Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-02 / 44. szám

1911. Október 31

(2) 44. szám.

választottak pedig köszönik a beléjük helyezett bizalmat.

Ezután Illéstalvi Pap György emelkedik szólásra, aki szociális és politikai kérdést tárgyal, követeli a nemzetiségi törvény végrehajtását, elitéli, hogy román vidéken hivatalnokaink nem értik a román nyelvet s elmond egy esetet, ami vele történt meg az illetékes szolgabiróságnál, ahol ó' mint panaszlott volt kénytelen tolmácsolni az ellenfél tanúinak a vallomását. Ily esetek elkerülése végett, de meg jogaink értelmében is a románlakta vidéken a hivatalnokok románok kell hogy legyenek, vagy ha a románokból nem tellene elég, nem jutna mindenhova, úgy azok közül a magyarok közül, akik románul jól tudnak, kell hogy legyenek a hivatalnokok s csakis igy képesek igazságot szolgáltatni, ha megértik a népét. (Mirevaló a román tolmács ? Szerk.)

Áttér majd a választói jogra, fejtegeti, hogy mily drága az s sokan mily olcsón adják. Tud eseteket, hol a falu korcsmárosa megvette őket 2 forintjával s elszállítván a választás színhelyére, ott 8 — 10 forintjával árulta darabját, kinek mennyi kellett, nem nézte, hogy kinek adja, ha portékáját elakarja adni. (Ilyen eset akad a magyarok között is. Elég szomorú a nép műveltségére. Szerk.) így ezután a választói jog semmivé sülyed, de nem veszik semmibe azt a szavazót sem, aki szavazatát egv-két forintért, sőt egy félliter pálinkáért átengedi, hogy azzal üzérkedjenek. Figyelmezteti a népet, hogy ügyeljen legszentebb jogaira s e célból is szükségesnek tartja az általános, egyenlő, titkos és községenkint gyakorlandó szavazati jogot.

Általános érdeklődés között lépett most a szószékbe dr. Mihályi Tivadar országgyűlési képviselő, a nemzetiségi képviselők klubjának az elnöke, aki szónoki képességével és lelkesedésével megbüvölte az összes jelenvoltakat. Ö is az általános, egyenlő, titkos és községenkint gyakorlandó választói jogot, követeli. Hosszasan politizál Tiszával, aki elismeri, hogy az országban a legfőbb kérdés a nemzetiségi kérdés, amit rendezni kell és Tisza meg is kísérelte a kérdés megoldását, csakhogy nem tárgyalt a román nép igazi képviselőivel, hanem azokkal, akik a román erdőkben a kiszáradt fát képviselik s igy kísérlete kudarcot vallott. Tisza aradi beszéde szerint a katonai kérdés tárgyalása megakadt az obstruk- ción. Mi is ellenezzük a létszámemelést, ezek dacára nem egyesülhetünk a függetlenségi párttal, mert különbözők az okok, amiért ellenezzük. A függetlenségiek megobstruálják a létszámemelést, mert nem jut érvényre a hadseregben a magyar nyelv, de ha ez megtörténne, úgy megszavaznák azt. A nemzetiségi párt ellenzi a létszámemelést, mert súlyos terhet ró az országra, holott már az eddigi vér- és pénzáldozatokat is alig bírja. Helyteleníti Tisza azon kijelentését, hogy a létszám- emelés az eífectivebb nemzetiségi politika gyakorlása céljából szükséges. Hát a katonaság nem-e arravaló elsősorban, hogy a hazát a betörő ellenségtől megvédje, hanem azért adjuk fiainkat

— Sze-ret-lek, szép asszony, — mondta végre, félve remegő ajakkal.

— Hohó! Nem te vagy az első, aki igy beszél. S nem te vagy az első, akinek ezt feleltem : Hozd el nekem, arai neked legkedvesebb e föl- nön. S kegyemnek napja nyomban rád fog ragyogni.

Eltávozott, mély gondolatokba merülve.Ugyan mi a legkedvesebb neki a földön ?

Harmadnapra rá fölkereste jegyesét. Karjaiba zárta s elhalmozta égő csókjaival és kedveskedéseivel.

Utoljára. Bucsuzóra.

Azután megölte őt. Szivét pedig kimetszette testéből.

Másodszor lépett a kékszemü szépség elé.

— Nézd. Megöltem menyaszonyomat. íme itt hozom a szivét, neked. Még gőzölög a forró vértől. Ez volt nekem legkedvesebb a földön.

Oly mosolylyal, mely úgy érintette, mint fagyos lehelet, lépett elébe a gőgös asszony és igy válaszolt:

— Kár, hogy fiatal menyasszonyod kénytelen volt életét és szive vérét ideadni. De én semmire sem használhatom az olyan embert, aki másnak szivét többre becsüli, mint azét, akinek kegyeit áhitja.

Merev pillantást szegzett a szép dívára — s egy szót sem tudott szólni.

Aztán elment szegény fiú.

Sobse látták többé.

SZÍ N ÉRV AR ALJ A

katonának, hogy velük Tisza ránk lövessen ? Ellenzi a létszámemelést, mert felesleges és a nép nem birja el.

Dr. Lukácsiu László beszédében buzdít arra, hogy nyelvét és vallását senki el ne hagyja. Olvasott Sárospatakon egy 200 esztendős felírást, hogy »Mindenki a saját anyanyelvén művelődhetik.« Ha ez igy van Sárospatakon igy van Lacfaluban is. Jelszava a szabadság, testvériség és egyenlőség, ezért harczolunk a törvény szavának fegyverével, mig szemközt csendőrszuronyt és puskagolyót találunk. Áttér ezután dr. Falussy Árpádnak Kolozsváron a közművelődési egyesület gyűlésén tartott beszédére, ahol az nagy bátorsággal támadta az összes románságot, mert hű- telen a trón és a haza irányában és az ország ellenségeivel paktál.

Ez nem igaz, a történelem lapjai igazolják, hogy az ország védelmében a román nép mindig tekintélyes részt vett. Ezt elismerte Tisza István is miniszterelnöki székfoglalója alkalmával mondott beszédében s nevetségesnek találja, hogy Falusi most ezeket tagadni meri. Felemlíti Hunyadi Jánost, aki 40000 románnal indul a törökök ellen, (A románok árulása miatt el is vesztette a csatát. Szerk.) a román regimenteket, báró Urzu szereplését, Custoz/.át, Sólferinót — mind fényes bizonyíték, hogy a román kivette részét mindenkor a haza és a trón védelmében. Czá- folja a külfölddel paktálás vádját, áttér azután az iskolákra s követeli, hogy állítson fel a kormány román gimnáziumot, felsőbb kereskedelmi iskolát és gazdasági akadémiát, mert csak úgy lesz a nép boldog, ha fejlődik műveltsége.

Beszéde végén egy öreg paraszt a hallgatók sorából elő ugrik és könnyes szemekkel panaszolja, hogy éhenhalnak gyermekei, mert az urak elzárták az erdőt és legelőt, hogy ottan nvulakat és egyéb vadakat vadászhassanak, úri passzióikat töltsék, mig neki nem szabad már egy malacot vagy egy tehenet legelőre kihajtani, hogy családjának tejet adhasson.

Végül dr. Nyilván Aurél felolvassa a határozati javaslatot, mely követeli a nemzetiségi törvény végrehajtását, az általános egyenlő titkos és községként! gyakorlandó választó jogot és követeli, hogy állítson a kormány felsőbb román iskolákat. A gyűlés azt elfogadja s ez után Berinde Elek újból megköszönvén az egybegyűlteknek az érdeklődést, a gyűlést berekeszti.

Ezután ötven teritékü ebéd volt.

Leközöltük e tudósítást azzal, hogy a hatóságot a népgyülésen Báthy Lajos, szolgabiró képviselte, ki beavatkozásra okot nem talált. A tolmács szerepét Gönczy Adolf töltötte be.

Egy hasznos füzetről.

Mint ismeretes, manapság már csaknem minden községben van népkönyvtár, amely vagy a kormány, vagy valamelyik kuliuregyesület gondoskodásának köszönheti létezését. Ezekben a könyvtárakban sok jó könyv szórakoztatja és oktatja a népet, de nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy talán egy sem szolgálja annyira a nép érdekét, mint az a könyvecske, amely most hagyta el a sajtót több százezer példányban. Ezt a könyvecskét egyik leghuma- : nusabb társadalmi intézményünk, a Józseí j kir. Herceg Szanatórium Egyesület Íratta j meg és adta ki, épen a nép számára. Cime: i »A tüdövész és az ellene való védekezés ismertetése.« Ennek a szörnyű betegségnek egyik legalaposabb ismerője Geszti József dr., a József-Szanatórium igazgató főorvosa irta a füzetet abból a célból, hogy a nép, amelyből a legtöbb áldozatot szedi a tüdővész, megtanulja belőle, miként lehet okos szabályokkal védekezni a fertőzés ellen.

Bár az egyesületnek ez a könyvecske rengeteg pénzébe kerül, mégis ingyen juttatja a községekbe, mert maga a belügyminiszter rendeletben utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy a füzetet elterjessze a nép között. Az az elv vezérli az egyesületet, hogy mivel annyi szanatóriumot nem létesíthet s annyi tüdőbajos szegény ember van az országban, tehát a mostani és a jövendő generáció egészségét kell lehetőleg biztosítani a kórság ellen. Ezt pedig el lehet érni, ha mindenki megtartja azokat az óvórendszabályokat, amelyeket Geszti dr. füzete előír.

Éppen időszerű ez az ajándék füzet, mert halottak napján, mint minden évben, országos gyűjtés indul meg a szegénysorsu tüdőbajosok számára a József kir. Herceg Szanatórium Egyesület égisze alatt. Amidőn tehát az egyesület a társadalom támogatását embermentő munkájához kéri, egyúttal maga is nagyanyagi áldozzattal hasznos könyvecskével viszonozza az áldozatkészséget.

Szinte szükségtelen a társadalom jó szivébe ajánlani az egyesület aktióját, amidőn a halottaknak szánt koszorúból egy virágszálat, illetőleg ennek az árát kéri szegénysorsu betegeinek számára, mert hiszen ezt megtette maga a belügyminiszter, amidőn a vármegyék alispánjához intézett minapi rendeletében, a következőket mondja a »virágszál-gyüjtésről« és az egyesület ingyenes füzetéről:

— Minthogy a társadalom minden rétegét pusztító tüdövész ellen, az egyesület évek óta folytatott küzdelmével a legnemesebb célokat szolgálja, mely működésében az egyesületet az egész társadalomnak kötelessége a lehetőség szerint támogatni s minthogy a közigazgatási tisztviselőknek a nemes cél támogatása és a könyöradomány gyűjtés irányítása terén kifejtendő önkéntes fáradozására részemről is nagy súlyt helyezek, ennélfogva felhívom a címet, hogy hatósága területén a nevezett egyesületet a legmesszebbmenő támogatásban részesítse,

Minthogy pedig a nevezett egyesület az ország legkülümbözőbb részeiben levő fiókjainak jelentéseiből arról értesült, hogy a közönség nagyrésze éppen semmit, vagy csak alig védekezik a tuberkulózis ellen, elhatározta a tuberkulózis elleni védekezés szükségességének országszerte a legszélesebb keretekben való propagálását.

hírek.

Kinevezés Csaba Adorján főispán dr. So- mossy Ignác körorvost tb. vármegyei tiszti főorvossá nevezte ki.

Az uj szamosujvári püspök. A kormány előterjesztésére az apostoli király Hosszú Vazul lugosi püspököt — a szentszék hozzájárulásával— szamosujvári pü-pöknek nevezte ki. Hosszú Vazul nyolc évvel ezelőtt lett püspök Lúgoson, hol Radu Demetert váltotta fel. Benne a püspöki kar kiváló tagot, a lugosi egyházmegye tevékeny főpásztort nyert. Most. apostoli munkájához tá- gabb teret kap, mert. a szamosujvári egyházmegye a legnagyobb a görög szerlartásu katholikusok egyházmegyéi közt.

Kinevezés. A m kir. pénzügyminiszter Hol- czinger Imre mátészalkai adóhivatali gyakornokot a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű adóhivatali tisztté a fehértemplomi m. kir. adóhivatalhoz kinevezte.

Adomány. Dr. Ember Elemér orvos ur egy perből kifolyólag 10 koronát adományozott a »Szegénysorsu iskolásgyermekeket segélyző egyesületének«. Az egyesület nevében hálás köszönetét mond Buti Vince pénztáros.

Tanitóválasztás. Gsanáloson III. tanítói állásra Csalányi Józsefet, a most szervezett tanítónői állásra pedig Rokk Gizellát, Rokk István, helybeli segédlelkész nővérét választották meg.

A debreczeni egyetem ügye. Egv 300 tagú küldöttség kereste fel a kultuszminisztert a Deb- reczenben felállítandó egyetem ügyéb.-n. A miniszter nyilatkozatában kijelentette, hogy Deb- reczen elsősorban foglal helyet azou városok közt, melyek az egyetemért versenyeznek. A küldöttség tagjai megnyugvással vették e választ, tudomásul.