Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-24 / 21. szám

Szinérváralja, 1910. / / Május 24. — 21. szám. Hetedik évfolyam. SZIlEimiLJi TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyiltlér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztő­ségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Nyári remény. A legnagyobb irodalmi szenzáció je­lenleg: a magyar földművelésügyi mi­nisztériumnak a vetések állásáról és a mezőgazdaság állapotáról beérkezett je­lentések összefoglalása. Azért szenzáció ez a jelentés, mert azt mondja, hogy a vetés állása, tehát a termés kilátása ked­vező. Ceres istenasszony az idén meleg szemmel nézi és szerető ajakkal csókolja a földet. A szántó, a kaszáló, a rét, a veteményes, a fa és a tőke egyaránt jól biztat. Kedves és örvendetes remények virágzó zöldje boritja Magyarország ter­mékeny, áldott testét. Lesz búza, lesz gyümölcs, lesz bor is szépen, ha Isten mosolygó kegyelme tőlünk el nem for­dul s az időt rosszra nem fordítja. Legyen is, ami jó, mindenből bőven. Ránk fér. Nagy böjtöt tartottunk. El va­gyunk csigázva, gyötörve, élve: Üres a házunk, ládánk, pincénk, bugyellárisunk, kedvünk. A magyar népnek a föld a tápláló édesanyja és tavaly iszonyú szegénység­ben volt a tápláló anyánk. Semmije sem volt, semmit sem tudott adni. Csak nyo­morúságot, megszorultságot, ínséget. Erre azután rávetették magukat azok, akik­nek az is üzlet. Akiknek annál jobb az ember, minél rosszabb a helyzete, mert a leggyöngébbel lehet legkönnyebben el­bánni. És ilyenek minálunk sokan van­nak. Akik, ha nincs szén, meggazdagod­nak a szénből, ha nincs lakás meggaz­dagodnak a lakásból, ha nincs búza, meggazdagodnak a kenyérből. Akiknek dúsan tejelő fejős tehenük nincs, ott a tej kevés. Háztulajdonosok meg milliomo­sok lesznek belőlük. Már pedig, ha rossz idő söpör végig Magyarországon, ha mostohán bánik velünk a föld, akkor se szeri, se száma annak, ami nincs, vagy kevés. Irtózatos a drágaság, amelyben gyöt­rődünk és vergődünk, mily irtózatos a lelketlenség, amelylvel minden elemi bajt és megszorultságot kizsákmányolnak. Hogy ettől megmeneküljünk, kevés minden törvény és emberi intézkedés Csak egy segíthet rajtunk, hogy legyen ke­nyerünk, borunk, a jó Isten; ha ád idejében hideget, meleget, esőt, napfényt, hogy teremhessen bőven embernek, állatnak és ne hivatkozhassanak az uzsorás nincs-re azok, akik ezt kamatoztatják, mert min­denkinek látnia kell, hogy igenis van elegendően. Földerülő szívvel köszöntjük a szép nyári reménységet, amelyet a vetésnézók jelentése a szemünk előtt megragyogtat. Ha meglesz a két b, a bor, meg a búza a harmadik: a békesség is könnyebben megszületik, mert nincs több olyan ve­szekedős jószág a világon, mint nyomo­rúság ! Mibe kerül a szőlőbirtokosoknak a permetezés? A Magyar Királyi Mezőgazdasági Muzeum szőlészeti osstályában egy terjedelmes térkép tün­teti fel a magyar korona területén levő szőlő­művelés területi nagyságát. Abból megállapítható, hogy már öt évvel ezelőtt 550.000 kát. hold volt, jelenleg pedig kikerithetjük 600,000 kát. holdra. A szőlőpermetezésre szolgáló régi durva oldatok: rézgálic, bordaux-i lé, aschenbrandi lé és porstb. a magyar mezőgazdák szövetkezete által árusí­tott mész- vagy szódával egyenlő mennyiségben vegyitett oldatok, melyek teljesen közönbösitett, és igy a kristályos rézgálic gombaölő hatását megsemmisítő s a múlt évben csütörtököt mon­dott védekező szerek, ha kát. holdanként 24 ko­ronát számítunk, 14 és fél millióba kerülnek évenkin', s ily drága, de értéktelen anyag ajánl- tatik a szőlőbirtokosoknak! Váljon hány száza­lékra dolgoznak azok, akik kezzel-lábbal eről­ködnek azon, hogy a múlt évi tapasztalatok utján joggal elvesztettnek tekinthető piacot biztosítsák maguknak ? A tisztességes polgári haszon minden munka jutalma, de nem lehet tisztességes ha­szonról beszélui akkor, midőn a magyar szőlő- művelők — terhes felújítási agrár kölcsön, drága munka, mindenféle elemi csapás : jég, fagy, pa- rasiták pusztítása miatt — úgy is tulon-tul ter­helve vannak. Nem lehet tisztességes haszonról elmélkedni akkor, midőn a múlt évi hivatalosan felesért hatástalan védekező szerek következté­ben egész Tokaj-, Mátra-, Aradhegyalja s az or­szág jelentékeny részében 100 millió kár érte a veres verejtékes munkát végzett szőlőbirtoko­sokat. Nem lehet tisztességes haszonról beszélni akkor, amidőn azt látjuk, hogy a járványszerü- leg fellépett és hazánkban szétszórt gombacsirák millióinak évről-évre való fokozottabb terjedésé­nek a durva oldatokkal gátat vetni teljesen le­hetetlen, mindazáltal a sajtóban tévútra iparkod­A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Liszt Ferenc és d’Agoult grófné. — Irta: Londesz Elek. — Liszt Ferencnek nagy aggodalommal mon­dotta az apja halálos ágyán: »Félek, hogy tönkre fognak tenni a nők.« Liszt Ádám a maga pol­gárias érzületével és gondolkodásmódjával való­ban aggódhatott a fia sorsáért. Hiszen Liszt Fe­renc már akkor ünnepelt művész volt s gyö­nyörű külseje, bohém egyénisége és elragadó tár­salgása révén rajongással vették őt körül Páris legelőkelöb társaságának hölgyei. Egész egyéni­sége olyan volt, hogy azounal meghódíthatta a legtartózkodóbb női szivet is; még öreg korában is rajongtak'érte a nők. Apjának aggodalma mégis túlzott, sőt fölösleges volt, mert Liszt Ferencet megóvta a szerelemben való elzülléstől a lelkü- letének finomsága és a nagy intelligenciája. Ezek­nél meg erősebb pajzsa volt maga a művészet, mely egy pillanatra sem engedte elfeledtetni vele, hogy mi a hivatása. A szerelem is meghódolt az ő művészetének s ez érzelem is csak művészetét táplálta, újabb lendülettel ragadva a költészet egei felé. Tizenhét esztendős volt, amikor az első szerelem boldogságát megérezte a szive. Egyik tanítványa, St. Criq Karolina grófnő ébresztette föl a szivében először a szerelmet. A poétikus tizenhét esztendős, gyönyörű teremtés az akkori francia belügyminiszternek, gróf St. Criqnek volt a leánya. Nagy müvésztalentuma volt. Liszt Fe­rencet kérték meg tanítására. A zongoraleckék alait ideális szerelem szövődött köziük, amely­nek azonban hamarosan véget vetett a gróf. Mikor észrevette a fiatal művész lelkeknek egymáshoz való vonzódását, maga elé hivatta Liszt Ferencet és ridegen tudtára adta, hogy a nagy rangkülönb­ség miatt szó sem lehet házasságról. Azután ud­variasan kitiltotta a fiatal művészt a házából. Az élet ridegségének ez az első tanúsága majd­nem végzetessé vált Liszt Ferencre. Kétségbe­esett, buskomorrá vált és sokáig még a művé­szetben sem talátla meg a vigasztalódást. Csak az anyjának esdeklése tartotta vissza attól, hogy pappá legyen és vallásos rajongásra hajló lelkü- letevel valamelyik kolostorba meneküljön. A mű­vészet végre visszaadta az energiáját s ezután valósággal kerülte a nőket. Tisztán akarta meg­őrizni első szerelmének emlékezetét s habár ké­sőbb más nők is újabb szerelmet ébresztettek benne, ezt az első szerelmét soha sem feledte el, még a végrendeletében is megemlékezett róla, hosszú esztendők tovaszállása után is. Férfikorá­nak teljességében volt már, amikor ismét meg­' szállta szivét a »nagy érzelem«. Ez a szerelme már nem volt merő ábrándozás, hanem egy szere­lemre vágyó, exaltált lelkületű nővel való sze­relmi viszony, amely majdnem igazat adott az apja aggodalmának. Ebből a veszedelemből is a művészet szeretete ragadta ki őt: idejében számot vetett magával és a művészet kedvéért legyőzte magát a szerelmet is. D Agoult grófné volt ez az asszony, akinek olyan jelentős szerep jutott Liszt Ferenc életében és művészetének történetében. Vicomte de Fla- vigny francia tiszt leánya volt s az emigráció alatt született Frankfurtban, német anyjától pedig leikületének szentimentá’lisságát örökölte. Leány- koraban egy francia kolostorban nevelkedett s 1827-ben feleségül vette gróf d’Agoult, a fran­cia arisztokrácia egyik legelőkelőbb és leggazda­gabb tagja. A francia előkelő társaságban hama­rosan népszerűvé tette őt a szellemessége és a műveltsége. Az irodalomban is ismeretté tette a nevet Daniel Stern álnéven Írott munkáival. Gróf d Agoult Charles húsz esztendővel volt idősebb mint Ő. Száraz egyéniségű ember volt. A poétikus hangulatokra vágyó, kacérkodásra hajló, szerelmes természetű fiatal asszony már az első esztendőkben nagyon ridegnek találta mellette az életét s a társaságokban keresett szó­rakozást. Szalonja valóságos gyülekezési helye Ha fáj a feje, Béretvás-pasztillát, w mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. 01 Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom