Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-13 / 50. szám
1910. December 13. Turul mint idegen áru védjegye. Az ősi Turul madár nagyon népszerű, mint védjegy. Tehát arra is alkalmas, hogy kölföldi árut ezzel a megjelöléssel hozzanak forgalomba nálunk. Ez nem ritka eset, majd mindennap lelepleznek egy »Magyar gyártmány«-t, amelyet rendszerint Ausztriából hoznak be. Az itteni elöljáróság most is átiratban értesítette az összes hatóságokat, hogy két budapesti kereskedő »Turul« jelzéssel külföldi cipősarkokat árusít. Az elöljáróság megindította a kibágási eljárást is. Szállítások. A cs. és kir. katonai gyógyszerészügyi igazgatóság kádár, üveg, porczellán és cserépárukra nyit versenytárgyalást. Határidő decz. 15. A debreczeni 3-ik honvédgyalogezred közétkezési bizottsága hús, zsir és makaróni szállítását ajánlati tárgyaláson biztosítja. Pályázati határidő 1910. decz. 12. Bővebb felvilágosítás nyerhető a debreczeni kerületi kereskedelmi és iparkamaránál. Törvényszék Nagykárolyban. Az uj polgári perrendlartási törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban a múlt héten befejezést nyert. Az uj törvény a kir. járásbíróságok munkakörét tetemesen kibővíti, következésképen rövidesen szükségessé válik az első folyamodásu kir. járásbíróságok és ezek kapcsán a kir. törvényszékek létszámának szaporítása. Ezt a kedvező alkalmat ragadta meg Szatmármegye közönsége, hogy egy Nagykárolyban létesítendő törvényszék iránt a szükséges lépéseket most újból megtegye. Szatmármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése ugyanis már az 1904 ik évben feliratot intézett a parlamenthez és az igazságügyminiszterhez, melyben kimutatja, hogy egy Nagykárolyban létesítendő törvényszékre úgy igazságszolgáltatási, mint közigazgatási szempontból feltétlenül szükség van és kérte annak mielőbbi megvalósítását. A feliratok még a mai napig sem nyertek elintézést. A vármegye közönsége tehát most küldölíségileg kereste fel az igazságügyminisztert az iránt, hogy a már felterjesztett kérelem legközelebb, az uj törvényszékek szervezése kapcsán nyerjen kedvező elintézést. A küldöttség f. hó 1-én tisztelgett llos- vay Aladár alispán és Károlyi József gróf vezetése alatt Székely Ferencz igazságügyminiszternél, a Nagykárolyból annak idején elvitt törvényszék visszahelyezése tárgyában. A küldöttség kérelmét Ilosvay Aladár alispán adta elő. Kifejtette, hogy Szatmárvármegyében a szatmári törvényszék immár képtelen lebonyolítani a nagy ügyforgalmat és úgy az igazságyszolgáltatás re- putácziója, mint a jogkereső közönség elsőrangú érdeke, hogy újabb törvényszék állíttassák fel. Székely Ferencz beszédében említette, hogy jól ismeri azon okokat, amelyek Nagykárolyt pre- deslinálják arra, hogy törvényszéki székhely legyen, annál is inkább, mert évtizedeken át volt is ott törvényszék. A maga részéről igyekezni fog, hogy a küldöttség jogos kérelmének mielőbb eleget tehessen. A küldöttség a minisztert megéljenezte. Ezután gróf Károlyi József és gróf Károlyi Mihály vezetésével Lukács László pénzügyminiszternél tisztelegtek, hogy a miniszter támogatását kérjék, az Osztrák-Magyar Bank fiókjának Nagykárolyban való felállítása iránt, majd a kereskedelmi minisztert keresték fel a vasúti állomás kiterjesztése iránt. Mindkét miniszter kedvező választ adott. Régi hordójelzö hivatalok továbbmüködése. A kereskedelemügyi miniszter olyképen rendelkezett, hogy az 1874. évi Vili. t.-cz. alapján megszervezett hordójelző hivatalok az olyan törvényhatóságokban, amelyekben az uj mérték- ügyi törvény szerinti hordóhitelesitő hivatalok még meg nem szerveztelek volna, tovább működhetnek 1911. junius 30-ig. Az állatkerti vasbeton-hegyek. Emlékezetes — írja a Műszaki Világ — hogy a budapesti állatkertben vasbetonból készítendő műhegyekre irt ki versenyt a székesfőváros még az 1909. év tavaszán. A munkát, mely az 1909. év végéig lett volna befejezendő — más 5 szolid cég jóval drágább ajánlatával szemben — 300,000 korona költségen Pohl György budapesti vállalkozónak ítélték oda. És mi történt ? Pohl foganatba vette a munkát, amelynek költsége nőtt, s lett egyszerre 800,000 korona. A székes főváros fizetett, fizetett és szidta a vállalkozót az előirányzott költségek szörnyűséges túllépéséért. A vállalkozó megunta a dolgot s ott hagyta az egész munkát a főváros nyakán. Azóta egyre épülnek a vasbeton-hegyek és SZINÉRVÁRALJA egyre nőnek az építési költségek is, amelyek immár az alapköltségvetés ötszörösére: 1.500,000 koronára emelkedtek, és az a csodálatos, hogy ezek a hegyek szégyenükben el nem sülyednek. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 7014—1910. tkv. sz. r Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Tatár János kőszegremetei lakos végrehajtatónak, Losonczy Attila ügygondnok által képviselt ismeretlen tartózkodása Rákosi Elek végrehajtást szenvedő elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 520 korona tőkekövetelés és ennek 1909. szeptember hó 29. napjtól járó 5°|, kamatai 47 korona 60 fillér végrehajtás kérési, 28 korona 30 fillér végrehajtás foganatositási, valamint jelenlegi 31 korona 30 fillér és a még felmerülendő költségek kielégítése végett a szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, Vámfalu községben fekvő, a vámfalui 346. számú betétben A. I. 1-14. sor. 820., 1714, 1867/1., 1867/2., 1867/3., 1868 1., 1868/2., 1868/3., 2260/1., 2260/2., 2658., 2659, 3177/1., 3177/2. hr. sz. ingatlanból Rákos Elek jutalékára 127 korona, ugyanezen betétben A. + 1. sor. s a vámfalui 1. sz. betét A. lapján bevezetett közös erdőből járó 4/712. részből ugyanannak nevén álló jutalékra 4 K, a vámfalui 425. sz. betétben A, I. 14. sor 267|7., 268/10., 269/2., 269/3. hr. sz. egész ingatlanra 682 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverés megtartására határnapul 1911. évi január hó 3. napjának délelőtti 10 óráját, helyéül pedig Vámfalu községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár Vs-án alul eladatni nem fognak s hogy a 346. sz. betétben A. I. 2260 1., 2260/2. hr. sz. ingatlanra a vámfalui bükkerdő faipar rt. javára feljegyzett kisajátítási jogot az árverés nem érinti. Árverezni szándékozók, kivéve a Vhn. 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20%-át, azaz 25 K 40 f-t, 80 f-t, 136 K 40 f-t készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számi- i tott óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 26. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért összeg ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat bárom egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 45 nap alatt az árverés napjától számítandó 5%-os kamatokkal együtt az 1881. évi december hó 6-án 39415. I. M. sz. a. kelt rendeletben előírt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal mint bírói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1910. évi augusztus hó 28. napján Petneházy, kir. aljbiró. A kiadmány hiteléül: Lipcsty Sándor tkvezető. j 7466—1910. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ! hatóság közhírré teszi, hogy a Satmareana takarék- és 1 hitelintézet végrehajtatónak Csuta Juon lui Vaszil rák- ; sai lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében a Becsi | Sándor utóajánlati kérelme következtében a 4144/1910. | sz a, 1908. XLl. t.-c. 27. §-a értelmében a szatmárné- ! metii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbiró- ! ság területén lévő, Ráksa községben fekvő, a ráksai | 988. számú betétben A. I. 1—4. sor. 272., 273., 274., 275. I hr. számú ingatlanból a Csuta Juon a Vaszil nevén álló j %-od rész jutalékra 757 korona kikiáltási árban elren- ; delt utóajánlati árverés megtartására újabb határnapul | 1910. évi január hó 5. napjának délelőtti 10 óráját, helyéül | pedig Ráksa községházát tűzi ki azzal, hogy az ingat- | lan a kikiáltási ár 2/3-án alul eladatni nem fog ugyan, I de Becsi Sándor ajánlattevő utóajánlatához akkor is i kötve marad, ha az árverésen meg nem jelenik s ha a ! megtartandó árverés netán megsemmisittetik, újabb ár- ! verés rendeltetik el, s abban az esetben, ha az utóaján- ! latba tett összegnél nagyobb Ígéret nem tétetik, az in- ! gatlan Becsi Sándor ajánlattevő által megvettnek fog j kijelentetni. Árverezni szándékozók, kivéve a végrehajtási j novella 