Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-29 / 13. szám

/ (2) 13. szám. S ZINÉRVÁR ALJ A 1910. Márczius 30. Az utolsó nemesi fölkelés. — Országos ünnep — Még benne vagyunk március idusának forró hangulatában és már ismét újabb, nagy és emlé­kezetes évforduló megünneplésére készül az egész ország népe. Ez az országos ünnep, mely az utolsó nemesi fölkelés hü tükrét helyezi a nemzet elé, egyben rehabilitálni óhajtja az abban részt vett apáinkat, kiket gyávasággal vádolt és bélyegzett meg gyűlöletes ellenségünk: Ausztria. A múlt évben volt száz éve annak, hogy egész Európán győzedelmesen vonult keresztül a francia kard; Napoleon lábainál feküdtek a leg­nagyobb birodalmak. Az újkori világhódító a Habsburgok trónját is le akarta dönteni; a megsemmisülés veszedelme fenyegette Ausztriát. I. Ferencz császár fegyverbe szólította a magyar nemességet trónja megmentésére, Ausztria védelmére. A harc kimenetele ismeretes: Napóleon meg­semmisítette az osztrák haderőt és Ausztria csúfos vereségét az insurgensekre hárította, ezeket állí­totta pellengére és vádolta meg gyávasággal. Osztrák források nyomán irt történelmi munkák egész sorozata száz esztendőn keresztül kompromittálta a magyar nemzet vitézi bátor­ságát, sőt akadtak magyar történetírók is, akik egyetértve az osztrák felfogással, az utolsó nemesi fölkelést nemzetünk és hazánk szégyenére állí­tották be a világtörténelembe. Ausztria, mely a múlt évben nagy ünnep­ségek rendezésével adózott az 1809-iki háború­ban elesett osztrák katonák emlékének s a csatát vesztett János főherceget úgy igyekezett feltün­tetni, mint a legjelesebb hadvezért, megismételte vádjait: gyávasággal bélyegezvén meg a magyar insurgenseket. Magyarország hazafias vármegyéi ez év május havában a Győr melletti Kismegyesen rendeznek országos ünnepséget az utolsó nemesi fölkelés emlékezetére s ennek az ünnepélynek az ad rendkívüli díszt, hogy egy olyan történelmi munkát ad a nemzet kezébe és az egész müveit világnak, amely a száz éven át — osztrák forrás­ból eredöleg — kompromittált insurgenseket reha­bilitálja. Az utolsó nemesi fölkelésben, részt vett vár­megyék jeles történetírónkat, dr. rugonfalvi Kiss István győrvármegyei fölevéltárost bízták meg az insurrekció történetének megírásával. Kiss István dr. nagybecsű munkája most került a könyvpiacra, amelynek csak egyetlen hibája van, hogy t. i. nem adták ki az összes müveit nemzetek nyelvén, megismertetve azokat az utolsó nemesi fölkelés igaz történetével. Lapunk szűk tere — sajnos — nem engedi, hogy a rendkívül becses, szinte szenzáció számba A fiú másoknál nevelkedett; nagybátyjá­nak, Petőfi Istvánnak, aki gazdasági pályára akarta nevelni az iskolai tanulásban való ha­nyagsága következtében, nem volt elég intelli­genciája a nevelés különös módjainak alkalmazá­sában. Mikor Petőfi Zoltán már ifjúvá serdült, maga látott hozzá sorsának intézéséhez: hozzá­látott iskoláinak folytatásához mint magántanuló, rövid idő alatt sikerrel tette le vizsgáit. De amikor ismét rendes tanulóvá lett, tüzes tem­peramentuma, bohém természete nem tűrte meg az iskolai fegyelmet. Apjának hírneve fényt árasztott reá s az emberek valósággal agyon­itatták őt nagy szeretetükben. Hol megszökött, hol pedig kicsapták az iskolából s végre mint vándorszínész csatangolt ide-oda. Akik meg­szánták és segíteni akartak rajta hiábavaló mun­kát végeztek. Ha pénzhez jutott, nyomban el- dorbézolta. Rossz színész volt s nem lehetett hasznát venni. Verseiben megmegcsillan a te­hetség, de ezek sem kecsegtethetnek azzal a reménynyel, hogy nagy költő válhatott volna menő hatalmas történelmi munka anyagát kellően ismertessük és méltassuk, azt azonban mint örven­detes tényt, le kell szögeznüok, hogy az abban felhalmozott források szerint megjelölt adatok, okirattal igazolt tények megdöntik az osztrák történelmi irodalom hazugságait és egész Ausztriá­nak szemébe vágja megbízhatatlanságát, a történeti igazságok meghamisítását. A mü vármegyénket is közelebbről érdekli, mert a megyei fölkelő hadak szereplését is bőven ismerteti. Alig jelent meg a nemzet becsületét köze­lebbről érdeklő munka, mely nyomasztó érzéstől szabadította föl a nemzetet. Az országos ünnepélyt rendező vármegyék méltóbb, szebb emléket nem állíthattak apáink­nak, minthogy a gyávaság bélyegét róluk le­véve, a történeti igazságnak megfelelően átutalták azt annak, akit megillet, az osztrák haderőnek. Az utolsó nemesi fölkelés nevezetes évforduló­ját ez év május havában ünnepli meg az ország és nemzet. Ez az ünnepély most már fényes lehet, mert az utolsó nemesi fölkelésben részt vett ! apáinknak az elismerés pálmáját nyújtja, ezredéves | dicsőségünket régi fényében ragyogtatja »az i insurrectió története.« Az ünnepélyen, mely — mint már emlí­tettük — a Győr melletti Kismegyeren, a döntő ütközet színhelyén lesz. Képviseltetik magukat az insurrectióban részt vett összes vármegyék. Goda Béla, győrvármegyei alispán elnöklete alatt egy nagy bizottság készíti elő az országos ünnepséget. Szlmnlii nairaj szervezési szitilpW. XI. fejezet. Az orvos teendői. 45. §. Az orvos a közegészségi ügyet lálja el, melyek az 1908 t. eben részletesen fel van­nak sorolva. A község szegényeit ingyen tartozik gyógy­kezelni, másoktól pedig a törvényhatósági bizott­ság által külön megállapított látogatási dijakat szedhet. Végzi a himlőoltást. Felügyel a községi szülésznők működésére. Mészárszékekben lévő hús egészséges vol­tára, vagy éretlen gyümölcs és ártalmas szerek árulási tilalmának megtartására fel ügyel. Bárminemű járvány esetén kellő óv- és gyógy intézkedéseket megtenni s erről a fő­szolgabírónak jelentést tenni köteles. Szegénysorsu betegek részére naponként rendelő órákat köteles tartani. A községi orvos mint halottkém a nála bejelentett halottakat megvizsgálja s a vizsgálati jegyzőkönyvet felveszi s azt a községi előljáró­belőle.Korcs volt, ez volt a tragédiája. A dor­bézolás utóbb megemésztette erejét: huszonkét éves korában mellbetegség vitte sírba. Még betegségében sem tagadta meg bohém termé­szetét: mikor Meránba küldötték, útközben ki­lenc napig mulatott Bécsben és elvert a gyógyí­tásra való pénzből száz forintot. Utóbb már oly ridegen bántak vele, még az írói Segitő-Egyesü- let is megtagadta a számára kért házomszáz forintnyi gyógyítási költséget. Ennek az egyesü- ! leinek pedig az ő legközelebbi rokonainak egyike, Gyulai Pál volt a titkára; ő fogalmazta az elutasító végzést is. Petőfi Sándor fia kézen- közön elveszett, elzüllött s alkalmasint nem is nagyon búslakodott senki a halálán. Persze, a temetése az egykorú tudósítás szerint olyan volt, hogy a gyászoló közönség száma, még a leg- tulzottabb várakozást is felülmúlta. Nem csoda, hiszen temetni sehol sem tudnak olyan fénye­sen, mint nálunk. Londesz Elek. Ságnak haladéktalanul beküldi s a belügyminisz­tériumnak e tájban kiadott rendeletéit megtartja úgy szintén azon rendelkezéseket is melyek vár­megyei törvényhatóság által rendkívüli halál­esetekre és a ragályos járványban elhaltakra vonatkoznak. XII. fejezet. Az esküdtek teendői. 46. §. A község kerülete négy járásra van felosztva, minden járásban a közszolgálatokat, egy- egy esküdt látja el, Az esküdteket a községi képviselőtestület választja, 3 évenkint az esküdtek tagjaivá válnak az elöljáróságnak s részt vesz­nek a képviselőtestület üléseiben is. Mindenik esküdt a maga járásában végzi a kézbesítendő, teendőket. Kisebb polgári peres ügyekben fel­váltva közreműködnek, a jegyző által reájok bízott ügyeket pontosan elvégezni kötelesek, végre­hajtásoknál segédkezet nyújtanak, mindenféle összeírást a járások területén pontosan és lelki- ismeretesen teljesitik. Iskolamulasztási pénzbírságokat a kimutatás utáni kézhezvétele után legkésőbb 8 nap alatt feltélenül behajtani, vagy a behajthatatlanokról a nemleges zálogolási jegyzőkönyvet a főjegyző­nek átadni. Köteles nagy vásárok alkalmával a jegyzők­nek segítségére lenni. Heti vásárok alkalmával a mázsálási bódé­ban felváltva megjelenni s a hetivásárt követő napon a befolyó mázsapénzzel kötelesek a köz­ségi pénztárnoknak elszámolni. Eljárásukért anyagilag is felelősek. XIII. fejezet. Segédjegyző teendői. 47. §. Ellátják mindazon teendőket, melye­ket a közigazgatási jegyző reájok biz. XIV. fejezet. A rendőrökről. 48. §. Négy rendőr felváltva teljesiti az irodai szolgálatot, végzik a községházánál fel­merült összes teendőket a községi biró és jegyzők felügyelete alatt állanak, általok fogadtatnak és mentetnek fel, felváltva egy rendőr állandóan a községházán tartozik tartózkodni és az irodai teendőket látni el. Az elöljáróság minden egyes tagjának enge­delmeskedni tartoznak. Azon rendőr, ki kötelességének pontosan eleget nem tesz, negyedévi utólagos részletekben tisztelet-dij címén kapott 30 korona fizetése ki­egészítéséből levonandó 1 — 1 korona pénzbírságra bünlethetendő a községi elöljáróság által, a köz­ségi szegény-alap javára. A községi rendőrök látják el kettesével felváltva az éjjeli szolgálatot, kötelesek ezért október hó 1-tÖl április hó 1-ig esteli 8 órától reggeli 4 óráig, április hó 1-től október hó l-éig esteli 10 órától reggeli 5 óráig őrködni s ellátni mindazon teendőket, melyeket Szatmárvármegye e tárgyban hozott szabályrendeletei előírnak. XV. fejezet. Szülésznő teendői. 49. §. Kötelessége a szegénysorsu nőknek díjtalanul masoknak a képviselőtestület által megállapított dij mellett a szülésznő közre­működni. Az eljárásnál tapasztalt inagzat-elhajtást vagy gyermekgyilkossagot rögtön bejelenteni köteles s e tárgyban az összes kormányrende­leteket betartani. XVI. Fejezet. Fizetések, mellékjárandóságok, napi- és f avar- dijak. 50. §. Az elöljáróság, segéd- és szolga- szemelyzet a következő díjazásban részesülnek: Róth Bankház 4 BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon: 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágositást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ FOLYÓSÍTUNK: «,r v Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%—3'/s°/o—4%—t'i°i«-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és Ul-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5'|,°|a-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdeinegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. bv Bankházunk képvi­seletére megbízható egyéneket felveszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom