Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-31 / 35. szám

1911. Augusztus 29.

SZINÉR VÁRALJA

35. szám. (3)

A vértefünek kártétele hasonló a szőlőben előforduló philoxera kártételéhez. A vértetü kezdetben csakis az a!mafákat támadja később azonban megtámadja a körtét, a -birset sőt a galagonyát is. Kártétele abban nyilvánul, hogy szívó sertéjét a faháncs szövetébe szúrja s a fának nedvével táplálkozik s a fogytonos nagy nedvveszteség miatt a fa hovatovább jobban sínylődik s ez az oka annak, hogy a vértetü által meglepett fa, ha tavasszal virágzik is s talán gyümölcsöt kötött, lehullatja s fiatal hajtásai is fejlődésükben visszamaradnak.

Kártétele olyan nagy mérvű, hogy a fiatal fákat képes 2—3 -év alatt, a terebélyes nagy fakat pedig 5—6 év alatt végkép tönkre tenni.

A vértetünek egyrésze szárnyas, ennélfogva maga is képes egyik gyümölcsösből a másikba átrepülni, sőt a szél segítségével egyik vidékről a másikra s nagy szaporasága miatt rövid idő alatt nagy menynyiségben elterjed.

Ha gyümölcsösünkbe olyan vidékről hozatunk csemetéket, ahol a vértetü fellépett s ültetés előtt nem vizsgáljuk meg a hozatott fát, vájjon nem találunk-e rajta vértetüt, vizsgálat nélkül ültetjük be, ilyen eljárással könnyen meghonosíthatjuk a vértelüt. Általában olyan gyümölcsösökből, ahol a vértetü el van terjedve, még egy darab ojíóvesszőt sem tanácsos hozni, mert ezzel is behurco'hatjuk.

A vértetüt, ahol az már föllépett, onnan tökéletesen kiirtani nem lehet, hanem erélyes és lelkiismeretes védekezéssel évről-évre számát apaszthatjuk, hogy a gyümöics termésben érzékeny kárunk nem lesz. Az erélyes és lelkiismeretes védekezést úgy értelmezzük, hogy nemcsak egyesek, kik nem azért védekeznek, mert félnek a törvénytől, de saját jól felfogott érdeküket tartják szem előtt, arra törekszenek, hogy védekezésük által abba a kellemes helvzelbe jut- hassannak, hogy a vértetü almatermésüket ne tehesse tönkre.

Ezen állapot csak úgy érhető el, ha mindenki kellő időben védekezik. Az egyöntetű védekezésre igen szép és megszivlelésre méltó példát találunk Tirolban, Meran vidékén, ahol a vértetü évtizedek óta fellépett s dacára annak, évről-évre a legszebb és a legértékesebb fehér kalvil almákat termelik, Igen ám! de ezen a vidéken a gyümölcstermelőknek már a vérökbe ment át a védekezés égelő szüksége; tehát, ha ott, hol sokkal kedvezőbb az éghajlat a vértetü terjedésének, olyan szép eredményeket tudtak és tudnak elérni annál inkább érthetjük el mi, kiknek nem oly enyhe éghajlatuk van, talán gyérebbi védekezés mellett is, ha minden termelő egyformán védekezik.

A vertetüuek természeti tulajdonsága, hogy nem csak az almafa földfeletti részét lepi el, hanem megtámadja a gyökeret is, különösen olyan esetekben, ha az almafa magányosan áll, vagy pedig az almafát környező többi fák szilva, barack, meggy stb., szóval nem almafélék; ilyen esetekben a vértetü az almafa gyökérzetét is képes egy méter méiységségben is megtámadni. Tudva ezt, hogy védekezésünkkel minnél nagyobb eredményt érjünk el, a védekezésnél ne csak az almafa földfeletti részére, hanem a gyökerére is fordítsunk gondot.

Eddig többféle szert használtak a vérleíü elleni védekezésnél. Nevezetesen a »Hesslerir- féle irtószert és a petróleumos emulsiót. ügy az egyik, mint a másik szernek, ha meg is van a hatása, de amennyiben az előállítás nagyobb munkát és némi gyakorlatot igényel, azért sokkal előnyösebbnek tartom az olyan szert, amelynek kezeléséhez nem kívántatik semmiféle előzetes gyakorlati ügyesség. Ilyen vértetü elleni irtószert találunk a »dendrinv-ben s az eddig tett kísérletek hatás tekintetében jónak bizonyultak. Megjegyzem, ha valaki fukarság, vagy takarékossági szempontból, vagy talán azért, hogy a törvény büntető súlyát kikerülje, nem az elkerülhetetlenül szükséges erősségű oldattal védekezik, a kívánt eredményt nem érheti el.

Piaci árak.

(Szinérváraja, 1911. augusztus 24-én.)

Búza.............................22 K — f

Rozs

.............................16 K 50 f

Ár

pa.................................nincs

Za

b.................................14 K — f

Te

ngeri 16 K 50 f

Szerkesztő üzenetei.

D. J. Tartóié. Utánna jártunk a dolognak s örömmel értesíthetjük, hogy sertések szabadon felhajthatok. Hogy meddig, azt nem tudjuk megmondani, mert a betegség szórványosan még mindig előfordul, ügy az állatorvos, mint a közig, hatóság minden jó akaratot kimutat a közönséggel szemben. Üdvözlet,

N. L. Munkatársunk, ki névtelenül ir, nem hajlandó nevét elárulni, de ha komoly okot lát, ott lesz a piskii hídon.

P. K. Helytelen. Ha nem akarja, nem tartozik meglátni. Az egész csak ostoba krakélereskedés.

Főmunkatársak:

dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor

5109—1911. tkvi sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A szinérváraljai kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincclár végre- hajtatónak Pintye László és neje Zele Anna tartolczi lakosok végrehajtást szenvedők elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 140 korona adókövetelés és ennek 5% kamata, 17 korona 90 fillér végrehajtási már megállapított, valamint a jelenlegi 21 korona 30 fillér és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. 141. §. alapján és 147. §-a értelmében a szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbiróság területén lévő, Tartolcz községben fekvő, a tartolczi 121. sz. betétben A. + 1. sor, 4542|1. hr. sz. ingatlanból Pintye László és neje Zele ánna nevén álló '%o-ad részre 14 korona, a tartolczi 823. sz. betétben A. 1. 1-7. sor, 1334., 1335., 1336, 1337., 1338.. 1339., 1317. hr. sz. ingatlanból Pintye László nevén álló /2 részre 71)9 korona kikiáltási árban elrendelte.

Az árverés megtartására határnapul 1911. évi október hó 6. napjának d. e. 10 óráját, helyéül pedig Tartolcz községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár 2;3-án alul eladatni nem fognak.

Árverezni szándékozók kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20“/o-át, azaz 2 korona 80 fillért és 141 korona 80 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni.

Vevő köteles a vételárat bárom egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, az árverés napjától számítolt 5"|0-os kamatokkal együtt az 1881. évi december hó 6-án 39415. 1. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal, mint bírói letétpénztárnál lefizetni.

A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.

Szinérváralja, 1911. június 22-én.

Pctneházy, kir. aljárásbiró.

A kiadmány hileléül:

Lipcsey, telekkönyvvezető.

2383 -1911. sz.

Árverési hirdetmény.

Szinérváralja község vadászterülete | 1912. évi január hó 1-étől 6 egymásután következő évre 1911. évi szeptember hó 14-én Szinérváralja községházánál nyilvános árverésen bérbe lóg adatni.

Árverési feltételek a hivatalos órák alatt Szinérváralja község jegyzői irodájában bárki állal megtekinthetők.

Szinérváralja, 1911. augusztus hó 20.

Sepsy Károly, Bárány,

jegyző. kiró.

Az árverés megtartására határnapul 1911. évi október hó 6-ik napjának d. u. 2 óráját, helyéül pedig Tartolcz községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár_ 2/a-án alul eladatni nem fognak.

Árverezni szándékozók, kivéve a Vhn. 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20°/o-át, azaz 16 koronát és 104 koronát készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Az, aki a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, ha többet ígérni senki sem akar, köteles a végrehajtási novella 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni.

Vevő köteles a vételárai három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, az árverés napjától számított 5%-os kamatokkal együtt az 1881. dec. 6-án 39415. í. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal mint bírói letétpénz- tárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.

Szinérváralja, 1911. évi május hó 22-én.

Petnéházy s. k. kir. aljbiró. A kiadmány hiteléül:

TApcsey Sándor tkvvezető.

Kanhatfl * in^nc^en jobb fűszer- és iKujllIfllU ■ ásványviz-kereskedésben.

Borral keverve üdít és gyógyít.

Gryógyhaíasa vese, gyomor, hólvag- betegségek, légutak hurutjainál, sárgaságnál, máj- és lépbajoknál bámulatos.

Természetes szénsavval bir.

Főraktár:

Szatmárnémeti, Rákóczi-utca 26. sz.

878 — 1911. végrh. szám.

Árverési hirdetmény.

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VIII—X. kér. kir. járásbíróságnak 1910. évi Sp. VIII. 2088. számú végzése következtében dr. Rausburg Nándor budapesti ügyvéd által képviselt Magyar könyv- terjesztő váll. r.-t. budapesti bej. cég javára 216 K s járulékai erejéig 1911. évi február hó 16-án foganatosított kielégítési Végrehajtás utján le-, illetve felülfoglalt és 610 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: 2 ló, 1 kocsi, szánka nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbiróság 1911. évi V. 82|7. számú végzése folytán 216 K tőke- követelés, ennek 1910. évi szept. hó 1. napjától járó 5% kamatai, ’/«°A> váltódij és eddig összesen 72 K. 52 fillérben biróilagmár megállapított költségek erejéig adós lakásán, Szinérváralja községben leendő megtartására határidőül 1911. évi szeptember hó 9. napjának délelőtti 10 órája kitü- zetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108 §-ai érielmében készpénz- fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t. c. 12. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Szinérváralján, 1911. évi augusztus hó 17-én.

Páblé Antal, kir. bir. végrehajtó.

5110-1911. tk. szám.

Árverési hirdetményi kivonat.

A szinérváraljai kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtatnak Kalmár Mihály tartolczi lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében a kérelem következtében j az árverést 142 korona 60 filler adókövetelés és ennek , &•>/„ kamata, 18 korona 50 fillér végrehajtási már meg- ;

: állapított, valamint a jelenlegi 23 K 30 fillér és a még j i felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi j LX. t.-cz. 144. §-a alapján és 147. §-a értelmében a j I szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. j I járás! Íróság területén lévő, Tartolcz községben fekvő, a j 1 tartolczi 601. sz. betétben A. 1. 5-6. sor, 2656., 2657. j hr. sz ingatlanra 80 korona, ugyanezen betétben A 11. j I 1—2. sor,°1367 2 , 1369/2. hr. sz. ingatlanra 520 korona | kikiáltási árban elrendelte. j

Tankönyvek

mindennemű közép- és elemi iskolák részére, valamint Írószerek, rajzeszközök, papirnemü-áruk, rajztömbök, vonalzók, táskák s minden e szakba vágó czikkek legelőnyösebb beszerzési raktára

iskolai könyv- és papirkereskedésében Szatmárnémeti, Deák-tér 12. szám.