Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-19 / 42. szám

(2) 42. szám. 1911. Október 17. idő és pénz kérdése. Az időt fel kell használnunk, a pénzt pedig rendelkezésre kell adnunk. Hatvanezer munkás évi ke­resete 24—25 millió korona, ebből az állam bevétele 24—2‘5 millió korona. Hát a többi bevétel a gyárak után? Visszatérül bőven, amit az állam erre fordít; nem áldozatot hoz, csak előle­get nyújt. Nem folytatom. Cáfolni akartam egy téves állítást és bizonyítani az ellenke­zőjét. Azt hiszem, sikerült. A tények bi­zonyító erejét nem lehet megtagadni. Ami áll a pamutiparra, tokozott mérték­ben áll a len-, kender- és gyapjuiparra Magyarországnak a textilipar fejlesztésére való alkalmas volta nem lehet ma már kérdéses, csak nyugodtabb politikai és gazdasági viszonyok és nagyobb anyagi eszközök kellenének hozzá, hogy a bizo­nyítás sokkal hatásosabb, az ország textil­ipara pedig sokkal nagyobb, azaz való­ban jelentékenyebb legyen. A vármegyéről. Szatmárvármegye törvényhatósági bizott­sága csütörtök délelőtt tartotta őszi közgyűlé­sét; a gyűlésnek egyedüli érdekességét a napi­renden levő választások képezték. Még a kar­zat is teljesen megtelt a vármegyeháza nagy­termében mikor délelőtt fél 11 órakor Csaba Adorján főispán megnyitotta a közgyűlést. A megyebizottsági tagok csaknem tejes számmal jelentek meg. A napirend tárgyalása előtt elnöklő főis­pán visszapillantást vetett a Szatmármegyei Gaz­dasági egyesület 50 éves jubileumára és annak kapcsán rendezett kiállításra. A felületes szem­lélő — úgymond a főispán — azt hitte volna, hogy a jubileum és a kiállítás nem egyéb, mint az egyesület tagjainak kedélyes összejö­vetele, de a gondolkodó elme belátta, hogy a kiállításnak a vármegye kulturális életébe nagy jelentősége van, mert alkalmunk volt megmu­tatni, hogy gazdasági tekintetben is mit tudunk produkálni. A politika elválasztja az embereket, a gazdasági érvek meg összehozza, amit bizo­nyít az, hogy a vármegye közönsége, amely most a közgyűlési teremben találkozva, egymás ellen küzd, a kiállítás ügyében válvetve együtt dolgozott. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után a közgyűlés a kinyomatott és szét­osztott alispáni jelentést felolvasottnak tekintette. A törvényhatóság 1912. évi költségelő­irányzata megállapittatott. A közgyűlés egy ünnepélyes aktusa kö­A hölgy borzasztóan izgatott volt. Elsőbben lehajolt, hogy segítségére legyen az ékszerész segédnek, de hirtelenül meggondolta magát, vissza­ült a helyére és bőbeszédüen sajnálkozott az eseten. A napernyő a tálcza mellett feküdt a földön. Közbe az ur is leült egy székre. — Sajnálatomra nem segíthetek, mert hogyha esetleg hiányoznék valami, a legeiső gyanú azt éri, aki segített — mondta nevetve. A két vevő tehát nézte, hogy a segéd mint igyekszik összeszedni a szerteszét gurult éksze­reket. Amikor végül összeszámlálta az ékszere­ket, kiderült, hogy négy vagy öt foglalatlan bril- liánskő hiányzik. A segéd helyzete nagyon kínos volt. Nem foghatott semmiféle gyanút a hölgy ellen, mert a keresés közben egy ujjal sem nyúlt az éksze­rekhez. A tálcza leesése is tényleges ügyetlen­kedésnek látszott, de semmikép sem jól kiszá­mított trükknek. A helyzet végtelenül kellemetlen volt, mert a segéd nem merészelte mégkérdezni a hölgy lakását. Nem tudta, nem-e magasrangu hölgy, vagy talán egy arisztokrata vevőjüknek rokona — ez esetben pedig a bizalmatlanságnak még lát­szatát is kerülni kívánta. A közben odaérkezett urat sein gyanúsíthatta, mert egész idő alatt mozdulatlanul ült helyén és semmiféle nekszus- ban nem látszott lenni az előbb érkezett hölgygyei. A hölgy maga segítette ki kellemetlen SZÍN ÉRV ÁRALJA vetkezett. Illyés Olivér vármegyei árvaszéki ülnöknek Csaba főispán felfűzte a király által adományozott Ferencz József-rend lovagke­resztjét. Illyés Olivér — mondotta a főispán — 40 év óta szolgálja Szatmárvármegyét. Az ő be­csületes működését sokszor elismerték ebben a teremben és igy újabb dolgokat nem lehet mondani róla. Adjon az Isten vármegyénknek sok ilyen tisztviselőt, különösen a nemzetisé­gek közül is kivánom Illyés Olivérnek, hogy frisseséget és fiatalos kedélyét az Isten sokáig tartsa meg. A tisztviselőtársak gratulációját Ilosvay Aladár alispán tolmácsolta meleg szavakkal és egyszersmind mint hivatalfőnök elismeréssel adózott a kitüntetett tisztviselő munkásságának. Az éljenzés lecsilapultával a választások vették kezdetüket. A választások eredménye a következő. Az újonnan rendszeresített Il-od oszt. al­jegyzői állásra közfelkiáltással dr. Németh Béla lett megválasztva. A III. oszt. aljegyzői állást Serly István 87 szavazatával szemben 173 sza­vazattal Schönpflug László nyerte el. A III-ad szolgabirói állásra Helmeczy Pált választották meg. A közigazgatási bizottság tagjaiul: Jékey Zsigmond, Böszörményi Zsigmond, Luby Béla, Szuhányi Ferenc, Tóth Mór választattak meg. Szuhányi kivételével mind a függetlenségi párt tagjai. A központi választmányt Dr. Sternberg Gézával, Róth Károlylyal, az állandó választ­mányt Róth Károlylyal egészítették ki. Az iga­zoló választmány elnöke Debreczeni István, tagjai pedig Róth Károly, Madarassy Gyula és Kaufmann Jenő lettek. Megalakították még az egészségügyi bizottságot és megszavazták a tárgy- sorozatban felvett pótadókat is. HÍREK. Kinevezések. Csaba Adorján főispán dr. Rooz Elemér nagykárolyi városi orvost, dr. Lacheta Brúnó szatmári orvost tb. vármegyei tiszti főorvosokká, dr. Weisz Ignác nagybányai ügyvédet tb.' vármegyei főügyészszé nevezte ki. Királyi kitüntetés. Ö felsége a király Nagy­károly polgármesterét, Debreczeni Istvánt a kir. tanácsosi címmel tüntette ki. Eljegyzés. Horváth András szatmárudvari földbirtokos eljegyezte özv. Ilosvay Endróné leányát: Bellát. Esküvő. Dr. Székely Farkas, kir. járásbiró október 14-én esküdött meg Kunszentmártonban özv. Turecsek Károlyné, sz. Dobay Ilona úrnővel. Sírig tartó zavartalan boldogságot kívánunk! Jegyzőválasztás. Szinérváralja aljegyzői ál­lását, mi a Bálint Endre lemondása folytán üresedett meg, e hó 9-én töltötték be. A válasz­tási eljárást Bay Miklós főszolgabíró vezette. Az uj aljegyző Litauszky Pál lett. helyzetéből, amennyiben megnevezte, az egyik legelőkelőbb szállodát és felemlítette, hogy még néhány napig marad Londonban, de nagyon sze­retné megtudni, megtalálták-e az ő hibája által elkallódott ékköveket. Minthogy azonban ittlété­vel e pillanatban keveset használhat és amúgy is sürgős dolga van, most eltávozik. A később érkezeit vevő mosolyogva hall­gatta. Hátratámaszkodott székében és megjegyezte, őneki van ideje, ő várhat. A dolog oly ravaszul volt megcsinálva, hogy bizton és nyugodtan elvihették volna zsák­mányukat, ha Mr. Sylveseter, aki az üvegfal mögül figyelte az egész ügyet, nem telefonál nekem. Autóba ugrottam és néhány perczczel ké­sőbb már megjelentem nála. Épen abban a pilla­natban, amikor a hölgy már kezében fogta az ajtó kilincsét. A kapun mentem be hátulról, Sylvester ur magánirodájába, ahol röviden értesültem az eset­ről. Sylvester biztosnak hitte, hogy ezek ketten egyetértettek, noha nem tudta megmondani, hova kerültek a kövek és hogy melyikük rejtette el őket. Óvatosan elhúztam a függönyt és megvizs­gáltam a tett színhelyét. A segéd és egyik társa, még mindig buzgól- kodtak, hogy megtalálják az elgurult köveket. A hölgy feltűnően rázogatta a napernyőjét, be akar­ván bizonyítani, hogy nincsen benne elrejtve semmi. Éppen a kilincsre tette finom keztyübe Kinevezés A főispán Vágó Mihály vár­megyei dijnokot járási írnokká nevezte ki az erdődi főszolgabírói hivatalhoz. Eljegyzés Turzuly László szatmárcsekei rk. tanító eljegyezte Farkas Ilonkát Szatmárhegyről. Meghívó. A szinérváraljai önkéntes tűzoltó egyesület 1911. évi november hó 4-én a Korona Szálló összes termeiben felszereléseinek kiegészí­tésére zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti- dij: személy-jegy 2 K, család-jegy (3 személyre) 5 K. Jegyek előre válthatók Neumann Testvérek, Osztián Antal kereskedésében, Kandó János és Braun Sándor fodrász üzletében. Kezdete este 8 órakor. Felkérve an.é. közönséget, hogy egyesü­lésünket támogatni szíveskedjék. Tekintve a nemes célt felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. A rendezőség. Halálozás. Lengyel Miksa a szatmári vasúti vendéglő bérlője, agyvérömlés következtében meghalt. Nyilvános nyugtázás. A rk. Legényegylet szept. 30-iki szüreti mulatságára köszönettel vett felülfizetésekről: Stauder János 6 K 80 f, Lengyel Endre 5 K, Tóth Sándor 4 K, nagys. Frank József 8 K 40 f, Turánszky József 2 K 40 f, Papp Miklós 2 K 40 f, Túri Péter 2 K 40 f, Fáy Ede 2 K, Szaszarán György 1 K 40 f, Szókán Demeter 1 K 40 f, dr. Somlyó Lajos 1 K 40 f, Nagy Miklós 1 K, Wenter Gyula 80 f, Melegh Emmuska 60 f, Vida Konstantin, Tóth László 50—50 f, Henrik Péter, Szűcs József, Pencsák Gyula, Farkas László, Marosán László, Izvorán György, Hosszú Sándor, Újvári Sándor, Rák Lajos, Oláh József, Tóth Vendel, Mihályi József 40—40 f, Szakács Lajos 10 fillér. Szüret. A szinérváraljai hegyeken e héten bevégződik a szüret. A must minősége kitűnő, de a mennyiség oly csekély, hogy némely helyen a rendes termés 25°/0-át is alig teszi ki. Mind­ezek dacára az árak alacsonyak, 28—36 fillér közt ingadozik. Ennek oka részint az, hogy a borvevők tavaly bőségesen ellátták magukat, úgy, hogy soknál még a múlt évi termés is várja a vevőt, oka és talán a legfőbb oka más­részt az is, hogy a vevők közös akarattal letörik az árakat. Hát még mo3t sem látjuk be, hogy a bor- és gyümölcsértékesitő szövetkezet meg­alakításának legfőbb ideje immár elérkezett ? Jókedvre derít borral keverve az égvényes szénsavdús Máriavölgyi természetes savanyúviz. A jövő esztendő. Az 1912 esztendő 366 napból fog állani, vagyis szökő-év lesz. Az újév hétfőn kőzdődik és kedden végződik. A farsang hat hétig tart, azaz febr. 20-ig. Husvét ápr. 7-én, pünkösd május 26-án lesz. Az ünnepek közül szept. 8. és dec. 8. vasárnapra esik. Ápr. 1-én hold-, ápr. 17-én napfogyatkozás lesz, mindkettő látható nálunk is. A jóslat szerint nagy gyü­mölcstermés várható. Karácsony szerdára és csütörtökre esik. bujtatott kezét, amikor rápillantottam a pult előtt ülő urra. E pillanatban minden kételyem eltűnt. Kirontottam az üzletbe, hogy feltartóztassam a távozni készülő hölgyet. A nyugodtan ülő férfiben felismertem London egyik legnagyobb gazfiezkóját. Mr. Sylvester meg­nyomta a vilianyosgombot és az e czélokra ké­szült villamos ajtózár működésbe lépett és nem engedte ki az ajtókilincset hiába rázogató hölgyet. Agyveiőm lázasan dolgozott, miközben szemeim végigkulatták az üzletet. Azután megkönnyebbül­ten sóhajtottam fel, — megértettem mindent I A padlón, a bejáró ajtótól, az eladásra szolgáló pultig kót-hátom félkör alakú, fekete foltot lát­tam meg. Most már tudtam, hová lettek a kövek. Jelek által figyelmeztettem a két alkalmazottat, akik hirtelenül hátulról fogták le székén az elegáns urat. A támadás oly gyors volt és oly váratlan, hogy az idegen, aki mit sem sejtve üldögélt helyén, ijedtében magasra emelte lábait és ezáltal csak­hamar bebizonyosodott sejtelmem helyessége. Czipőinek sarkai ki voltak vájva, azaz belül üresek voltak és az ür fekete viaszkkal volt teletömve. E puha masszában voltak elrejtve a keresett ékkövek! Ha Mr. Sylvester nem érti meg a helyzetet, a tolvaj bizonyára egészen nyugod­tan és bántatianul távozott volna el zsákmányá­val, amelyhez egy ujjal sem kellett nyúlnia, hogy magáévá tegye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom