Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-20 / 38. szám

1910. Szeptember 20. SZINÉRVÁRALJA 88. szám. (8) évihez hasonlítva kedvezőtlenebb Bélyeg és illeték fejében befolyt 88,987 K, a múlt évihez j képest kedvezőtlenebb. Fogyasztási és ilaladó- ] ban augusztus hó folyamán befolyt 12,399 K, a múlt évihez hasonlítva ez is kedvezőtlenebb. Janika vizsgázik. No Jankó, meg tudod-e mondani, mi a legdrágább kincse az embernek? ! — Az egészség — Nagyon jó; tehát mire kell legjobban j vigyázni ? — Az Esterkázy-cognakos üvegre, mert ha eltörjük, apa agyonüt . .. Egy hercegnő-kereskedő A napokban elhunyt Bonaparte Jeanne hercegnő a sok rossz közt, melyet életében átélt, megizlelte a kereskedés keserű kenyerét is. A II. francia köztársaság összeroskadása után megszűntek azok a járulékok is, melyeket a Bonaparte családhoz tartozók a francia állampénztárból húztak. Jeanne hercegnő szülői ekkor súlyos nélkülözések közé jutottak és Belgiumban, száműzetésük helyén, szomorú napokat éltek át. Hogy anyagi helyzetükön némi­leg segítsenek, Jeanne anyja Brüsszelben női konfektió üzletet nyitott, melynek ez volta cége: »Princesse Pierre Bonaparte, Marschand des Con- fektions pour Dames,« Az üzletet azonban nem ; az anyja, hanem Jeanne vezette és pedig meg- 1 lehetős ügyességgel. A reklámot szolgáló hang- j zatos cég sok előkelő vevőt csábitott az üzletbe, de mégsem prosperált sokáig és másfél évi fenn­állás után megszűnt. Jörgné Draskóczy Ilma újabb verses kötete. Jörgné Draskóczy Ilma, az asszony-poéták egyik legkiválóbbja, újabb verseiből ismét egy kötet­nyit rendez sajtó alá, mely már a jövő hónap­ban megjelenik a könyvpiaczon. Jörgné Dras­kóczy Ilma régi jó ismerősünk. Sok-sok, igazán élvezetes órát szerzett már nekünk gyönyörű verseivel, melyeknek mindenikén meglátszik, hogy mélyen érző asszonyszivből fakadtak s amely költeményekben a lágyság, a finomság, az érzelmek keresetlensége és tisztasága, a színgazdagság a legbájosabb harmóniában ol­vad össze a művészi formával. Jörgné Draskóczy Ilma most bocsátotta ki előfizetési felhívását uj kötetére. Nincs kétség benne, hogy azt a mi olvasóközönségünk soraiból is sokan fogják azt megrendelni, mely Singer és Wolfner bizo- mányában októberben jelenik meg; ára fűzve 3 K, dkőtésben 5 korona. Korteskedés vádja. Damokos Ferenc nagy­bányai főszolgabíró ellen korleskedés miatt emelt panasz ügyében a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülés következőleg intézkedett: Dr. Schönpflug Richárd vármegyei tiszti főügyész Damokos főszolgabíró elleni vizsgálat beszünte­tését javasolja. Csaba Adorján főispán előter­— Beteg. Tessék benézni. Szegény kis Pétörke ott feküdt egy kifor­dított rongyos téli bundán. Két orcája lázban égett s csurgott le róla a verejték. — Meghűltem . . . szepegte, — Az éjjel meg­álmodtam a féderes hinlót, puha zsemlyét, olyan boldog voltam, s most nem fáj semmim, szép képeket látok, melyek csalogatnak engem és én úgy vágyakozom utánok. Valami szép ismeretlen tájakra, hol nincs zúzmara és jégcsap és boldo gan ülök a zöld fűben sima kék ég alatt . . . Tovább is beszélt és csillogott a szeme és föltartotta két remegő kezét. Herezné sajnálkozott, de átmenet nélkül csapott át az urára, kit verekedés miatt az éjjel becsiptek a rendőrök, ügy kell a vén disznónak ! — kiabálta teli szájjal. Két nap múlva nem volt Pétörke. Elcsigá­zott kicsi testét elvitték a halottas kamarába. Onnan szállították ki a rákosi temetőbe. Egyedüli kisérő én voltam. Még Herezné nem hagyta el a Zsák úti sarkot. Több hónap múlva egy kifestett képű, nagy, tollas kalapos asszony állított be hozzám, hango­san sírva, sápitozva: — A Horczné mondja, hogy az ur . .. sze­rette Pétörkét .. . Elkísérte a temetőbe is. Mondja meg kérem, hol a kis fiam sirja ? . . . Amint végig néztem ezen a kirívó Ízléste­len öltözeten, az asszony kendőzött arcán, un­dorral és végtelen szilaj megvetéssel fordultam el és kiutasítottam szobámból. Az gondoltam, hogy ennek az asszonynak nincs keresni valója a Pétörke sírján. Nincs. Kiss Menyhért jeszti Damokos főszolgabíró kérelmét, mely szerint saját maga kéri a vizsgálat elrendelését és a vádak megvizsgálását és ezért ennek foly­tatását a főispán ajánlja. Bizottság elfogadta. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor 6280—1910. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a dr Székely József szinér­váraljai lakos végrehajtatónak, özv. Tárcza Györgyné mint kk. Tárcza György, Mária, Juliánná és Anna gyámja végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyé­ben a kérelem következtében az árverést 83 korona 50 fillér tőkekövetelés és ennek 1909. évi október hó 1-ső napjától járó 5% kamatai 23 korona 70 fillér perbeli, 13 korona 60 fillér végrehajtási már megállapított, valamint jelenlegi 16 korona 20 fillér és a még felmerülendő költ­ségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. 144. §-a alapján és 147. §. értelmében a szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, Szinérváralja községben fekvő, a szinérváraljai 1133. sz. betétben A. I. 1—5. sor 50., 51., 52., 53. hr. sz. ingatlanból kk. Tárcza György, Tárcza Mária, Tárcza Juliánná és Tárcza Anna jutalékára 1520 korona ki­kiáltási árban elrendelte. Az árverés megtartására határnapul 1910. évi október hó 8-ik napjának délelőtti 10 óráját, he­lyéül pedig a szinérváraljai kir. járásbíróság iktató­helyiségét tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár *,'s-án alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók, kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20°/0-át, azaz 304 koronát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyam­mal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges el­helyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiál­tási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért összeg ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon nap­tól számítandó 45 nap alatt az árverés napjától számi- i tott 5%-os kamatokkal együtt az 1831. évi december hó ; 6-án 39415. I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon j a szinérváraljai kir. adóhivatal, mint bírói letétpénztár­nál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog be­számíttatni. Szinérváralja, 1910. évi julius hó 13. napján­Petnéházy, kir. aljbiró. A kiadmány hiteléül: Lipcsey Sándor, telekkönyvezető. 1362—1910. végr. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi XL. t.-c, 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a szinér­váraljai kir. járásbíróságnak 1909. évi Sp. I. 241/4. számú végzése következtében dr Székely József szinérváraljai ügyvéd által képviselt Bogye Péter józsefházi lakos javára 980 korona s jár. erejéig 1909. évi április hó 21-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 876 koronára becsült következő ingóságok u. m.: cimbalom, szarvasagancsból fogas, szobabútorok, ! töigyfagerendáknak való, nagy uj kád, kátrányos papír­ral fedett szin, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1909-ik évi V. 424/4. számú végzése folytán 980 korona tőkekövetelés, ennek 1908. évi december hó 1. napjától járó 5% kamatai, ’/,% váltódij és eddig összesen 104 korona 30 fillérben biróilag már megállapított költségek í erejéig, adós lakásán, Szinérváralján a Bocspatakon leendő | megtartására 1910. évi ohtóber hó 1-ső napjának d. e. 9 í órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók | ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin- j tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai ér- j telmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén beegáron alul is el fognak adatni. Kelt SzinérváraljáD, 1910. évi szeptember hó 13-án. Pábló Antal, kir. bir. végrehajtó. 1361—1818. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.- c, 102. § a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1910. évi 5792. V. számú végzése következtében dr Keller Lajos ügyvéd szinér­váraljai lakos javára 150 korona 60 fillér s járulékai erejéig 1910 évi julius hó 9-én foganatosított kielégí­tési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 710 koronára | becsült következő ingóságok, u. m.: szobabútorok,gyertya- ! tartók, bolti áruk, tizedes mérleg, lámpák, juhturó, cu- ' kor kézimérleg, egyéb áruk és széna, nyilvános árveré- j sen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbiróság 1 1910. évi V. 356/4. számú végzése folytán 150 korona ; 60 fillér tőkekövetelés, ennek 1910 évi február hó 28. i napjától járó 6% kamatai, V»0/o váltódij és eddig össze- ; sen 70 korona 20 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, adós lakásán, Bikszádon leendő meg­tartására 1910. évi szeptember bó 30-ik napjának d. e. lO órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándé­kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai ér­telmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. |-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1910. szept. hó 13. napján. Páblé Antal, kir. bir. végrehajtó. 5975—1910. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbiróság, mint tkvi ható­ság közhirré teszi, hogy a Schvarcz Sámuel Alby István és a szatmári kereskedelmi r.-t. végrehajtatónak Gergely Lajos bikszádi lakos végrehajtást szenvedett elleni vég­rehajtási ügyében Schvarcz Sámuel utóajánlati kérelme következtében a 10773/1909. szám alatt az 1908. évi IX. t.-c. 27. §-a értelmében a szatmárnémetii kir. törvény­szék, a szinérváraljai kir. járásbiróság területén lévő, Avasfelsőfalu községben fekvő, az avasfelsőfalui 177. sz. tjkvben A. I. 1. sor 212., 616., 673., 1045., 2348., 3084, 3171., 3205. br. sz. ingatlanra 3300 korona az avasfelső­falui 1565. sz. tjkvben A. + 1. sor 3079. hr. sz. alatt foglalt ingatlanból Gergely Lajost illető jutalékra 258 korona 5U fillér kikiáltási árban. Az árverés megtartására újabb határnapul 1910. évi október hó 3. napjának délutáni 2 óráját, helyéül pedig Avasfelsőfalu községházát tűzi ki. Schvarcz Sámuel utóajánlattevő utőajánlatához vagy a 177. sz. tkvi ingatlanra nézve 3300 korona, az 1565. sz. tkvi ingatlanra nézve 258 korona 50 fillérhez akkor is kötve marad, ha az árverésen meg nem jelenik s ha a megtartandó árverés netán megsemmisittetik s újabb árverés rendeltetik el s abban az esetben az utó­ajánlatba tett összegnél nagyobb Ígéret nem tétetik, az ingatlan Schvarcz Sámuel utóajánlattevő által megvett- nek fog kijelentetni. Árverezni szándékozók kivéve a Vhn. 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, azaz 330 koronát és 25 korona 80 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett, árfolyam­mal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges el­helyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban, a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánat­pénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjá­tól számított 16 nap alatt, a másodikat ugyanazon nap­tól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 45 nap alatt az árverés napjától szá­mított 5%-os kamatokkal együtt az 1881. évi december hó 6-án 39415. I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt mó­don a szinérváraljai kir. adóhivatal, mint bírói letét­pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1910. évi julius hó 23-án. Petnéházy, kir. aljbiró. A kiadmány hiteléül: Lipcsey Sándor, telekkönyvezető. MAGYARÁZAT. Hogy mennyire köztudomása a közön­ségnek az a lény, hogy koleraj árvány veszélyének esetén a tisztaság mellett legjobb óvszer ­ESIERHÁZy-COEHAC, annak legjobb bizonyítéka a rendkívüli fo­gyasztás. — Hivatalosan, közjegyzőileg meg van állapítva, hogy az Esterházy cognac- gyár két Egrot féle főzőkészüléke 1,752.000 liter bor termelő képességet foglal magában. Ez az óriási szám legjobb bizonyítéka annak, hogy a közönség tudja, mivel védekezzék a kolera ellen. Ez a magyarázata a rendkívüli fogyasztásnak. Az Esterházy-cognac mindenütt kapható Központi iroda: BUDAPEST, V., Csáky-utoa 14. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom