Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-07 / 23. szám
Szinérváralja, 1910. Junius 7. — 23. szám. Hetedik évfolyam. SZINERVARALJA2 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona, j Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes sz.ám ára 12 fillér, j Nyilltér soronkinl íO fillér. M K G .1 E L E N 1 K MINDEN KEDD E N. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a ,,Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. —— Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Kozmopolitizmus. Régi dolog, hogy mi mindig 4—5 lépéssel hátrább ballagunk mint a többi nyugati nemzetek. Történelmünk eseményeit nyomon követve csakhamar be kell látnia azt még annak is, aki vaktában tagadásba venné. A keresztény vallás felvételétől kezdve egész a francia forradalom szent eszméinek elfogadásáig, minden dologban, minden irányban négy-öt lépés késéssel haladunk tovább ama utón, melyet a többi müveit nemzetek minket megelőzve, végig tiportak, Ha elmélkedünk e tény fölött nem juthatunk más magyarázatra, mint arra, hogy a magyar nép lassan gondolkozik. Jól meggondolja azt, amit a többi népek inycsiklandóztatóan nyújtanak feléje. Jól megrágja és csak aztán nyeli le. Itt a késés oka. — Azt mondhatná valaki, hogy ez nem igaz, amennyiben a magyar nép szive olyan mint a szalma: könnyen lóbbot vet. Hamar fellelkesül. Nos hát ez csak látszólagos jelenség. A magyar nép pszihologiájá- hoz tartozik, hogy előbb lelkesül, aztán gondolkozik. Ez az oka annnak, hogy nálunk a hirtelen magasra emelt férfiakat gyorsan eléri a bukás. Mert csak akkor kezdjük latolgatni valakinek értékét, amikor már ^ könnyű lelkesültségünkben duplán megju- ' talmaztuk, sőt gyakran érdemtelenül is. Szerencse még, hogy egyáltalán gondolkozunk, ha későn is. A történelem am i tanúsága, hogy miu- : dig elkésve baktatunk a többi nemzetek után, megnyilatkozik napjainkban is. Itt van például a kozmopolitizmus ■ uralkodása, mert nálunk még, (bárhogy tagadjuk) egyre tart. Franciaországban 8—9 év óta folyton ! ébred a nemzeti szellem, koporsójából kitör és eget kér a tiszta francia géniusz és ! egyre nagyobb mértékben hódit ez ébredés szülötte: a sovinizmus. A francia irodalom, I művészet, társadalmi élet, mind-mind a sovinizmust fogadja el istennasszonyának. | S vájjon a Girano de Bergerac, a I. Aiglon, nem a francia sovinizmus szülötte-e? És a hatás, mely őket kisérte, nem ugyanannak erős bizonysága-e? És nálunk még mindig a kozmopolitizmus uralkodik. Persze titokban, elrejtőzve. Magunk is tagadjuk, magunk sem hisszük, j sőt gyakran vakságunkban magunk sem j látjuk. Egyik főjelenség0 az az óriási rokon- szenvj melylyel a küitöldi irodalmat kulti- váljuk, a miénknek elhanyagolásával. E vádra valaki azt válaszolhatná, hogy persze, mert a mi irodalmunk sokkal gyöngébb, mint a külföldié. Lehet, hogy úgy van. De már a felelet is kozmopolitizmus jegyében született. Az igazi, erős sovinista magyar még a gyatrább magyar müveket is fölébe | helyezi a jobb külföldi munkáknak, abból az egy okból, hogy gyöngeségét elfedi e szó: »magyar!« Helyes-e vagy nem e felfogás, arról most nem vitatkozunk. Mindenesetre való az, hogy a gyönge pártolás híján még jobban elerőtlenedik, mig pártolással talán megerősödhet. Gondolkozzunk csak. Nem hallottuk soha, hogy valaki egy premiere előtt, tehát a kritikák megjelenése előtt, azt kérdezte tőlünk, vájjon magyar vagy külföldi-e az uj darab és arra a válaszunkra, hogy idegen termék, nem mondta-e ki látatlanban a sentenciát, hogy okvetlenül jónak kell e darabnak lennie, mert külföldön született? De még irodalmunk gyöngesége is a kozmopolitizmus betegségétől származott, íróink a publikumnak kedvezni akarván, idegen minták után indulnak és természetes, hogy igy a művészi utánzás helyett, csak torz és erőltetett majmolást mutathatunk. Sőt tovább mehetünk. E jelenség mind a két részről, úgy a közönség mint a művészek részéről, összes művészeteinkben megnyilatkozik. Ez olyan curculus vitiozus, mely a kozmopolitizmus körül forog. A publikum lelkesül a külföldért, a művészek elfelejtve hivatásukat, az idegen irányokat követik és e ballépés következményeképpen, még inkább a kozmopolitizmus karjaiba hajtják a közönséget, mely csakugyan jobbnak találja az eredeti külföldi terméket, mint az idegen ruhába bujtatott magyart. Irodalmunk és művészetünk után igazodik egész társadalmunk és igy mi, amig a külföld már „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA, j Különös gyilkosság. (Egy detektív naplójából.) Mikor kihivattam a kaszinó társalgójába l M. grófot, hogy tudtára adjam azt a megdöbbentő, véres eseményt, mely talán egy ólával ; előbb lakásán történt, szinte meglepett az a fagyos nyugalom, amelylyel tudomásul vette a történteket. Előkelő metszésű, simára borotvált arcán egyetlen izom sem rándult meg". Még mosolygott is, olyan sajátságosán fáradt, szürke mo- solylyal, melyben több volt az arisztokrata gőgjéből, mint a derűs ember lelki világának reflexéből. Pedig hát az eset még nálunk, a bűn világának kaleidoszkópjához szokott embereknél is, elég nagy feltűnést keltett. Esti tizenegy óra volt, amikor telefonon jelentették, hogy M gróf házában gyilkosság történt. Egyetlen lövéssel leteritették P. bankárt, a kerület legelőkelőbb pénzarisztokratáját. A vett értesítés után rohanva siettem a gróf lakására, ahol azonban a grófnővel nem beszélhettem, mert még a kiállott izgalmak folytán ájultan feküdt szobájában, a gróf nem volt otthon, a cselédség pedig csak annyit tudott, hogy a szobában váratlanul lövés dördült el és mire ők a szobába jutottak, P. bankárt vérében fagyva, holtan, a grófnőt egy karosszékben, ájuítan látták. Siettem tehát, hogy M. grófot a lakásában történt véres eseményről értesítsem. Mikor beszámoltam a megdöbbentő históriáról, M. gróf teljes nyugalommal kérdezte: — Ön tehát azt hiszi, hogy P. bankár gyilkosság áldozata ? — Megvagyok róla győződve. A gróf kissé elgondolkodott, aztán sajátságos mosolylyal mondotta : — Igaza lehet! Bár én nem mernék rá megesküdni, hogy az, ami történt, gyilkosságszámba mehetne, — Hogyan, hát méltóságod tud a történtekről ? — Természetesen. Különben, hogy ne kelljen sokáig a részletek kinyomozásával és a tettes kézrekeritésével fáradoznia, elmondom önnek a történteket, bár őszintén sajnálom, hogy mint bizonyára buzgó detektívet, meg kell önt fosztanom egy mindenesetre érdekes »bünügy« szálainak a legombolyitásától. M. gróf elgondolkodott egy kissé, aztán elfoglalta a társalgó egyik kényelmes fotelljét, magával szemben helyet mutatott nekem is, aztán szivarral kínált meg. E pillanatban azt lehetett volna hinni, hogy legfeljebb valami érdekes kis újdonságról van szó, amelyről ily barátságosan csevegünk, mintha semmi közünk sem volna ahhoz a véres szenzációhoz, mely P. bankár életébe került. — Mindenekelőtt tehát — kezdte a gróf — ki kell jelentenem, hogy mint a rendőrség emberéhez, teljes bizalommal fogok önhöz szólam, ami azonban önt a részletekre vonatkozólag a legmélyebb diszkrécióra kötelezi. Némán meghajtottam magam. — Nos tehát, amit ön nekem az imént elmondott, az engem csöppet sem lepett meg, mert közvetlen szemtanúja voltam P. bankár megöletésének. — Tehát méltóságod ismeri a gyilkost? — kiáltottam fel meglepetve. — Már ismét ez a szó: »gyilkos!« Már kijelentettem, hogy nem hiszem, hogy a bankárt meggyilkolták. Épen ezért kérnem kell, hallgassa meg nyugodtan, amit el fogok mondani arról az eszméjéről, hogy házamban gyilkosság történt. — Parancsoljon méltóságod, figyelemmel fogom hallgatni. — Hogy teljesen tiszta képet nyerjen a történtekről, előre kell bocsátanom, hogy nőm, mielőtt feleségül vettem, az egyik színház művésznője volt és tisztelői közé számíthatta P. bankárt is. Nem fogom most részletezni, hogy mik voltak indító okaim, hogy a művésznőnek nevemet ajándékozzam, elég az hozzá, amint a nászutról hazaértünk, a lehetőség szerint elzár- kózottan éltünk, ami leginkább megfelel ama Sere tv ás-pasztillát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb tnigraint és fej faj a-t elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készifl Borotvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok állal ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás H a fáj a fej e.
