Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-25 / 43. szám

1910. Október 25.

SZINÉR VÁRALJ A

43. szám. (3)

Járásbíróság Csengerben A vármegyei közigazgatási bizottság ülésén Madarassy Dezső bizottsági tag oly értelmű indítványt terjesztett I elő, mely szerint a bizottság Írjon fel az igazságügyminiszterhez az iránt, hogy Csenger nagyközségben mielőbb járásbíróságot létesítsen. Szatmármegyében Csenger az egyedüli főszolgabírói járás, melynek nincs járásbírósága s ilyennek felállítása nemcsak a járás, de az igazságszolgáltatás érdeke is. A felirat szerkesztésével dr. Péchy István vármegyei főjegyző bízatott meg. A főispán megígérte, hogy a felirat eredményes elintézése érdekében személyesesen fog eljárni az igazságügyminiszternél.

Névmagyarosítás. Czeiszperger Mihály, bér- kocsifulajdonos újból tudatja a t. közönséggel, hogy vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel »Czeglédi« re magyarosította.

A skárlát betegség Nagybányán járvány- szerüen feliépet.

A Központi vendéglőt az eddigi bérlő, Kertész Antal, 1911. január 1-től újra kibérelte, illetőleg a bérletet a tulajdonos takarékpénztárral megújította.

Meghívó A szinérváraljai ipartestület folyó évi október hó 30-án, özv. Burghoffer Jánosné- féle vendéglőben, saját pénztára javára zártkörű szüreti mulatságot rendez. Belépti dij személyenként 1 K 60 fillér, esaládjegy 4 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztalak. Szüreti mulatság tisztviselői: Sólyom Zsigmond hegyi főbíró, Patován Lajos albiró, Jónás Kálmán hűtős, Mühl- bauer József. ízletes ételek és italokról gondoskodva van. (Csőszök és csőszleányok, akik arra vállalkoznak jelvényüket a pénztárnál megkapják )

Nópmozgalom Erdélyben. Most megjelent kimutatás szerint az erdélyi szászok igen alaposan oldották meg a kivándorlási kérdést. 1909-ben 1820-an vándoroltak ki és majdnem ugyanannyian tértek vissza. Minthogy a szászok meglehetősen sok pénzt hoznak haza, a szászok kivándorlása nem apasztja meg a lakosság számát, ellenben jelentékenyen növeli a vagyont.

Árvák bevándorlása Amerikába. Sajátságos rétegét az Amerikába vándorlóknak az európai szegény és elárvult gyermekek alkotják. Emberbaráti és vallási egyesületek európai árvaházakból és ipari helyekről küldik őket Kanadába, hol ültetvényes családoknak lesznek átutalva. A legutóbbi öt esztendőben közel 60.000 ilyen fiatal európai kivándorlót hoztak Kanadába.

Jó tanács kolerás időben. Ügyelj a tisztaságra, élj és egyél mértékletesen és igyál meg reggel, délben és este egy-egy pohárka Esterházy cognacot. Kövesd e tanácsomat és egészséges maradsz.

A Magyar-amerikai Bank Newyorki megbízható jelentés szerint a három év előtt alapított Magyar-amerikai Bank válságos helyzetbe jutott. Hogy az intézetet megmentsék, felakaríák emelni a részvénytőkét, ez azonban nem sikerült. így a bank kénytelen felszámolni.

Porrá égett. Kiss Lajos szamosszegi munkás hároméves kis fiát a szülők magára hagyták, amig künn a mezőn dolgoztak A kis fiú a tűzhelyhez húzódott, ahonnan egy szikra a ruháját meg- gyujtotta és mire a szülők hazajöttek, u gyermek porrá égett. A szülők ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt megindították az eljárást.

Tandíj kárpótló államsegély, Az 1908 évi XLVI-ik t. c. 8 §-ának rendelkezése értelmében, a népoktatás ingyenessége ez évi szeptember hó 1-ével a községi és felekezeti iskoláknál is életbe lépett. Az iskola fentartási (dolgai) szükségletei fedezésére fordított tandijaknak és felvételi dijaknak államsegély utján való kárpótlása elrendeltetvén, ezen államsegély kérvényeknek helyes megszerkesztése és felszerelése érdekében Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi igazgató-tanitó »Államsegély Kérvény és mellékletei« cim alatt egy, minden irányban teljes tájékozást nyújtó útmutatót és mellékleti űrlapokat szerkesztett és adott ki, melyet 2 K előleges beküldése ellenében portómentesen küld meg. Ezen munkát a 4 ik kiadásban most megjelent »Tananyagbeosztási nyomtatvány« füzeteivel együtt, az érdekelt lanitók és iskolaszékek meleg figyelmébe ajánljuk.

Csendélet Lónárdfaluban. E hó 13-án, amint már ez faluhelyen szokás, a kaszinóba,

illetőleg a falusi korcsmába tértek be egyne- hányan, hol a hegy levének, jobban mondva pálinkának iddogálása közben tárgyalták meg a heti eseményeket, különösen pedig az idei kukoriczaíermésí. Balázs Grigor és Magurán Nuczn azonban az eszmecsere folyamán összekaplak s Balázs társát egy rúddal agyba-főbe verte, úgy, hogy felgyógyulásához alig van remény.

A villamos amputálás. A villamosságot, mely már évek óta áll különféle műtéteknél az orvosi tudomány szolgálatában, legújabban amputálási műtéteknél használják a vágás és fürészelés teljes kizárásával. Az uj műtétet dr Arsonval párisi orvostanár fedezte fel, aki miután állatokon több hónapon keresztül kipróbálta: most embereken alkalmazza, még pedig hir szerint sikerrel. Az amputálandó testrész körül drót segélyével megfelelő villamos áramot vezetnek keresztül, mire az eltávolitandó testrész néhány perc múlva egyszerűen elválik a testtől. A villamos áram hatása alatt a vezető dróthuzal épp oly finoman és zajtalanul vágja keresztül a testrészt, mint a vékony cérnafonál a vajat vagy a szappant. A villamossággal eltávolított testrészek a tanár állítása szerint sokkal gyorsabban és biztosabban gyógyulnak, mint a késsel és fürészszel levágott testrészek és a műtét úgyszólván fájdalomnélküli a régi műtéthez képest. Arsonval eleinte állatokon végzett kísérleteket s oly erős villamos áramot alkalmazott, hogy némely állat hirtelen megsült. Mikor azonban eltalálta a helyes hőfokot; az állatok úgyszólván észre sem vették, hogy a villamos drót elmetszette izmaikat, ami arra vall, hogy a villamos műtét teljesen fájdalom nélkül ment végbe.

A dohányjövedók a magyar ipar ellen. A dohányjövedék Pécsett uj dohánygyárat épített, melyet sodronyfonatu vaskerítéssel vétetett körül. A kerítés szállítását a Hutter és Schrantz bécsi cég nyerte meg, azon a cimen, hogy ő is »hazai* vállalatnak tekintendő, mert Budapesten fiókja van. Ez a »fióktelep« azonban csak műhely, de nem gyár, úgy, hogy a cég a Pécset elnyert munkát itt nem készíthette el, hanem bécsi gyárában csináltatta és mint hazai terméket szállította Pécsre. Itt az átvevő közegeket a mellőzött magyar iparosok jó eleve figyelmeztették a visszaélésre, az illető közegek mégis megengedték az osztrák gyártmány felszerelését.

Főmunkatársak:

dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor.

6263—1910. tkvi szám.

Árverési hirdetményi kivonat.

A szinérváraljai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Boda Mária királyhelmeczi lakos végrehajtatnak, Filep Demeter végrehajtást szenvedő elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 100 korona tőkekövetelés és ennek 1909. junius 17. napjától ! járó 5°|0 kamatai 27 korona 40 fillér, perbeli 13 korona 40 fillér, végrehajtási már megállapított, valamint jelen- | légi 27 K 30 fillér és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. 144. §. alapján I és 147. §. értelmében a szatmárnémetii kir. törvény- : szék, a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, lloba községben fekvő, az ilobai 138. sz. betétben A. I. 1., 2. sor. 489., 490. hr. sz. ingatlanból Filep Demeter j nevén álló felülépitményi tulajdonai és telekhaszonélve- í zői jogra 894 korona, az ilobai 139. sz. betétben A. I. ; 1—7. sor, 491., 492., 493., 494., 975., 976., 977. hr. sz.

ingatlanból Filep Demeter nevén álló jutalékra 133 ko- | róna kikiáltási árban elrendelte.

Az árverés megtartására határnapul 1910, évi I november hó 11-ik napjának d. e. lO óráját, helyéül | pedig lloba községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár Vs'án alul eladatni nem fognak.

Árverezni szándékozók kivéve a végrehajtási no- ; vella 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20%-át, azaz 178 K 80 f-t és 26 K 60 f-t készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25.

I §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban [ a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánat- | pénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig ki- ! egészíteni.

Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 45 nap alatt, az árverés napjától számított 5%-os kamatokkal együtt az 1881. évi dec. hó 6-án 39415. I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal mint bírói letétpénztárnál lefizetni A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.

Szinérváralján, 1910. julius hó 30. napján.

Petneházy Boldizsár s. k. kir. aljárásbiró.

A kiadmány hiteléül:

Lipcseii Sándor tkvezető.

7469—1910. tkvi szám.

Árverési hirdetményi kivonat.

A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az Uhal Lőrinc józsefházai lakos végrehajtatónak dr. Schönflug Jenő ügyvéd, mint ismeretlen tartózkodásu Csipkár Mihály végrehajtást szenvedő elleni ügyében a kérelem következtében az árverést 251 korona tőkekövetelés és 18 korona 15 fillér végrehajtási már megállapított, valamint jelenlegi 23 korona 20 fillér és a még felmerülendő! költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. 144. §-a alapján és 147. §. értelmében a szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, József- háza községben fekvő, a józsefházai 112. számú betétben A. 1. 1—2, sor 130/1., 131/1. hr. sz. ingatlanra 836 korona, a józsefházai 112. sz. betétben A. II. 3., 4., 5-,

7., 8., sor. 548/4/a. 1190/2., 1190/4., 1803. hr. sz. ingatlanra 1126 korona kikiáltási árban elrendelte.

Az árverés megtartására határnapul 1911. évi jan. hó 30-ik napjának d. e. 10 óráját, helyéül pedig Jó- zsefháza községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár %-án alul eladatni nem fognak.

Árverezni szándékozók, kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának 20%-át, azaz 167 K 20 fillért és 225 K 20 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért összeg ugyanannyi százalékáig kiegészíteni.

Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 45 nap alatt az árverés napjától számított 5%-os kamatokkal együtt az 1884. évi december hó 6-án 39415. I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a szinérváraljai kir. adóhivatal, mint bírói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.

Szinérváralja, 1910. évi szeptember hó 30. napján Petneházy, kir. aljbiró.

A kiadmány hiteléül:

Lipcsey Sándor tkvezető.

7131—1910. tkvi sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A szinérváraljai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Szatmári Gazd. és Iparbaak végrehaj tatónak Roppantó József és neje Németh Irma sajószentpéteri lakos végrehajtást szenvedők elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében az árverést 600 korona tőkekövetelés és ennek 1908. évi május 5. napjától járó 5% kamatai 50 korona 20 fillér óvási, VsV. váltódij 147 korona 18 fillér perbeli 50 ko- I róna 66 fillér végrehajtási már megállapított, valamint j jelenlegi 82 korona 30 fillér és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. F44. §-a : alapján és 147. §-a értelmében a szatmárnémetii kir. j törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő, Szinérváralja községben fekvő, a szinérváraljai 805. sz. betétben A. L 1—5. sor, 65., 66., 67 , 154., 155. hrsz. ingatlan Roppantó József és neje Németh Irma nevén álló telekhaszonélvezői és épülettulajdonosi jognak az 1909. évi 8941/909. tksz. végzéssel el nem árverezett felerészére 795 korona kikiáltási árban elrendelte.

Az árverés megtartására határnapul 191 Oi évi november hó 28. napjának d. e. 10 óráját, helyéül pedig a szinérváraljai kir. járásbíróság iktató helyiségét tűzi ki azzal, hogy az árverés alá bocsátott telekhaszonélvezői és épülettulajdonosi jog a kikiáltási ár */*-án alul eladatni nem fog.

Árverezni szándékozók, kivéve a Vhn. 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának; 20%-át, azaz 159 koronát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Az, aki a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, ha többéi Ígérni senki sem akar, köteles a Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig ki- egésziteni.

Szinérváralja, 1910. évi augusztus hó 30-án.

Petneházy s. k., kir. aljárásbiró.

A kiadmány hiteléül :

Lipcsey Sándor, kir. jb. tkvvezető,