Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-05 / 40. szám
(2) 40. szám. SZÍN ÉRV ÁRALJA 1911. Október 3. A határozati javaslatot pártfogásba veszi gróf Desewffy Aurél, ki okos szavakkal ecsetelte á drágaság okait s a fix fizetésű emberek rendkívüli válságos helyzetéi. Dr. Falussy Árpád hatásos szavakkal utasítja vissza az argentínai húst és a szerb marhakontingens felemelésének kérdését. Ez világos törvénysértés volna. Nem bírálja a jelen kormány politikáját, de követeli a tételes törvények szigorú megtartását. Hozzájárul gróf Károlyi Mihály határozati javaslatához. Frappáns hatású beszédet mondott ezután Meskó Pál szövetkezeti titkár. Ausztria rossz asz- szony, megcsalja az urát. A legényekben nem válogatós, neki mindegy argentínai, oláh vagy szerb az illető. Magyarország Ausztria konyhája, de a fizetést a nagyharangra bízza. Bécsnek nem is kell az argentínai hús, bűzös az, az állatkert vadjai ették meg az első szállítmányt. Az országnak egyhangúlag tiltakoznia kellene a merénylet ellen s a minisztérium Bécsböl ne gyászfátyolos lobogóval, hanem nemzeti színű pántlikával ékesített Hungária-zászlóval térjen haza. A határozati javaslathoz szivvel-lélekkel hozzájárul. Ezután a közgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Hatásosan festette ezután gr. Mailáth József a falu és város 50 év előtti képét és igényeit és a maikat. Elvesztettük ősrégi jó magyar tulajdonságainkat, de cserébe nem kaptuk a nyugati műveltség áldásait. A kapitálizmus térfoglalását festi. A falusi nép teljesen megváltozott a viszonyok nyomása alatt, mindenki hivatalt hajhász, nyugdijképes hivatalt. Földmives már alig lesz a falusi ember fiából. A rendkívül tanulságos beszédet az Omge ki fogja nyomatni és széles körben terjeszteni, hogy minél többen okuljanak belőle. Mezei Gyula Olaszországban szerzett föld- mivelési tapasztalatait ismerteti, fokozni kívánja a termelést és annak értékét emelni, tehát szó sem lehet a védvám leszállításáról. Mezőssy Béla képviselő szépen festi le a képviselőválasztásokat s a jelölt uraknak akkori pajtáskodását. Ha meg van választva, elillan és többé nem törődik a néppel és annak bajaival. Az osztrákok jelenlegi hadjáratát kész visszaverni. Élénk derültséget okozott beszédjének a végén, midőn azt köti a gazdák szivére, hogy csak olyan jelöltre adják szavazatukat, aki nemcsak igér, de teszen is és akkor egy atyafi közbeszólott: »Olyan embert nem lehet találni.« Igazán szívből jött szavak voltak ezek egy jámbor földmives ártatlan ajakiról. Meskó Pál a földbérlő szövetkezetekről beszélt, végül dr. Jékey László a legelőkórdésről tartott magvas előadást. A gyűlést Darányi Ignác azon óhajával fejezte be, bárcsak látnák be már egyszer odafönt is, hogy mi a gazdaközönség létkérdése s cselekednének ennek szellemében. Riesanbach Mór. percenkénti tizenkét pofon kezdősebességgel támadtak meg, miközben a teremszolgák szorgalmasan szedték föl a földről a sűrűn lepotyogó természetes és müfogakat. Sustersits képviselőről kisütötték, hogy notórius igazmondó, ennélfogva szükségképpen betörték a fejét. A háznagy egy landwehr-tizedest küldött a megtámadott képviselő védelmére, de a tizedesnek annyi helyen betörték a fejét, hogy valósággal többszörös tizedes tört lett belőle ... A gyűlést a karzatról nézte egy D’Elvert báró nevű morva tarto- mánygyülési képviselő is. A francia származású képviselő kissé hangosan fejezte ki a történtek fölötti megbotránkozását, mire a rendzavarók felrohantak a karzatra és irgalmatlanul elpáholták D’Elvert bárót, aki a nagy küzdelemben elvesztette a francia nemességét tanúsító »D« betűt s egyszerűen és stílszerűen csak Elvert báró lett belőle . . . A beiratkozás. Iskolaigazgató: Mi az ? Miért rongyolódott úgy le? Na, vegyen hamar lélekzetet és beszéljen! Egy aga: Én egy budapesti apa vagyok s ide jöttem a kis fiamat beíratni. Több bajtársammal várakoztunk itt nagysá .. . pardon, Excellenciád ajtaja előtt, várva a megváltó cédulát s mert nem jut elég hely a gyerekek számára, apai elkeseredettségünkben élet-halál- harcot vívtunk. Oda a ruhám, a jobb lábam, a két fülem . . . Kegyelmes ur, vegye föl a fiamat! — Azt könnyű mondani! Van valami ajánlólevele ? HÍREK. Október 6. | Közeledik a szomorú nap. _______ l melynek jelentősegét nem ke ll fejtegetnünk a magyarnak, hiszen jól tudja mindenki, aki ragaszkodik hazájához. Ezúttal péntekre esik a gyászünnep, melynek emlékére a templomokbán istentiszteletek lesznek. Szinérváralja a szatmári kiállításon. A szat- márvármegyei gazdasági egyesület 50 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítás, mely Szat- máron a Kossuth-kertben szept. 21-től okt. 2-ig volt látható, nemcsak a szemre volt gyönyörködtető, hanem ízléses berendezésével, szakavatott csoportosításával a tanulni vágyóknak hasznosan szórakoztató anyagot nyújtott az ismeretek szaporítására. Minden nagyítás nélkül el lehet mondani, hogy a kiállításra büszkeséggel gondolhat vissza úgy a kiállítók nagy serege, mint a rendezőség, mely igazán dicséretes, de- rekas munkát végzett. Sajnos. Szinérváralja itt is lekésett egy lófejjel. Azokból a kincsekből, melyekkel az Isten Szinérváralját megáldotta, olyan tekintélyes kiállítást lehetett volna rendezni. amivel bízvást versenyre kelhetett a hasonló kiállítókkal. Nem tudtunk kellő érdeklődést kelteni termelőinkben és iparosainkban a kiállítás iránt s igy esett meg, hogy a gyümöl- csészeti, szőlőszeti és borászati csarnokban Szi- nérváraljáról csupán Mándy Zoltán és Irinyi Sándor állított ki. Mándy Zoltán szinérváraljai és sikárlói fehér és piros borait (1910. évi termés) mutatta be s nagyon szép szőlőt állított ki. Bronzéremmel tüntette ki e kiváló gazdát a bíráló bizottság. Irinyi Sándor valóban pompás boraival szemben a kiállítás vezetősége igazán nagy mulasztást követett el. Nem elég, hogy a kiállítás külsejére, az elhelyezésre, úgyszólván semmit sem adtak, még arra sem méltatták ezt a tényleg mintaszerű kezelésből származó pompás bort, hogy legalább a tulajdooos nevével látták volna el. Igaz, hogy ez a végzetes mulasztás intervenció után pótoltatott, de a figyelmetlenség minden esetre meghozta a maga lehangoló hatását. Szintén ilyen mostoha elbánásban részesült Mózsa Sándor, ilobabányai tanitó, ki fából faragott remek képet (Krisztus megkorbácsolása) és egy saját készítésű hegedűt küldött a kiállításra es egy eleven rókát. A róka megvan, de a páratlan képnek s a hegedűnek nyoma veszett. Az iparcsarnokban Ferencz Gyula férfi- szabó állított ki egy őszi-tavaszi és egy téli kabátot. Nagyon szép munkájáért, dacára a nagy cégek kiállításának, bronzérmet nyert. Úgyszintén Klein Lipót is élesztőért. Az erdészeti csarnokban Mándy Zoltán két pár szarvas-agancsát láttuk. Sokan megnézték. Kár, hogy többi birtokosaink, különösen pedig iparosaink nem tudják követni Mándy Zoltánt akkor, amikor Szinérváralja előhaladását kellene beigazolni az idegenek előtt. Vessük le már magunkról azt a nyo— Igenis, kérem alázatosan. Van a miniszter- elnök úrtól, a közmunkatanács alelnökétől, a VII. kerületi törzsfőnökök szindikátusának elnökétől, a szanmarinói köztársaság budapesti fökonzul- jától és ennek kuncsaftaitól . . . — A pápától nincs ? — Nagyon sajnálom, de . . . — És még maga akarja a gyerekét beíratni, ha ennyit sem tud megtenni az érdekében! f Elmehet ! Az elemi iskolai könyvek. — A Gyuri fiam könyveit már megvettem, de a Nusi leányom könyvei miatt sok szaladgálni valóm lesz. Még nem tudtam földrajzot kapni az ő részére. Tudja, ki a legdivatosabb magyar író most ? — Herczeg, Mikszáth, Biró Lajos, Sas Ede, Szőllösi Zsigmond. — Az mind semmi! A legdivatosabb Fehér Miksa és Fekete Miksa. Hát Kaposi Menyhértről és Nyíró Vladimírról hallott-e valamit ? — Bizony, még eddig nem! — Ő< a szerzői a »Magyar nyelvi gyakorlatok a polgári leányiskolák negyedik osztálya számára« cimü igen érdekes könyvnek. — Olyan értékes ? — Nekem körülbelül nyolc koronámban van eddig, pedig a bolti ára egy korona és hatvan fillér. Én többnyire délelőtt tiz órakor mentem érte az üzletekbe, de akkorára már mindig elfogyott egy kiadás. Ma délelőtt huszadszor voltam az üzletben« morult ósdi közönyt, mely nem tud a gyomron kívül egyébben dicsőséget és örömet találni. Pályázók. A vármegyénél betöltendő 7-edik aljegyzői állásra Serly István szolgabiró, Tóth József és Bartha István közigazgatási gyakornok s N. Szabó Tibor pályáztak. Az állást a folyó hó 12-én tartandó közgyűlésen fogják betölteni. Egy kis tévedés. Lázár József apai gépész a saját cséplőgépjével csépelte el a terményt a Kávássy Sándor szinérváraljai birtokán. Lázár azonban nem elégedett meg az előre kialkudott rész-hányaddal, hanem a csépeltető tulajdonából is elvitt 300 korona értékű terményt és azt titokban mint sajátját adta el, mely tettéért meg- indiltatott ellene az eljárás. Kisorsolt üsző. Múlt hó 28-án ejtetett meg a szatmérmegyei gazdasági egyesületnek a Neu- schloss testvérek által ajándékozott 1000 K értékű üsző kisorsolása. Az üszőt a 102. sz. sorsjegy tulajdonosának Ítélte oda Fortuna istennője. A szerencsés nyerő egy előttünk ismeretlen nyomdász, ki az üszőt már el is adta 600 koronáért. Szüreti mulatság. A kath. legényegylet szüreti táncvigalma szombaton folyt le. A terem ízlésesen volt feldíszítve, a bájos csőszleányok, csinos csőszök és résztvevő vendégek tarka képe kedves benyomást tett reánk. A mulatság anyagilag jól sikerült. — Tudjuk, hogy a legényegylet célja a hit positiv alapjára vezeti az ifjúságot, melyről le ne sodorja az élet ellenséges áramlata s az ebből fakadó erények, jótettek kultiválása által hasznos, becsületes tagjaivá nevelni az életnek, társadalomnak, hazának; az ipart mint az élet fentartására a názáreti ács fia által megszentelt eszközt megbecsülni. Ez okból szívesen láttuk volna az iparosok nagyobb számát, de különösen azokat, kik ígéretüket megszegve, távolmaradásukkal a legényegyleti ifjúságot zavarba hozták, mert elvállalt tisztségüket hirtelen másokkal betölteni nehéz volt. Jelenlétükkel csak azt mutatták volna meg, hogy becsülik önmagukat s azt az ifjúságot, melynek úttörői s rövid idő múlva munkatársai, mi csak az egységet erősítette volna, melyre minden társadalmi osztálynak nagy szüksége van, hisz’ az életben úgy is minden arra törekszik, hogy szétválasszon bennünket. Bohh István legényegyleti elnök. A magyar pénzintézetek orsz. szövetsége. szept 27-en délután tartotta gyűlését Szatmáron Mándy Lajos elnölete alatt, amelyen 130 pénzintézet vett részt. Az elnök üdvözlő beszédek elhangzása után fejtegette a gyűlés célját. György Endre v. b. t. t. hatalmas értekezést tartott a pénzintézetek és szövetkezetek közötti különbségről, ugyanezen tárgyban szólalt fel dr. Kelemen Samu. Majd Teitelbaum Herman az áruraktárak jelentőséget fejtegette Elnöklő Mándy Lajos szép szavak kíséretében rekesztetle be a gyűlést. Este 7 órakor bankett volt a Kossuth-kerti kioszkban — Borzasztó! — Ugy-e? Hát Pityke Péter és Gombos Pál urakról mit tud ? — Hírüket sem hallottam. — Pedig ők a szerzői annak a földrajznak, amit egy hete hajszolok. — De ha jól emlékszem, egyszer már megvette. — Igen, de azóta egy uj, javított kiadás jelent meg belőle. Bár az illető tanügyi hatóság vezetője volna ilyen! — Nem értem az összefüggést! — Nem? Nos hát én öt szeretném látni uj, javított kiadásban ! — A fiamat a terézvárosi elemibe írattam be, de hirtelen jobb lakást kaptam az Erzsébetvárosban, hát most már nem jó neki a Kamulya —Bordács-féle olvasókönyv, hanem olyat kell neki venni, amilyet Győri és Mihalik urak írtak. Az számtan-könyve Baumőhl-—Epstein— Bambusz urak irodalmi terméke ... — No ez jó! Az én fiamnak megvan ez tavalyról. Egészen jó állapotban levő könyv, odaadom Pistának, úgyis a keresztfiam. Itt van la! — Mutasd! Hja, ez a kilencvenedik kiadás, most pedig már a kilencvenegyedik kiadas járja Haj, haj! Mégy mostanában szabadságra i — Ugyan mi az izéből mennék ? Kinek van arra pénze ?1 Hiszen öt gyereket járatok különféle iskolákba! . . . Magyar Ernő.
