Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-08 / 6. szám
(2) 1910. Február 8. SZINÉRVÁR ALJA 6. szám. kedve, különös tekintettel az üstökös csillagokra !« Ennek a magasztos cimnek létrehozása után a tükörbe tekintettem s meglepetéssel láttam, hogy nemcsak fejem lett egy lófejjel nagyobb, de egyébként is megnőttem. Az utcán haladva úgy képzeltem, hogy az emberek lelkesülten mutogatnak reám, mintha sejtenék, hogy előttük a jövő legnagyobb embere halad el s mondhatom: percről-percre mindjobban meggyőződésemmé vált, hogy : ime én vagyok az, aki — Herczegh Ferenc szavaival élve — hivatott leszek arra, hogy a tudományos irodalmat tespedtségéből felrázzam és előbbi magaslatára emeljem. ügy van azonban azzal minden ember, hogy — amidőn legtöbbet képzel már magáról, akkor ábrándul ki legjobban magából s mentői magasabban hiszi magát, annál mélyebb örvénybe esik. így jártam én is. Elmentem a rongyos bálba . . . * * * Szépen díszített termet találtam, minden zugában telve közönséggel, A közönség arcáról j pedig nem a világvégének hirdetett közelsége okozta rémület, hanem az életkedv sugárzott le | s a mulatni vágyás. Rózsásarcu lánykák virágkoszoruja, a mamák vidám csevegése s a fekete férfisereg ideges türelmetlensége kétségtelenné tették előttem, hogy — aki ma itt van, az mulatni jött s mert eljött, mulatni fog. Na de csengetnek. Figyeljünk tehát. Megjelenik Domokos István ur s a közönséget köszöntve — nagy örömömre (Miért ? i Szerkesztő.) — tudatja, hogy az előadást a dialog- j gal kezdik s hogy a szereplők közül a nyomda- i festékbe fuladt Kaján Tóbiás teljes épségben I szerepelni fog. Azután felhúzták a függönyt. Egy bájos fiatal asszony, Surásné Antal Berta és Domokos István ur adtak elő egy j kedves apróságot, amelynek, ha jól sejtem »Egy i kis vihar« cime lehel. Biztosan nem tudom. Á j meghívón jelezve nem volt. Fiatal házastársak voltak a szereplők. Duzzogtak elébb, majd — mint rendesen — kibékültek. Úgy a duzzogás, mint a kibékülés nagyon kedves volt. Közvetlenség, fesztelen játék jellemezte a szereplőket. Kedves vendégünk szép i sikeréhez, amit a megérdemelt taps is jutalmazott, őszintén gratulálok. Ezután következett a »Mozgó fényképek« i cimü három felvonásos vígjáték előadása. Jóhirü darab, amit még Pestről ismerek. Sok helyütt komikumával feltétlenül alkalmas ; arra, hogy a közönséget állandó derültségben tartsa. Felvonulnak benne: a házsártos anyós, a neje távollétében bátor após, a féltékeny fiatal asszony, a legénykori lumpolásokról még leszokni nem tudott férj, a hevülékeny bakfis, a naiv ifjú, dijbirkozó stb. stb., akik azután mindent összezavarnak s végül mindent kibontanak. Meséje rövid. Egy fiatal pár, hogy a vidékről érkezett anyósát mulattassa, elviszi a moziba. A mozgófényképek egyikén, amely a Siófokon egy légyottot mulat, a fiatal menyecske férjére ismer. Természetesen, hogy ebből nagy háborúság tör ki, amelybe mindenki beleszól, amig végre kiderül, hogy a fiatal férjnek, a naiv ifjúnak, sőt az apósnak is találkát adó nő a mozgófénykép-szinház alkalmazottja arra a célra, hogy a vállalat részére érdekes jeleneteket provokáljon. A darab szereplőit az előző évekből na- gyobbára ismerjük. Vigh Dezsőné Vida Emma úrasszony tavalyi szereplésével elért sikerét határozottan fokozta az a kitűnő, művészi alakítás, amelylyel az anyós szerepét betöltötte. Hálás szerepe nagyon alkalmas arra, hogy az alakitól túlzásokba vigye. Diszkrét s amellett szerepének összes komikus