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok | becsárának 10%-át, azaz 75 korona 70 fillért készpénz- j ben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt I átszolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, I ha többet ígérni senki sem akar, köteles a végrehajtási I novella 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése > napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon j naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyan- 1 azon naptól számított 45 nap alatt 5%-os kamatokkal I együtt az 1881. dec. 6-án 39445. I. M. sz. a. kelt rende50. szám. (3) letben előirt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal mint bírói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1910. évi szeptember hó 16-án. Petneházy, kir. aljbiró. A kiadmány hiteléül: Lipcsey Sándor telekkönyvvezető. 7504—1910. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatnak Bulbuk László és neje Bucse Anna végrehajtást szenvedők elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 102 korona 86 fillér, ennek 5% kamatai, 17 korona 60 fillér már megállapított, valamint jelenlegi 20 korona 75 fillér és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. 144. §-a alapján és 147. §. értelmében a szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, Tartolcz községben fekvő, a tartolezi 105. számú betétben A. 1. 1—11. sor. 1469., 1470., 1471., 1472, 1567/2., 1603., 1907., 2298., 2401., 2521., 2522. hr. sz. ingatlanra 859 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverés megtartására határnapul 1911. évi jan. hó 17-ik napjának d. e. 10 óráját, helyéül pedig Tartolcz községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár %-án alul eladatni nem fognak s hogy az árverés az elárverezendő ingatlanra C. 1. alatt Togye Demeter és neje javára bekebelezett kikötményi jogot nem érinti. Árverezni szándékozók kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20*|,-át, azaz 171 korona 80 fillért készpénz ben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 45 nap alatt az árverés napjától számított 5*|0-os kamatokkal együtt az 1881. évi december 6-án 39415. 1. M. szám alatt kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal mint bírói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja. 1910. december hó 14-én. Petneházy, kir. aljárásbiró. A kiadmány hiteléül: Lipcsey, telekkönyvvezető. 8992—1910. tk. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a dr. Székely József szinérváraljai lakos végrehajtatónak özv. Tárcza Györgyné, mint kiskorú Tárcza György, Mária, Juliánná és Anna gyámja szinérváraljai lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében kérelem következtében az 5280—1910. szám alatt 83 korona 50 fillér tőkekövetelés és ennek 1909. október hó 1. napjától járó 5*/, kamatai, 23 korona 70 fillér perbeli, 29 korona 80 fillér végrehajtási és árverési már megállapított, valamint jelenlegi 12 korona és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. 144. §-a alapján és 147. §-a értelmében a szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, Szinérváralja. községben fekvő, a szinérváraljai 1133. sz. betétben A. 1. 1—4. sor, 50,51., 52., 53. hrsz. ingatlanból kiskorú Tárcza György, Tárcza Mária, Tárcza Juliánná és Tárcza Anna jutalékára 1520 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverés megtartására újabb határnapul 1911. évi február hó Hónapjának d. e. 10 óráját, helyéül pedig a szinérváraljai kir. járásbiróság iktató helyiségét tűzi ki azzal, hogy az ingatlan a kikiáltási ár 2|a-án alul eladatni nem fog. Árverezni szándékozók kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20%-át, azaz 304 koronát készpénzben, vagy az 1881. évi LX, t.-c. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 45 nap alatt, az árverés napjától számított 5%-os kamatokkal együtt az 1881. évi dec. hó 6-án 39415. I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal, mint birói letét- pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralján, 1910. október hó 31. napján. Petneházy Boldizsár s. k. kir. aljárásbiró. A kiadmány hiteléül: Lipcsey Sándor tkvezető.
