Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-19 / 16. szám

(2) 16. szám. 1910. Április 19. Védekezés a késői fagyok ellen. Áz idei időjárás rendkívüli ugyan, de nem rendszertelen. A rendszerre, melylyel a hajósok a hold változásai után következtetnek, sok év­tized, sőt évszázadok tapasztalata vezete azokat. Nyáron természetesen nem érdekli a hajóst anv- nyira az időjárás, mint tél közeledtével s azért már szeptember—októberben kezdi a gondolkodó elem az időjárás megfigyelését és első szabály­ként azt állítja fel, hogy akkor, mikor mint két év előtt is, már szeptember—októberben bekö­szöntött a deres, fagyos időjárás: nem lesz ren­des tél, hanem a következő hónapokban, egész márciusig minden hónapban változik, a keményebb idő az olvadással és április—májusban el szoktak következni a késői fagyok, melyek rombolólag hatnak a terményekre. A második szabály az, hogy a milyen holdciklusban beköszöntött a hi­deg időjárás ősszel, olyan ciklusokban ismétlődik az a következő hónapokban. Ez a szabály és mind a kettő, az idei télen is megállta helyét. Az első hideg időjárás holdtölte után és korán következett be és igy folytatódott a télen, bele a márciusba, a február kivételével, de csak ná­lunk — mert a vélünk egy égöv alatt fekvő észak­amerikai részeken ugyancsak kuruc telet zúdított a fogyatkozásnak induló hold az emberek nya­kába februárban is, mikor nálunk csak a derü- lést hozta meg, amely azonban mindég magában hordja a dérnek és hidegnek lehetőségét. A »Me­teor« időjóslása is évek óta bevág és a téli hi­degre, illetőleg fagyra vonalkozólag ritkán tér el a hajósok megfigyelésétől s az idei februári hi­deg kimaradását, mely már némi részben decem­berben is mutatkozott: valamely ismeretlen be­folyásnak tulajdonítja. A »Meteor« jóslata a hajó­sokéval egyezik, mert hidegrehajló »csomópontot« április 19-re és május 22-re jövendői, vagyis fogyó holddal. Meglehet, hogy ennek a két idő­pontnak veszedelmes jellege — amit adjon a jó Isten — csak derülésben fog jelentkezni, de ez nem valószínű. Tehát igen sok terményünket, igy a szőlőt is az idén ismét ?. fagy veszedelme fe­nyegeti. A magyar gazdának régi szokása az, hogy akkor, ha veszedelem fenyegeti két kézre fogja a panaszt, de arra, hogy a veszedelmet megelőzze nem gondol. Ausztriában a nép már évtizedek óta hatásosan védekezik a késői fagy ellen a füs­töléssel és hatósági felügyelet alatt álló védekező egyesületeket alkot, melynek kivált azóta, mióta a fagyjelző hőmérőket használják, ezer és ezer holdnyi szőlőt és egyéb veteményeket mentenek meg évenkint a pusztulástól és Korneuburgban már gyár létesült abból a célból, hogy a gazdá­S ZINÉRVÁR ALJ A _______ ká t olcsó és alkalmas füstölő anyaggal lássa el. A védekezés azonban csak akkor sikeres, ha az úgy mint Ausztriában, minden gazdára kötelező és nem egyes pontokon, hanem nagy, összefüggő területeken történik. Arra nézve, hogy ezeket a védekező egye­sületeket, melyeknek megállapítását a múlt év­ben a »Borászati Lapok«-ban egyik közgazdasági írónk melegen ajánlotta szőlősgazdáinknak, most a veszedelem küszöbén alakítsuk meg, ez idő szerint és erre az esztendőre már későn van; de mindonesetre helyesen cselekszenek szőlős­gazdáink és helyesen cselekszik minden vete­ményes kertnek tulajdonosa, ha előkészül arra, hogy úgy mint a nagymarosi szőlősgazdák durva és a legolcsóbb fajta zsákszövettel és papirossal védekezzék a fagy ellen, mert emellett még négy fok hideg esetén is megmenti termését. A zsákszövettel való védekezés úgy törté­nik, hogy mint egy 50 centiméter magas és 30—35 centiméteres átmérőjű alul-felül nyitott zsákokat készítünk a legritkább és legolcsóbb szövetből s azokba felül koréba spárgát füzünk, a köre alatt pedig 20 centiméternyire sodrony karikát erősítünk, úgy hogy akkor, ha a korcon át a védőzsákot a karóra huzzuk és a spárgával hozzáerősitjük, az úgy áll a tőke felett, mint egy földig érő szoknya. A papirossal való védekezés úgy történik, hogy elég kemény papirosból süvegeket készítünk s azoknak oldalát egy-két öltéssel összevarrjuk, hegyét levágjuk s az igy keletkező kis nyíláson át a karóra huzzuk és befödjük vele a tőkét. Vetemények, virágnemüek számára megfelel az ujságpagiros is, a nélkül, hogy süveget alkotnánk belőle. A még zsenge és alacsony növésű palán­tákat ugyanis nem egy oldalnyi, hanem két oldalnyi terjedelmű és kétszeresen egymásra fektetett ujságpapirossal födjük le oly formán, hogy a papiros széleit némi földdel terheljük le, középrészét pedig kissé megemeljük, hogy a nö­vénynyel ne érintkezzék, mert akár a szövet, akár a papiros feltétlenül megvédi a növényt fagy ellen, de annak azok a részei, melyeket a szövet vagy a papiros érint, elfagynak. Ujság­papirossal az egyik dunakeszi szőlőtulajdonos a tavalyi májusi fagy alkalmával egész szőlőterü­letét megvédelmezte. HÍREK. Esküvő. Sepsy Károly, községünk szeretett jegyzője e hó 16-án tartotta esküvőjét Szatmáron szűk családi körben Böszörményi Mariskával, néhai Böszörményi József, kir. főügyészhelyettes és neje Szeőke Katalin leányával. Eljegyzés. Dr. Papolczy Béla e hó 12-én jegyet váltott Kovács Ilonkával Apában. Dr. Pap Zoltán beszámolója. Az az őszinte rokonszenv, melylyel községünk minden polgára dr. Pap Zoltán iránt viseltetik, indit bennünket arra, hogy az ő beszámolójáról, mit Rakamaz községben tartott e hó 10-én, különösen pedig azon ünneplésről, melylyel Pap Zoltánt be­számolója alkalmából körülvették, megemlékez­zünk. Barabás Béla és Glatz Antal társaságában érkezett dr. Pap Zoltán Rakamazra 10-én d. e. 11 órakor. Az állomáson 200 tagból álló lovas­bandérium, fehérbe öltözött, virágot szóró leányok százai, a választók ezrei vig zeneszó mellett, 150 mozsárlövés üdvözlése, leírhatatlan lelkese­déssel fogadták népszerű képviselőjüket. Pap Zoltán szeretetében a nép valósággal fanatizálva van. Könnyes szemmel csókolják a kezét s akik ehez nem férhetnek, a ruháját. A választókerület községeiből több mint 5000 ember jött össze Rakamazra s e roppant nép előtt másfélórás beszédben fejtette ki programmját, illetőleg szá­molt be eddigi munkálkodásáról. A kerület nagy lelkesedéssel újból jelölte s vele szemben bár­kinek a jelölése is egy merész és föltétlenül eredménytelen kísérletezés lenne. A beszámolón jelen volt lapunk felelős szerkesztője is, kihez tréfálkozás közben igy szólt Pap Zoltán: — Tudsz románul? — Nem. — Hát akkor nem tudod, hogy mit jelent magyarul az a román kifejezés: »Parte de munka.« — Munkapárt ? — Dehogy. Evőpárt! Széchenyi ünnep Remetemezön. A legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf halálának 50 éves fordulóját kegyelettel ünnepelte meg a remetemezői áll. elemi iskola. A műsort több hazafias ének, több Széchenyiről szóló szavalat és Csausz Etelka tanítónő tartalmas felolvasása töltötte ki. Ezen iskola feladatának egyébként is magaslatán áll és híven halad azon az utón, mely számára kijelöltetett. Gyászhir. Részvéttel vettük és közöljük a következő gyászjelentést: Alantirottak fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a forrón szeretett gyermek, testvér, unoka és rokon Inglott Erzsiké életének 17-ik évében folyó évi ápril hó 15-én hajnali 1 órakor hosszas szenvedés után jobb­létre szenderült. Drága halottunk hült tetemei folyó hó 16-án d. u. 4 órakor fog az ev. ref. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Szinérváralja, 1910. április 15-én. Béke lengjen porai felett! Özv. Inglott Jánosné szül. Fehér Vilma édes anyja. Özv. Fehér Józsefné, nagy­— De hogyan? — Figyelj csak ide, — válaszolt a báró és felnyitotta a kis varázsüvegecskét és tartal­mát a kandalló hamujára öntötte. Aztán egy palack tentát vett elő és e sötét folyadékkal töltötte meg a kis üveget, majd visszatette is­mét a mór ládikába és régi helyére, a kandalló párkányára állította. — Értesz már? — kérdezte azután. — Úgy! félig-meddig. — Nos, holnap — folytatta a báró anél­kül, hogy a főhadnagy szavaira ügyelt volna, — az én kis Ellám visszatérve immáron két hónapos távollétéből, természetesen utánnanéz a kis talizmánjának és a folyadékot feketének találva, még természetesebben árulónak fog gondolni. En természetesen egy szót sem szó­lok a ma történtekről, sőt igyekezni fogok, hogy gyanakvásában és tévhitében még meg j is erősítsem. Ekkor megjelensz te és elmeséled ! mindazt, ami ma ebben a kis boudoirban tör­tént. Elli pedig restelkedni fog és pirulni. Nemde ? — Alighanem — válaszolt szárazon a fő­hadnagy. — Tehát számíthatok rád? — Holnap a dinerhez ? Biztosan. Erős kézszoritássai vált el egymástól a két barát. Másnap pontosan az estebéd idejére meg­jelent a főhadnagy. A szokásos üdvözlő sza­vak után odasugta neki a báró: — Még semmit sem szólt arról. — Talán még utána se nézett — súgta vissza a főhadnagy. A báró csak a fejével intett, mert észre­vette, hogy a báróné őt nézi, a diner kedélye­sen és kellemesen folyt le. A fiatal asszonyka bájos volt és a lehető legédesebben mesélte el utazási élményeit. A kávé után már nem bírta ki tovább a báró. Annak ürügye alatt, hogy a lakásberen­dezést akarja megmutatni barátjának, a fiatal asszonyka húzódása mellett is a boudoirba ve­zette a főhadnagyot. — Ah, — kiáltott fel a meglepetés hang­ján, minthogyha a kis mór ládika látásánál va­lami eszébe ötlött volna — mond, Elli, meg­kérdezted-e már talizmánodat, hogy hü voltam-e ez alatt a hosszú idő alatt ? — Erre még nincs szükségem! — neve­tett a fiatal asszonyka. — A te irántad való bizalmam határtalan. A boldog férj tekintetével nézett a báró főhadnagyra, de a felesége felé fordulva, ko­moly ráncokba erőltetve arcát: » — A bizonyosság jobb, mint a bizalom győződj is meg felőle. A fiatal asszonyka mintha elpirult volna, egy kissé és zavart, szinte remegő hangon vá­laszolt férjének : — Amint akarod, — és elővette a kis ládikát, majd az üveget a világosság felé tar­totta. De a kéz minthogyha reszketőn meg­rándult volna néha. A két barát a csodálkozásnak egy rövid pillantását váltotta egymással: a kis üvegcsé- nak tartalma fehér és tiszta volt mint a kristály. Rövid csönd állott be. A főhadnagy sie­tett, hogy felhasználja a pillanatnyi csendet és sürgős szolgálati teendőket emlegetve ajánlotta magát. A báró szótlanul kikisérte az előszobába és csak ott szólalt meg újból. — Te! tudod eddig mindig kinevettem a katonaságot, de most igazán valóságos rej­tély előtt állok. Röth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg U mindenkor melléklendő. ■ FOLYÓSÍTUNK: ^,r^r Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/0—3'/,%——-D ,0|0-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 6—15 évre 5°/0-al, esetleg 51|,°|0-al. Személy- és tárcaváltóhiteit iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|s—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képvi­seletere megbízható egyéneket felveszünk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom