Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-21 / 38. szám

Nyolcadik évfolyam. Szinérváralja, 1911. Szeptember 19. — 38. szám. Ji TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak; Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. * Nyilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő: FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztő­ségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = \ A korcsmák vasárnapi munka- szünete. Annyi politikai párt, társadalmi egylet és szervezet foglalkozik az általános vá­lasztói jog kérdésével, kogy igazán feles­leges volna, ha mi is ezt az aktuális témát feszegetnénk. Hiszen ez nem a mi dolgunk. Az általános választói jog kérdésével min­den párt foglalkozik, de mint legközvet­lenebbül érdekelt fél, a gazdasági harcok alapján álló szociáldemokrata párt az, ame­lyik évek óta oly kitartóan, oly vehemen­ciával, annyi lelkesedéssel és agitációval küzd az általános választói jogért, hogy valamikor, ha célt fog érni, megérdemelt jutalom lesz minden előny, amit elér. A szociáldemokrata párt és más libe- riás pártok is minden tettükkel a haladás érdekeit szolgálják és éppen ennek a hala­dásnak érdekében fordulunk minden poli­tikai párthoz, amely nem a retrográg irányt szolgálja, hogy a nép anyagi és erkölcsi javának megóvásáért való küzdelme ne merüljön ki az általános választói jogért való kizárólagos harcban, hanem prepa­rálja, készítse elő a munkás népet arra az időre, amikor meg lévén az általános vá­lasztói jog, kellő intelligenciával és öntu­dattal birjon arra, hogy azt a maga javára értékelni és fruktifikálni tudja. Tudjuk, hogy a szociáldemokrata párt belevette programmjába az alkohol elleni A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Tévedésből. — Irta; Leo N. Tolsztoj. — Hat órakor jött haza, szokásszerüen bement az öltöző szobába, de nem vetkőzött le — egy székbe vetette magát, kezeit a térdeire fektette ős öt vagy tiz perczig, vagy talán egy órán át. — maga se tudta meddig — ült igy mozdu­latlanul. — A tout héti Perdutli! És megtalálta borzalmas, rendíthetetlen és mégis öntudatos ábrázatát. — Az ördögbe 1 kiáltotta hangosan. Az ajtó mögött megmozdult valami. Hímzett hálóingben és zöld bársonypapucsban jött be hozzá középmagasságu, gömbölyded, szép szőke felesége és barátságos kék szemeivel gyöngéden nézett reá. — Mi bajod ? kérdezte, egyszerűen az ar- czába nézett és ismételte: Mi bajod Misa? — Hogy mi bajom? Tőnkre vagyok téve! — Játszottál? — Játszottam! — Nos és ? — És — ismételte a férfi : Tönkrejutottam ! zokogta, visszafojtva könnyeit. — Hányszor kértelek, könyörögtem ! Sajnálta Misát, de még jobban önmagát, a bekövetkezhető nyomor miatt. És mert egész éjjel nem aludt és várt reá, — már öt óra gondolta, amikor a kis asztalon lévő órára nézett. állásfoglalást. Ám ez az állásfoglalás igen gyenge és semmitmondó. Azt kell hinnünk, hogy a párt vezetősége nem tudja, hogy Magyarországon még Oroszországot is felül­múló alkohol-élvezet dúl és hogy a népben szinte köztudatba ment át, hogy a nehéz, fárasztó munkát csakis úgy bírja ki, ha pálinkát iszik. Szociálpolitikai Írásokban olvassuk, hogy a nemesség és a papság szándékosan butaságban tartja a népet, mert a felvilágosodolt népet nem bírnák rájmukban tartani. Az alkoholfogyasztásra ugyanezt lehetne mondani. Nem korlátozzák a nép pálinkaszomját, mert a pálinka sok­sok millió hasznot ád az államnak, a vál­lalkozóknak és a vállalkozók szívesen pén­zelik a hatóságokat, hogy valamiképpen fel ne tárják azt az rettenetes pusztítást, amelyet a pálinka okoz. A pálinka óriási veszedelme Magyarországnak. A pálinka rombol, a pálinka bulit, a pálinka a sze­génységet terjeszti és hajtja az embereket Amerikába. A pálinka“" Magyarország dol­gozó népét, az igazi produktiv munka ele­met satnyává teszi és annyira degenerálja, hogy az ebből eredő milliárdos erőveszte­séget nem fogja pótolni a pálinkaadóból befolyó nehány millió korona. Baross Gábor annak idején megcsi­nálta a vasárnapi munkaszünetet. Azóta sok essztendő telt el s bebizonyosodott, hogy ez a törvény nem használt a nép­nek, mert a munkaszüneti törvénynek olyan hiányai vannak, amelyek a törvény szociá­— Óh és mennyit vesztettél? Mindkét kezét a füléhez nyomta. — Mindent! Nemcsak annyit, de még töb­bet. Egész pénzemet és a komáét is! Üssetek, tegyetek velem amit akartok. Tönkre vagyok! Arczára borította kezeit. Már nem tudok semmit! — Misa, Misa, hallgass rám ! Sajnálj engem, hiszen egész éjjel nem aludtam, én is csak em­ber vagyok. Vártam reád, kínokat szenvedtem végig és ez most a köszönet? Mondd legalább mennyit ? — Annyit, hogy senki se tudja kifizetni! Mind a tizenhatezret! Mindennek vége! El kell szöknöm, de hogyan ? A feleségére nézett és amit nem is várt, az asszony magához vonta. Milyen édes! gon­dolta Misa és megfogta a kezét, de az asszony ellökte magától. — Misa, mond hát, hogyan tehetted ezt ? — Reméltem, hogy visszanyerem. Szivart vett elő és elkezdett szivarozni. Természetesen gazember vagyok. Nem méltó hozzád. Kergess el. Még egyszer, utoljára bocsáss meg és én elmegyek, eltűnők. Látod, nem tudtam máskép cselekedni. Mintha álomba tenném : tévedésből történt. — El­fintorította az arczát. — De mit tegyek ? Tönkre jutottam. Bocsáss meg legalább te ! Újra meg akarta ölelni, de az asszony dühösen lökte el magától. — Ah ezek a nyomorult férfiak! Dicsek­szenek, ha jól sikerül minden, de ha valami balsiker éri őket, kétségbeesnek és hasznavehe­tetlenek I Leült az asztalka másik oldalára. lis előnyeit teljesen lerombolják s ahelyett, hogy erősítené, nevelné a népet, még job­ban elcsigázza és szegénységben tartja. Ezt a munkaszüneti törvényt, amely az egész héten munkában álló nép elől va­sárnap elzárja a gazdasági szükségletet árusító boltokat, de nyitva hagyja az ital­mérési üzleteket, hogy itt igya el a pénzét, eszét és erejét, még sem szabadna oly nyugodtan és tétlenül megtűrni. Nehogy félre értsenek bennünket; a gazdasági szükségleteket árusító üzletek részére sem kérünk pardont. De a mai vasárnapi munkaszünet feltétlenül ártalmas. Aki lát és figyel, az nem tagadhatja, hogy a vasárnapi pihenő nap, az italmérő üz­letek hatása nyomán mily gőzölgő fejű embereket, kimerült és elcsigázott mun­kásnépet küld hétfőn reggel a munkába. A korcsmák, pálinkamérések és min­den alkoholos italt árusító üzletre ki kel­lene terjeszteni a teljes vasárnapi munka­szünet hatályát és a cél elérésére össze kellene fogni minden társadalmi rétegnek. A részeg munkás átka a munkaadónak, munkás társainak, ipara fejlődésének, csa­ládjának. önmagának és az országnak. Ki­nek állhat tehát érdekében, hogy az alko­holfogyasztás folytonos terjedésének gátat ne vessen? Minden érdekelt tényezőt fel kell szólítani arra, hogy az általános vá­lasztói jog kérdése mellett ne hanyagolják el ezt a másik épp oly fontos kérdést sem. — Rendesen meséld el! Misa mesélt. Mesélt hogyan vitte a bankba a pénzt, de útközben találkozott Nekraskovval. Az elhitta egy kis játékra. Játszottak és ő el­veszített mindent és most szilárdan elhatározta, hogy végez. Ezt mondta, de az asszony látta, hogy egyáltalán nincsen elhatározva, sőt két­ségbe van esve és kész mindenre. Végighallgatta, aztán annyit mondott: — Butaság az egész, szélhámosság! Téve­désből az ember nem veszíthet. Ez hülyeség! — Csak szidjál, tégy velem, amit akarsz! — Nem szidlak, meg akarlak menteni, mint eddig még mindig — rossz eljárásod daczára, mert sajnállak! — Verjél, üssél, úgyse tart már sokáig! — Tehát hallgass ide. Noha gazmódon cselekedtél és folyton csak kinzol. Beteg vagyok, ma már orvosságot szedtem. És most ez a rossz hir . . . és ez a tehetetlenség .. . Azt kérded, hogy mit tegyél ? Nagyon egyszerű. Menj most 6 órakor Pfriemhez és mondj el neki mindent. — Nincs abban egy csöpp sajnálat! Nem, ezt nem tehetem! — Jaj, de buta vagy! Csak nem tanács­lom neked azt, hogy mondd el a bankigazgató­nak: játékban vesztettem el a rámbizott pénz­összegeket! Mondd el neki, hogy a Nikolajev- pályaudvarba igyekeztél kocsin . . . Még jobb, Menj rögtön a rendőrségre. Nem, ne rögtön, csak tiz órakor. Amikor a Netsajevafeán mentél keresztül, megtámadtak ketten. Az egyik sza­I kállas férfi volt, mig a másik még gyerek. Brow- | ning revolver volt náluk s elvették a pénzedet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom