutigazgató. e cim alatt megírtuk, hogy L. Bay Lajos országgyűlési képviselőt, nagy­bánya—zsibói h. é. vasút igazgatójává válasz­tották meg báró BánfTy Dezső helyébe. Ez a hir ebben az alakjában téves, L. Bay Lajost nem a nagybánya—zsibói, hanem a nagykároly—zilahi (szilágysági) h. é. vasút igazgatóságába válasz­tották meg. Disznótor. A sziuérváraljai társaskör szom­baton este disznótor cim alatt valóban kedves, barátságos estét nyújtott tagjainak. A vacsora, mely akármelyik előkelő vendéglősnek dicsére­tére vált volna, általános megelégedéssel talál­kozott. A kör szolgája, Bordán Károly készítette. A vacsora után aztán jött a bor, meg a cigány. Úgy reggelfelé ürült ki a kaszinó nagyterme. Nagyon helyesen cselekszi a Társaskör, ha az ilyen összejöveteleket állandósítja, de vájjon mit szólnak hozzá az asszonyok ? Nem jó volna talán őket is szórakoztatni egyszer-egyszer ? Kíséreljük meg, hátha sikerül! Még azt találnák mondani, (nagy igazán) hogy az efféle diéznótorok csak olyan ni. .. titulus bibendi, ha ők nincsenek ott. Urvacsoraosztás lesz a szinérváraljai ref. templomban december 3-án délelőtt tiz órakor. Adomány. Mónus Lajos, tűzoltó alparancs- nok (Szatmár) és ifj. Szent-Iványi Gyula birtokos (Apa) 10—10 koronát adományozott a szinér­váraljai tüzoltóegyesületnek. Az adományokért e helyen is köszönetét mond a tüzoltóegyesület vezetősége. Zivatar. Az ősz, mely az öregség felé hajló csendet jelzi, a múlt héten alaposan kirúgott a hámfából. Hétfőre virradóra olyan vihar volt, hogy a Makray Károly présházát teljesen szét- hordta, a dr. Tatár János istállójának tetejét megrongálta. Ugyanazon nap este fél tiz órakor pedig olyan villámlás és mennydörgés volt, hogy akár áprilisnak is becsületére vált volna. A telekkönyvek megtekinthetési ideje a leg­újabban kiadott igazságügyminiszteri rendelet ér­telmében december hó 1-én megváltozik, amennyi­ben telekkönyveket köznapokon csak d. e. 10-től 12 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 9-től 11 óráig lehet megtekinteni. Lopások. A nap elkésett meleg sugarai még nem engedik eszünkbe ötleni a telet; de e szo­morú évszak elmaradhatatlan hírnökei, a mi szo­kásos tolvajaink már jelzik, hogy nincs mit bízni a nap fényében és melegében, mert itt a tél a küszöbön, ük ugyanis, a kedvesek, megkezd­ték a gyűjtést a hideg télre. Igazán nem lehet őket okolni, hogy a tiszteletre, mellyel a tolvaj- lások mestereit elhalmoznók, nem jelentkeznek. Hiszen ez a tisztelet oly sovány, a lopott és lopandó libák és sertések meg oly kövérek! Csütörtökre virradóra Godel Sámueltől öt liter körtepátinkát, Laksz korcsmárostól, hat hízott libát Kósa Józseftől 80 liter bort loptak el. Ugyan ki meri még mondani, hogy nincs nálunk egyen­jogúság? Hát ha még a tolvajok is ily stil- és gyomorszerüen és a szociális fogalmaknak meg­felelőig tudják beosztani nem épen közkedvelt munkájokat, nem feltehető-e, hogy azok, akik nem lopnak, még inkább respektálják a parcel­lázás előnyeit?! Nem. De ezt a tolvajbeosztást nem jó lesz általánosítani. Kérjük is a csendőr- séget, hogy ezeket az aranyos kriszkindüket legyen szives letépni a mi karácsonyfáinkról s ha lehet, akassza más fára. Jókedvre dérit borral keverve az égvényes szénsavdús Máriavölgyi természetes savanyúviz. A felekezeti tanitók arcképes igazolványai­nak jövö évi érvényesítése tárgyában a vallás- és közokt. miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőig, eddigi szokástól eltérően, a követ­kezőleg intézkedett: A nem állami tanszemélyzet, beleértve az összes népoktatási tanintézeteket, a féláru vasúti menetjegyek váltására jogosító arcképes igazolványoknak a következő évre való érvényesítését tanintézetenként, együttesen tar­tozik kérelmezni, és pedig az illetékes kir. tan­felügyelők utján. A közös s az iskolaszéki elnök által láttamozott folyamodványokhoz az illetők névjegyzéke is csatolandó s erre annyiszor két (2) korona értékű postabélyeg ragasztandó fel, ahány személy neve azon foglaltatik. Magától értetődik, hogy ezen kérvények minden évben legkésőbb december végéig nyújtandók be a már említett helyre, honnan ezek ezentúl direkt lesz­nek a Máv. igazgatóságához továbbítva. Később érkezett, avagy hiányosan kiállított, nem helyesen bélyegeit kérvények tárgyalás nélkül visszautasit- tatnak. Szatmárnémeti, 1911. november hó 21-én. Bodnár, kir. tanfelügyelő. Az ország legnagyobb városai. A hivatalos lap nov. 16-iki számában közli a 10 ezer lélek­nél népesebb városokra és községekre vonatko­zólag az 1910. évi népszámlálás végleges ered­ményét. E szerint a városok a következő sor­rendben következnek: Budapest, Szeged, Sza­badka, Debrecen, Pozsony, Temesvár, Kecskemét, Nagyvárad, Arad, Hódmézővásárhely, Kolozsvár, Újpest, Miskoicz, Pécs, Fiume, Győr, Kassa. Utolsó helyen Kisvárda áll 10,019 lélekkel. Szatmár az ország városainak sorában a 24. helyen áll, la­kossága 34,802, ebből katona 741; Nagykárolyban: 16,078, ebből katona 154; Nagybányán: 12,874. A kapával dolgozó testvér. Kőszegremetén a múlt nap összeszólalkozott Varga János 50 éves kőszegremetei lakos a testvérével Varga Pállal, kit a veszekedés hevében Varga Pál há­zában egy kapával úgy meg vágott, hogy az által rajta 20 napon túl gyógyuló testi sértést ejtett. A nyomozás megindult. Máriavölgyi savanyúvizek a leg­zamatosabbak és legolosóbbak. Fő­raktár Neumann Testvérek, Marko - vits Lázár és Virág Sándor uraknál. A gyümölcsfák őszi ápolása. Minden gaz­dának gondolnia kellene arra, hogy gyümölcsöse évről-évre jó terméseket adjon, mert ezáltal nem­csak házának gyümölcsszükségletét tudja ellátni, holott a gyümölcs evése egészségi szempontból is nagyon fontos, hanem jelentékeny jövedelemre is tehetne szert, ami vidékenként nagyon is szá­mottevő összegekre rúg. Hazánk egyes területén is, igy Kecskeméten s Nagykőrös vidékén, Mára- marosmegyében, a gyümölcstermés értéke igen jelentős dolog, de főleg azután Tirolban nem egy község lakossága kizárólag gyümölcstermelésből él. Mig azonban Tirolban minden évben terem­nek a fák s csak ritka eset az, hogy a termés gyöngébb legyen, addig nálunk csak minden 2—3 évben lehet jobb termésre számítani. Ennek a körülménynek egyedüli oka, hogy gyümölcsfáinkat nem trágyázzuk, e nélkül pedig a talaj nem tud a gyümölcsfáknak annyi táplálékot nyújtani, hogy azok minden évben teremhessenek. Meg kellene tehát szívlelni gazdáinknak, hogy a gyümölcs­fákat is minden második évben okvetlenül trá­gyázni kell, ha azt akarjuk, hogy azok állan­dóan jól teremjenek. Most őszszel van ennek a trágyázásnak az ideje, amely célra vagy istálló­trágyát, vagy műtrágyákat kell használni. Az istálló-trágyának csak úgy lehet hatása, ha a fák alatt a földet felássuk és pedig a korona egész területe alatt s azt vastagon meghordatjuk istálló-trágyával, azután pedig bekapáljuk azt. Ha azonban a törzs körül csak 1 méternyire kapáljuk fel és trágyázzuk meg, alig lehet ha* V

Next

/
Oldalképek
Tartalom