Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-15 / 7. szám

(2) 1910. Február 15. 7. szám. SZINÉR VÁR ALJA A bankkamatláb leszállítása. Azokról a helyekről, a hol a milliókat őrzik, nagyon kellemes szellők kezdenek fujdogálni, langyosak és termékenyítők, melyek nyomán vi­rágzás, ipari és gazdasági fellendülés várható. A kereskedő- és iparos világ, szóval az egész köz­gazdaság, mely borzalommal gondol vissza az elmúlt évek pénzdrágaságára, méltán megköny- nyebbülten lélegzik fel, s a nagy bankok szék­helyéről érkező hírek megvalósulásától boldogu­lását várja. Az általános ujjongást azok a táviratok okozzák, melyek Londonból és Berlinből egyide­jűleg a bankráta leszállítását jelentik. Az angol bank a világ leghatalmasabb pénzintézete, mely aranykészletének rohamos szaporodása következ­tében csak nemrég 4y3 százalékról 4 százalékra volt kénytelen leszállítani a kamatlábat, a múlt napokban tartott igazgatósági ülésében még to­vább ment egy lépéssel s a 4%-ot leszállította 3y2-re. Viszont a német birodalmi bank, mely sokkal arogansabb angol kollegájánál, a múltkor csak 5-re szállt alá, kénytelen engedni a londoni példa kényszernyomásának s az 5 százalékot le­szállította 4 és félre. Hogy a pénznek ez a megolcsóbbodása, mely a két európai vezérbank eljárásának szük­ségszerű következménye, mit jelent a közgazda- sági életben, azt szükségtelen bővebben, magya­rázni. A közelmúlt évek rettenetes ipari pangása ezernyi vészes következményével megmutatta, hogy minden elemi csapásnál nagyobb akadálya a fellendülésnek és jólétnek a pénz drágasága. A két bank példáját most fokozatosan követni kénytelenek az összes pénzintézetek, a hitelvi­szonyok kétségtelenül tneg fognak javulni, a be­ruházásokhoz s vállalatok üzernbentartásához oly engedhetetlen tőkék könnyen és olcsón be­szerezhetők lesznek s kereskedő- és iparos vilá­gunk, melyet a közelmúlt nyomaszló viszonyai megnyomorítottak, ismét lélegzetvételhez juthat. Sajnos, hogy e nagy eseményhez joggal fű­zött vérmes reményeket zavaros viszonyaink né­mileg csökkentik. Az osztrák magyar bank spe­ciális helyzete a nemzetközi pénzpiacon, s külö­nösen a Monarchia mindkét államának háztar­tásában uralkodó, rendezetteknek a legjobb aka­rattal sem mondható viszonyok csaknem kizárják, hogy Bécsben nyomban kövessék a londoni és berlini példát. De ami késik, nem múlik s be­látható időn belül az osztrák-magyar bank is kénytelen lesz engedni a nyomásnak. Tárgyi oka nincs is az ellenkezőre: aranykészlete tetemes és folyton növekvőben van, a hitelviszonyok megjavultak, a vállalkozó kedv mintha minden téren emelkedőben volna. Ilykép a bank a meg­maradt eddigi rideg álláspontján nem tud mit csinálni 6-9 millióra felszaporodott aranyfeles­legével, a mi már annál is inkább gondolkodóba ejtheti a bank intéző köreit, mert hitelüzlele a közelmúlt évben 138 és fél milliónyi csökkenést mutat fel. A bank statusa tehát hatalmasan meg­növekedett, de inproduktiv, miért is a pénzfor­galom emelkedését minden áron, legfőképp pe­dig a bankkamatláb leszállításával elő kell se­gítenie. Ebben a kényszerű bizonyosságban rejlik elsősorban a londoni és berlini hir fontossága. Mint a hullámverés, lassan, de biztosan idáig is el fog érni a bankrála leszállítása és ami ebből közgazdasági életünkre háramlik, az csak elő­nyös lehet. Mindenesetre sajnálkoznunk lehet azon, hogy speciális és zilált viszonyaink miatt azonnal nem élvezhetjük a nemzetközi pénzpiac javult helyzetének óriási előnyeit. Szinérváralya nagyközség szer­vezési szabályrendelete. III. fejezet. A képviselőtestület joga és hatásköre. 8. §. A képviselőtestület áll 40 rendes és 6 póttagból kiknek felerésze legtöbb adót fizetők­ből készített névjegyzék kiigazítása utján (1886 XXII. t. c. 33 §). Másik felerészben pedig 3 éven­kénti G évre lett megválasztás utján nyeri megbízatását és az elöljáróságból kik hivatalból tagjai. A képviselőtestület hatásköre. 9. §. 1. A község saját belügyeiben határoz s a törvényhatóság jóváhagyásával szabályrende­leteket alkot, melyeket választolt elöljárói és közegeivel bajt végre. 2. A községi választók névjegyzékét egybe állítja. 3. A község vagyona felett őrködik és ren­delkezik, felette a törvény korlátái között határoz a törvényhatóság jóváhagyásának fentartása mel­lett (41 §). A községi vagyon elidegenítése, telek­könyvi kiigazítása vagy szerzése, községi köl­csönök felvétele vagy adása a község tulajdonát valamely szolgalomnak vagy zálogjognak és ezek nyilvánkönyvi bejegyzésére szolgá;ó enge­délynek megadasa felett. A községi képviselőtestület rendeli el továbbá a község magánjogi követelésére vonatkozó per megindítását vagy megszüntetését és határoz a község pereiben követendő perszüntető egyezség helyben hagyása iránt. 4. A község költségét megállapítja ennek alapján a törvényhatóság jóváhagyásával, adót vet ki, azt közegeivel behajtatja, a számadásokat első fokulag megvizsgálja a, számolási maraszta­lásokból eredő követeléseket a jogerőre emelke­dett határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt a marasztalt féltől vagy jogutódaiktól köz- igazgatási utón behajtatja. A behajthatatlanná vált községi követelésekre szükséges intézkedése­ket elöljáróság által teljesitteti, leirások felett első fokulag határoz, azok ellenében pedig, akiket a községi tartozások be nem hajtása körül mulasztás terhel, a törvényes lépéseket megteszi. 5. Gondoskodik a községi utak és egyéb közlekedési eszközök jókarban tartásáról. 6. Kezeli a tűz közrendőrségi és szegény ügyet. 7. Az építkezésnél a vármegyei szabályren­deletek szigorú megtartására felügyel. 8. Őrködik a községi utak és terek sza­bályozása, a levezető árkok jó karban tartása felett. 9. Gondoskodik a községi szolgálatról, fel­ügyel a községi gyámügyi teendők pontos telje­sítésére (197. XX.) 10. Ellenőrzi a közadók szükségletét. 11. Felügyel a faiskola jókarban tartására. 12. A község nevében kötendő szerződése­ket jóváhagyja az 1886. XXII. 24. §. szem előtt tartásával. 13. A szolga személy létszáma és fizetése felett határoz. 14. Csakis a törvényhatóság jóváhagyása után hajthatja végre. (1886. XXII. 24. §.) a) A községi vagyon elidegenítését vagy szerzését, hat éven túl terjedő haszonbérietek megkötését. b) A községi adó megállapítását, kivetését és behajtását. c) Kölcsönvételeket. d) Költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötését vagy felbontását és jelen­tékeny közmüvek emelését történelmi és mű­emlékek felállítására és lebontására hozott hatá­rozatot. e) Uj hivatalok rendszeresítését, vagy a fent állók megszüntetését, illetőleg a fizetések felemelését. f) Általában mindennemű oly határozatot, melyre a törvény felsőbb megerősítést rendel. 10. §. A községi képviselők a képviselő- testületi gyűléseken megjelenni és tanácskozásuk­ban tapasztalataikkal a község javát előmozdí­tani tartoznak. Szabályellenes eljárások vagy mulasztások által a községnek okozott minden kárért vagyoni­kig felelősek. (1886. XXII. t.-c. 87. §.) mélységektől. És mintegy félálomban hallottam a mesterem szavát: — Brávó, brávó! ügy ü! rajta, mint a walesi herczeg ! Mikor már egyfolytában negyed óráig is ki­bírtam a nyeregben, első gondom volt, hogy kü­lön biczikli-klubbot alakitok. így született meg: A legelső budapesti chatnpion-klub, melynek én lettem az elnöke, a Muki komám pedig rendes és választmányi tagja. Rendes tagul nem is je­lentkezett más senki, de annál inkább felszapo­rodtak az egyesület tiszteletbeli tagjai, kik jobbára sportkedvelő zsurnaliszták voltak. Egyesületünk főczélu! azt tűzte ki magá­nak, hogy megjavítsa a Budapesten, Becsben és Prágában elért biczikli rekordot, hogy pedig ezt tehesse, a legszigorúbb trenirozásnak vetette ma­gát alá. Ez a trenirozás azonban kellemetlenül lepett meg engem is, Bibulusné asszonyt is. Bi- bulusné asszony nap-nap után megismétlődő s egyre szaporodó magános óráiban azt vette észre, hogy tisztelt férje urát egészen elrabolta tőle a sport; én pedig arra a felfedezésre jutottam, hogy erős elhatározásom egészen megtörik a sport I szirtjein. Napról-naprá a kimondott juszt is da­czára egyre soványkodtam. Istenem, még csak­ugyan olyan leszek, mint egy fess huszárhadnagy. Éreztem, hogy sürgősen lennem kell valamit a status quo teljes épségben való fentartására. A pompás eszmét ez alkalommal a véletlen játszotta kezemre. Egy ízben a Muki pajtással csurom vizesre verejtékezve, halálra fáradva tér­tünk hazafelé. A poros ut mentén, az oldalra eső sűrűből egy kicsike ház fehér falai villantak ki. Az eresz alól egy hosszú pózna meredt ki, mely- ; nek végén göndörre kunkorodott gyaluforgácsot | zizegtetett a szél. — Muki, szálljunk le, itt az oázis! Muki pajtás nem értett meg, hiszen fővá­rosi ember létére honnan is tudta volna, hogy a délibábos rónán a gyaluforgács az eresz alatt csapszéket jelent. Vájjon honnanjvetődik ide a főváros közelébe alföldi korcsmáról, mert hogy annak kell lennie, egész biztosra vettem. Leszálltunk vasparipánkról s bementünk. A fák sürü koronája hüs árnyékba bori- ; tolta az udvart, mely úgy nézett ki, mint egy piezike rózsás sziget. A pompásan nyiladozó rózsabokrok között X-lábu vörös terített asztalok várták az utas népet s piros arczu, csillogó szemű leányasszouy, aki kívánatos módon dicsérgette az ura sillerjét, homokiját. A gazda az ajtóban pipázgatott; ő ugyan senki vendéget ki nem szolgál, legfölebb, ha jó a kedve, koczczint egyet velők. A kedves tanya nem állott üresen. Egyik asztalánál vidám kompánia borozgatott s már a második hosszunyaku üvegnél ismeretséget kö­töttünk s együvé telepedtünk. Addig csak úgy külön asztaltól diskurálgatlunk át. Zsurnaliszták vollak valamennyien s mindjárt is jókedvvel fel­csaptak egyesületünk tiszteletbeli tagjaivá. Azt hiszem, nyájas olvasóim is egészen természetes dolognak fogják tartani, hogy egyesületünk tag­jainak örvendetes szaporodását hatalmas dinom- dár,ómmal ültük meg. A jókedv fellegtelen vidá­man mosoiygó egén csak néha-néha czikázott át a villám : Mit szól majd mindéhez Bibulusné asszony ? Ezek ez újságírók azonban nagyon ötletes emberek voltak. (Folytaljuk.) Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon: 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg B mindenkor melléklendő. g .........................'ír ír F 0 L Y 0 S I T ü N K: 'ír ír Tö rlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/0—3'/j%>—4°/o—4'j"(«-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5’|j0|»-al. Szemelj- és táreaváltóhitett iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , élet biztosi tás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Lrtékpnpirokrn, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyél; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. gy Bankházunk képvi­seletére megbízható egyéneket felveszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom