Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-24 / 21. szám
Szinérváralja, 1910. / / Május 24. — 21. szám. Hetedik évfolyam. SZIlEimiLJi TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyiltlér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Nyári remény. A legnagyobb irodalmi szenzáció jelenleg: a magyar földművelésügyi minisztériumnak a vetések állásáról és a mezőgazdaság állapotáról beérkezett jelentések összefoglalása. Azért szenzáció ez a jelentés, mert azt mondja, hogy a vetés állása, tehát a termés kilátása kedvező. Ceres istenasszony az idén meleg szemmel nézi és szerető ajakkal csókolja a földet. A szántó, a kaszáló, a rét, a veteményes, a fa és a tőke egyaránt jól biztat. Kedves és örvendetes remények virágzó zöldje boritja Magyarország termékeny, áldott testét. Lesz búza, lesz gyümölcs, lesz bor is szépen, ha Isten mosolygó kegyelme tőlünk el nem fordul s az időt rosszra nem fordítja. Legyen is, ami jó, mindenből bőven. Ránk fér. Nagy böjtöt tartottunk. El vagyunk csigázva, gyötörve, élve: Üres a házunk, ládánk, pincénk, bugyellárisunk, kedvünk. A magyar népnek a föld a tápláló édesanyja és tavaly iszonyú szegénységben volt a tápláló anyánk. Semmije sem volt, semmit sem tudott adni. Csak nyomorúságot, megszorultságot, ínséget. Erre azután rávetették magukat azok, akiknek az is üzlet. Akiknek annál jobb az ember, minél rosszabb a helyzete, mert a leggyöngébbel lehet legkönnyebben elbánni. És ilyenek minálunk sokan vannak. Akik, ha nincs szén, meggazdagodnak a szénből, ha nincs lakás meggazdagodnak a lakásból, ha nincs búza, meggazdagodnak a kenyérből. Akiknek dúsan tejelő fejős tehenük nincs, ott a tej kevés. Háztulajdonosok meg milliomosok lesznek belőlük. Már pedig, ha rossz idő söpör végig Magyarországon, ha mostohán bánik velünk a föld, akkor se szeri, se száma annak, ami nincs, vagy kevés. Irtózatos a drágaság, amelyben gyötrődünk és vergődünk, mily irtózatos a lelketlenség, amelylvel minden elemi bajt és megszorultságot kizsákmányolnak. Hogy ettől megmeneküljünk, kevés minden törvény és emberi intézkedés Csak egy segíthet rajtunk, hogy legyen kenyerünk, borunk, a jó Isten; ha ád idejében hideget, meleget, esőt, napfényt, hogy teremhessen bőven embernek, állatnak és ne hivatkozhassanak az uzsorás nincs-re azok, akik ezt kamatoztatják, mert mindenkinek látnia kell, hogy igenis van elegendően. Földerülő szívvel köszöntjük a szép nyári reménységet, amelyet a vetésnézók jelentése a szemünk előtt megragyogtat. Ha meglesz a két b, a bor, meg a búza a harmadik: a békesség is könnyebben megszületik, mert nincs több olyan veszekedős jószág a világon, mint nyomorúság ! Mibe kerül a szőlőbirtokosoknak a permetezés? A Magyar Királyi Mezőgazdasági Muzeum szőlészeti osstályában egy terjedelmes térkép tünteti fel a magyar korona területén levő szőlőművelés területi nagyságát. Abból megállapítható, hogy már öt évvel ezelőtt 550.000 kát. hold volt, jelenleg pedig kikerithetjük 600,000 kát. holdra. A szőlőpermetezésre szolgáló régi durva oldatok: rézgálic, bordaux-i lé, aschenbrandi lé és porstb. a magyar mezőgazdák szövetkezete által árusított mész- vagy szódával egyenlő mennyiségben vegyitett oldatok, melyek teljesen közönbösitett, és igy a kristályos rézgálic gombaölő hatását megsemmisítő s a múlt évben csütörtököt mondott védekező szerek, ha kát. holdanként 24 koronát számítunk, 14 és fél millióba kerülnek évenkin', s ily drága, de értéktelen anyag ajánl- tatik a szőlőbirtokosoknak! Váljon hány százalékra dolgoznak azok, akik kezzel-lábbal erőlködnek azon, hogy a múlt évi tapasztalatok utján joggal elvesztettnek tekinthető piacot biztosítsák maguknak ? A tisztességes polgári haszon minden munka jutalma, de nem lehet tisztességes haszonról beszélui akkor, midőn a magyar szőlő- művelők — terhes felújítási agrár kölcsön, drága munka, mindenféle elemi csapás : jég, fagy, pa- rasiták pusztítása miatt — úgy is tulon-tul terhelve vannak. Nem lehet tisztességes haszonról elmélkedni akkor, midőn a múlt évi hivatalosan felesért hatástalan védekező szerek következtében egész Tokaj-, Mátra-, Aradhegyalja s az ország jelentékeny részében 100 millió kár érte a veres verejtékes munkát végzett szőlőbirtokosokat. Nem lehet tisztességes haszonról beszélni akkor, amidőn azt látjuk, hogy a járványszerü- leg fellépett és hazánkban szétszórt gombacsirák millióinak évről-évre való fokozottabb terjedésének a durva oldatokkal gátat vetni teljesen lehetetlen, mindazáltal a sajtóban tévútra iparkodA „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Liszt Ferenc és d’Agoult grófné. — Irta: Londesz Elek. — Liszt Ferencnek nagy aggodalommal mondotta az apja halálos ágyán: »Félek, hogy tönkre fognak tenni a nők.« Liszt Ádám a maga polgárias érzületével és gondolkodásmódjával valóban aggódhatott a fia sorsáért. Hiszen Liszt Ferenc már akkor ünnepelt művész volt s gyönyörű külseje, bohém egyénisége és elragadó társalgása révén rajongással vették őt körül Páris legelőkelöb társaságának hölgyei. Egész egyénisége olyan volt, hogy azounal meghódíthatta a legtartózkodóbb női szivet is; még öreg korában is rajongtak'érte a nők. Apjának aggodalma mégis túlzott, sőt fölösleges volt, mert Liszt Ferencet megóvta a szerelemben való elzülléstől a lelkü- letének finomsága és a nagy intelligenciája. Ezeknél meg erősebb pajzsa volt maga a művészet, mely egy pillanatra sem engedte elfeledtetni vele, hogy mi a hivatása. A szerelem is meghódolt az ő művészetének s ez érzelem is csak művészetét táplálta, újabb lendülettel ragadva a költészet egei felé. Tizenhét esztendős volt, amikor az első szerelem boldogságát megérezte a szive. Egyik tanítványa, St. Criq Karolina grófnő ébresztette föl a szivében először a szerelmet. A poétikus tizenhét esztendős, gyönyörű teremtés az akkori francia belügyminiszternek, gróf St. Criqnek volt a leánya. Nagy müvésztalentuma volt. Liszt Ferencet kérték meg tanítására. A zongoraleckék alait ideális szerelem szövődött köziük, amelynek azonban hamarosan véget vetett a gróf. Mikor észrevette a fiatal művész lelkeknek egymáshoz való vonzódását, maga elé hivatta Liszt Ferencet és ridegen tudtára adta, hogy a nagy rangkülönbség miatt szó sem lehet házasságról. Azután udvariasan kitiltotta a fiatal művészt a házából. Az élet ridegségének ez az első tanúsága majdnem végzetessé vált Liszt Ferencre. Kétségbeesett, buskomorrá vált és sokáig még a művészetben sem talátla meg a vigasztalódást. Csak az anyjának esdeklése tartotta vissza attól, hogy pappá legyen és vallásos rajongásra hajló lelkü- letevel valamelyik kolostorba meneküljön. A művészet végre visszaadta az energiáját s ezután valósággal kerülte a nőket. Tisztán akarta megőrizni első szerelmének emlékezetét s habár később más nők is újabb szerelmet ébresztettek benne, ezt az első szerelmét soha sem feledte el, még a végrendeletében is megemlékezett róla, hosszú esztendők tovaszállása után is. Férfikorának teljességében volt már, amikor ismét meg' szállta szivét a »nagy érzelem«. Ez a szerelme már nem volt merő ábrándozás, hanem egy szerelemre vágyó, exaltált lelkületű nővel való szerelmi viszony, amely majdnem igazat adott az apja aggodalmának. Ebből a veszedelemből is a művészet szeretete ragadta ki őt: idejében számot vetett magával és a művészet kedvéért legyőzte magát a szerelmet is. D Agoult grófné volt ez az asszony, akinek olyan jelentős szerep jutott Liszt Ferenc életében és művészetének történetében. Vicomte de Fla- vigny francia tiszt leánya volt s az emigráció alatt született Frankfurtban, német anyjától pedig leikületének szentimentá’lisságát örökölte. Leány- koraban egy francia kolostorban nevelkedett s 1827-ben feleségül vette gróf d’Agoult, a francia arisztokrácia egyik legelőkelőbb és leggazdagabb tagja. A francia előkelő társaságban hamarosan népszerűvé tette őt a szellemessége és a műveltsége. Az irodalomban is ismeretté tette a nevet Daniel Stern álnéven Írott munkáival. Gróf d Agoult Charles húsz esztendővel volt idősebb mint Ő. Száraz egyéniségű ember volt. A poétikus hangulatokra vágyó, kacérkodásra hajló, szerelmes természetű fiatal asszony már az első esztendőkben nagyon ridegnek találta mellette az életét s a társaságokban keresett szórakozást. Szalonja valóságos gyülekezési helye Ha fáj a feje, Béretvás-pasztillát, w mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. 01 Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