oldalát érvényre juttató játéka ettől teljesen ment volt. Boythor Anna kisasszony a fiatal, szerelmes s ezért féltékeny asszonyka szerepét a tőle megszokott művészi rutinnal s bájjal játszotta meg. Kellemes hanghordozása, az indulatoknak előadása által, művészi színezése, otthonos, előkelő mozgása alakítását tökéletessé tette. Ivét uj gárdistájáról szólok most műkedvelőinknek. Nagy Erzsiké és Bora Aranka kisasszonyokról. Mindketten gyermekes bájok egész teljességével tették elragadóan kedvessé szerepüket. Lámpaláznak játékukban nyoma sem volt, pedig ez első szereplésnél nagy ritkaság. A szerepűket kifogástalanul tudták, a helyzetekbe kitünően beleilleszkedtek. Igazán csak gratulálhatok nekik első sikerükhöz. Az urakról szólva természetesen Domokos István úrral, az öreg botossal, a legrégibb szinér- váraijai mükedvelőveLkell kezdenem. Már csak mégis furcsa dolog az, hogy évről-évre mindég csak a színpadon látjuk tőle, hogy milyen kitűnő férj válna őkigyelméből. Na de azután meg kitűnő színész is. Ha kell, játszik hős szerelmest, főkortest, féltékeny, házsártos, engedékeny és szigorú, öreg és fiatal, hü és csapodár férjeket, apósokat s minden szerepében tökéletes alakítást nyújt. Ma esti sikere után ajánlom is neki, hogy cserélje fel hivatását. Spitzer Ödön ur nehéz s az egész darabon át vezető szerepét művészi erővel töltötte be. A fiatal férjet adta, akit a darab első jelenéséből folytonos balsors, félreértések kisérnek végig. Minden szava, minden lépése újabb botlásának látszatát tünteti fel, ami természetesen még jobban ösztönzi arra, hogy neje előtt ártatlanságát bebizonyítsa, ez azonban csak a darab végén sikerül neki. A darabban a legnehezebb szerep neki jutott s mondhatom, hogy keresve sem találhattam hibát játékában. Szerepébe teljesen beleélve magát, tökéletes alakítást nyújtott. Vigh Dezső ur a naiv, szerelemre vágyó ifjú szerepét kitünően játszotta. Elegáns, discrét játékában igaz gyönyörűségünk telt. Schvanner Rezső ur Kaján Tóbiás dijbirkozó szerepében, Kerekes Pál és Cuteánu Emil urak kisebb szerepeikben teljessé tették a darab sikerét. A darab rendezése kifogástalan volt, ösz- szes szépségeit kitünően érvényre juttatta a tüzjáték. Ezzel azután a szellemi résszel végeztünk is. Felgyullak a lángok, rázendített a cigány s kezdetét vette a tánc A négyeseket 80 pár táncolta. Végül, hogy a referádámból mit se hagyjak ki, meg kelt emlékeznem a Stern nővérek jó és változatos konyhájáról is, a melyről mindenki dicsérőleg nyilatkozott. Rácz Lajos helybeli zenekaráról, a mely meglepő jól játszott. A jelenvoltak névsorát a következőkben sikerült feljegyeznem : Asszonyok: Bajnóczy Gézáné, Koroknay Károlyné, özv. Síuller Istvánná, Sitka Károlyné, Fazekas Sándorné, Mánc Györgyné, Nagy Bertalanná, Nagy Dezsőné, özv. Nagy Sándorné (Apa), özv. Nagy Sándorné, Vasvári Emilné, Csonka Jánosné, Miklós Antalné, özv. Burghoffer Jáuosné, Neubauer Endréné, Szilvássi Dánielné, Kincs Józsefné, Incze Jánosné, Irinyi Sándorné, Buti Vinczéné, Hodász Károlyné, Braun Sándorné, Gráf F'erenczué, Baksa Károlyné, Kora Györgyné, Gönczy Adolfné, dr. Keller Lajosné, Képes Józsefné, Kepes Sándorné, Kepes Lajosné, Kiss Andorné, Lánczky Antalné, Spitzer Ödönné, Laczkovics Jánosné, Gerber Béláné, Martinovics Istvánná, Osztiáu Antalné, Ecsedi Károlyné, Bretán Jánosné, Flontás Péterné, Ferencz Gyuláné, Zieger Györgyné, Sitka Károlyné, Svanner Gyuláné, Rosner Jakabné, Herskovics Alfrédné, Funeczán Sándorné, Hollósi Sándorné, Sebő Antalné, Oláh Ferenczné, Meleg Lajosné, Sátor Dávidné, Goron Pálné, özv. Boythor Károlyné, Jurásné Antal Berta, Vigdorovics Hermanné, özv. Gyarmati Istvánná, Nagy Miklósné Solyom Sándorné, Pólyák Sándorné, özv. Pólyák Lajosné, Demjén Lajosné, Vas Károlyné, Molnár doljanak, ábrándozzanak felőle és elsóhajtsák a nevét, igy: — Margit! .. . (sóhajt) Margit! . . . Nem lehet semmit sem tudni. Talán a legszebb lelkű leány, akit csak ismerek, de mi haszna, ha nem gondol vele senki . . . A minap arra mentem az ablakja alatt. A szobát takarította és ehhez illő háziruha volt rajta . . . Más leány ilyenkor rendetlen, a dolgozó ruhája piszkos, önmaga elhanyagolt; de a kis Margit olyan volt, hogy — bizony Isten — az ember öukénytelenül is kiszalajtotta a száján: — Milyen édes volna ilyen kis feleség ! . . . Kár, hogy nem érdeklődöm úgy iránta. Beszélnék vele. Megfognám kis kezét, megszorítanám gyengén és ha úgy érezném, hogy visszaszorítja, vagy azt tudnám, hogy nem egészen idegen hozzám, egy alkalmas pillanatban megkérdezném tőle : — Édes Margitkám! . . . mondja, nem találná maga türhetőnek ezt az életet az én oldalamon? (Megijed, körülnéz, megzavarodik és a zsebkendőjével megtörli homlokát.) Az én oldalamon?. .. Mi köze az oldalamnak hozzá, avagy neki az oldalamhoz? Ha nem tudnák, hogy ennyire sem (mutatja a körmét) érdekel a kislány, még bizony gondolnának valamit, de igy (bizalmasan) azt hiszem, gyanútlanul beszélhetek. — Aha, megvan!... (A homlokára üt.) Ez az! Most jut eszembe, hogy tánczoltam én vele még egy négyest azóta. Természetesen ... És ez a nagy szerelem oka, hogyne! . . . Ha valaki két hét alatt egymásután két négyest tánczol egy leánynyal . .. Persze, persze . . . (Mosolyog.) Szegények, ha tudnák, hogy el is felejtettem máraz egészet. De hadd beszéljenek ... (Vállat von.) Hát nem úgy van? Egyébként ennek a négyesnek kedves története van. Hallgassák csak! . . . Látom, hogy a kislány, már mint Margit, magányosan áll az anyja oldalán. Kicsit búsul is, vagy szórakozott.. Megszólítom : — Van már négyes-tánczos Margitka? — Igen — mondja bizonytalanul. — Kivel tánczolja? Kissé habozott, majd az unokabátyja nevét mondta. Láttam, hogy nincs kedvére a tánczosa és szerettem volna megszabadítani tőle. — Nem hagyhatná őt ott? A kislány szeme felvillant, ragyogott és alig rejtett örömmel mondta: — De nem ingyen ám I — Hát mit akar érte ? — Adjon egy gombostűt ... Adtam, adtam volna mást is, mert mint már azt előbb is említettem, nagyon édes gyermek. Örömest beszélek, szívesen tánczolok vele, de még nem ok rá, hogy telekürtöljék a várost: — Balog Péter szerelmes a Bérczy Margitba fülig . . . Nem bizony, mert Balog Péter nem az a legény, akit egy pár ragyogó szem, néhány kéz- szoritás levegyen a lábáról. Újra ismétlem, hogy nem vagyok szerelmes, de ha szerelmes tudnék lenni, hát inkább Margitba szeretnék, mint másba . . . Mert elképzelni is édes a jelenetet, mikor az ember nyaka köré fonja gömbölyű karját és engedi, hogy megöleljék és Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota Telefon: 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. g ír ír FOLYÓSÍTUNK: ír ír Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/o—Bl/*°/o—4%—P Plo-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 51|t,’|,-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 21 |s —10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és % _ életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. -®gj
