Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-11 / 41. szám

Szinérváralja, 1910.

Október 12. — 41. szám.

SZÉPIRODALMI HETILAP.

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS

Előfizetési árak; Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilltér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN.

Felelős szerkesztő :

FÁBIÁN ISTVÁN.

A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők.

= Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. —9

Ünnep után.

Nagy, lélekemelő ünnepet ült Szat- márvármegye tanítósága s vele — úgy szólván a vármegye egész társadalma Szat- máron e hó 4-én. Akár hogyan akarnók is, nem tudjuk leirni azt, ami ott oly ünne- pies formában, de az érzésnek a formán is tultörő mértékében kifejezésre jutott. Szinte remeg a toll a kezünkben, • midőn erről az ünnepről Írunk. A meghatottság szüli ezt, mely minden arcon ott ült. Pedig csak arról van szó, hogy a tanítók építettek egyrészt maguknak, nagyrészt pedig az egész társadalomnak egy hajlékot, melyben a gyermekek gondos, apai nevelésben részesülnek.

Hadd áiljon itt különben a száraz tudósítás, mely csak az ünnepség lefolyását írja le, de nem a megnyilvánult lelkesedést, mit leirni úgy sem lehet.

Reggel 8 órakor a ref templomban gyűllek ösáze a tanítóegyesület tagjai, hol ünnepélyes istentisztelet volt. Az ünnepély fényét nagyban emelte, hogy éppen Ö felségének a királynak nevenapjával esett össze. Innen 8 órakor a székes- egyházba vonultak, hol az ünnepélyes szent misét maga a püspök ur Ö Méltósága mondotta.

A nagytemplomban színig meg volt telve közönséggel. Ott láttuk Csaba Adorján főispánt, dr. ,Vajay Károly polgármestert, Kőrösmezei Antal főjegyzőt, dr. Róth Ferencz törvényszéki elnököt, Kölcsey János törvényszéki bírót, továbbá a járásbíróság, ügyészség, katonai tisztikar képviselőit. És testületileg jelent meg a Szatmárvár- megyei Általános Tanítóegyesület Bodnár György kir. tanfelügyelővel. Igen sok tanitó érkezett, be a vidékről. A király nevenapja lévén, ott voltak az iskolák növendékei is.

Az ünnepélyes szent mise után a. város közgyűlési termébe vonult az ünneplő közönség, hol egy talpalatnyi üres_ hely sem volt. Az ünnepélyen a püspök ur Ö Méltósága is megjelent és számos előkelő tagja Sz&tmár város társadalmának. A gyűlés a Hymuusz eléneklésével vette kezdetét, melyet meghatóan adtak elő a ref. tanítóképző és kir. kath. tanítóképző növendékei. Erre Kótay Lajos egyesületi elnök lendületes szavakkal nyitotta meg az ülést, kinek indítványára a miniszter képviselőjét, Csaba Adorján főispánt, küldöttségileg hívták meg.

Az elnök eszmékben gazdag beszéde után Rozsos István igazgató . az árvaalap létesítése iránt lett indítványt, mely szerint egy szatraár- megyei tanitóárva díjtalanul vétessék fel az internátusba. Elfogadták egyhangúlag.

Majd Neubauer Elemér adta elő a tanítók háza létesitésének történetét. Kiemeli Bodnár György kir. tanfelügyelő*, aki nemes ügyszeretettel állott a mozgalom élén, s az ő működése tette lehetővé, hogy testet öltsön az eszme. Elismeréssel adózik dr Vajay Károly polgármesternek, dr. Falussy Árpád volt főispánnak, dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnek, Bakcsy Gergely ref. főgimn. igazgatónak, Kótay Pál műépítésznek, a szép palota tervezőjének és a Veszelovszkv testvéreknek, az internátus felépítőinek

Ezután Bodnár György kir. tanfelügyelő, mint az építő bizottság elnöke átadta az intézményt rendeltetésének, mire Halász Ferencz. az elhalt miniszteri tanácsos felett tartott gyönyörű

emlék beszédet, mit lapunkban egész terjedelmében közlünk.

Az egyesületi alapszabályok módosításáról Székely Árpád köri elnök tett előterjesztést, melynek kibővítése az internátus felállításával vált szükségessé. Ezután a »Tanitók háza« ellenőrzésére felügyelő tanácstagok választása következett, melynek hivatalból tagjai; Bodnár György kir. tanfelügyelő, elnöke, Kótay Lajos társelnök, Fábián István első jegyző, Neubauer Elemér igazgató, Némethy Sándor egyleti pénztárnok, Vladár Ferencz köri elnök, Marosán János II. jegyző, Székely Árpád köri elnök (Nagybánya), Irinyi Sándor köri elnök (Szinérváralja). Tagokul megválasztanak: Paládi Lajos, Székely József, Varga Benő, Tóth Júlia, Paladiné Joó Emma, Papp János, Jankovics János, Rozsos István (Nagybánya), Veres József (Nagysomkut), Siető Pál (Gacsály), Papp István (Pusztafentős).

Egyesületi alelnöknek Székely Árpád nagybányai állami elemi isk. igazgató választatott meg.

A tanitók háza kölcsöne ügyében oly intézkedés történt, hogy azt a tanítói nyugdíjalapnál olcsóbb kamat mellett helyezik el.

Az egyesület pénzkezeléséről Némethy Sándor pénztáros számolt be, a jövő gyűlés helyéül Szatmári jelölték ki. -- Gyűlés alatt olvasta föl Fábián jegyző Nárai Szabó Sándor államtitkár üdvözlő levelét s a közben érkezett sürgönyöket.

A pályadijak eredményéről [üu kézi munka tanítása] s Coedicatio [fiuk s leányok együttes tanítása] Papp János biraió bizottsági tagszámolt be és a jeligés levelek felbontása után kitűnt, hogy mindkét pályadijat 50—50 K Buti Vince szinérváraljai tanitó nyerte el. Vladár Ferenc köri elnök indítványára gróf Zichy János minisztert, Náray Szabó Sándor, államtitkárt dr. Boromisza Tibor megyés püspököt, Csaba Adorján főispánt, dr. Erőss Lajos debreceni ref. püspököt, Falussy Árpád volt főispánt, dr. Vajay Károly polgármestert, Ilosvay Aladar alispánt, Kőrösmezey Henrik min. tanácsost, dr. Kelemen Samu képviselőt Madarassy Dezsőt, a Széchenyi-Tarsulat igazgatóját és Kótay Pál iparisk. igazgatót disz-, illetve tiszteletbeli tagoknak választotta.

A közgyűlés befejeztével az ünneplő közönség a Tanítói inernálus helyiségeit tekintette meg, majd a vármegyei tanítónők áltál rendezett kézimunka-kiállitast Csaba Adorján főispán nyitotta meg.

A szép és emlékezetes nap méltó befejezést nyert az esti műkedvelői előadással. Bevezetésül Hankisz Blanka urhölgy Mátray Lajos szép pro- logját szavalta Gyönyörű divatos ruhája általános feltűnést keltett. Azután következett *A tél tündére« cimü színdarab, mely nagy tetszést keltett. Azután Bendiner Nándor ur zongora és Hermann László ur hegedű játékában gyönyörködtünk. A szutmárnémetii egyesített dalárdák is szép énekszámokat adtak elő. A legkellemesebb benyomásokkal tértünk haza. Riporter.

A szüret előtt.

Az 1909-iki rossz szőlőtermés után, mikor literéta mustnak 1—3 korona termelési költséggel vittük (vitték a szerencsésebbek, de igen sokan nem is szedték le a szüreti költséget, sem fedező nehány rósz bogyót) pincéinkbe, 1910. igen bő és jó szőlőtermelő évnek mutatkozott. Emberemlékezet óta nem volt oly óriási száma a fürtöknek, oly bő terméskilátás, mint 1910-re látszott.

S reánk is fért volna, mint termelőkre * az Isten áldása, de szüksége lett volna a bő termésre a borkereskedelemnek is.

Gazdáink az előző évek óriási és foiyton gyarapodó költségeiket kapták volna meg, kereskedőink pedig képesek lettek volna az 1909—1910. évben leapadt borkészletüket pótolni pincéjükben. A legnagyobb termés mellett sem eshettek volna az árak, kereskedőink a tömeges bevásárlás előtt állanak, nem kereskedés az, ahol kétéves borkészlet nincs.

E szép remények után, ma a szőlő leszedése előtt az ország kevés vidéke s e kis vidék kevés szőlőbirtokosa az, akit tavasztól őszig az elemi csapások megkíméltek, téli elpálása a rügyeknek, fogy* jég, vihar, peronospora-vész, munkatorlódás, munkáshiány, hallatlan munkabér és vincellér- zavar mind oly nyavalyái a szőlőtermelésnek, mi Szatmár- és Ugocsamegyék gazdáinak is kijutott.

Hála a gondviselésnek, ha voltak is bajok nálunk, mégis marad, sőt egyes községek és egyes birtokosok e kiváló év előnyét teljes egészében élvezhetik is.

Vannak azonban községek és egyes birtokosok, e különben szerencsés kerületben, kik majdnem teljesen elvesztették ez idei termésüket. A gyakori vihar és jégverés s a peronospora-vész 20-80% kárt tett. Több helyen nem fizetvén meg a termelési költség felét sem.

Hogy ez érzékeny veszteséget némileg elviselhetőbbé tegyük, jó iesz körültekinteni most szüret, előtt a szőlőben. A jégverte és peronos- porás fürtökön sok az elszáradt fürtrészlet, elszáradt bogyó, jégvert. féloldalt fonódó és félérett., féloldalt teljesen érő, végül az aprón maradt zöld bogyó.

A poronosporás szőlőben hasonlóan a fentihez elszáradt fürtrészletek és bogyók, éretlen fürtdarabok, zöld bogyók, éredő, de serét keménységű nagy bogyók.

A jégvert és peronosporát szenvedett birtokosok jól tennék, ha szüretkor a leszedett szőlőt megválogattatnák. Válogatással a must minőségét lényegesen javíthatják, mig e nélkül apasztják a mennyiséget és rontják a must minőségét.

Az elszáradt fürtrészek és bogyók szivacs- szerüleg magukba veszik még szedés alatt avagy később, mint a kádban az egészséges bogyók levét, onnan már a leggondosabb sajtolással sem szoríthatók ki. Ez elszáradt részek a nyár közepe óta, pár hónapon át bomlásnak, mint rothadás és korhadásnak lévén kitéve, egyrészt mint ilyen, másrészt pedig tartalmazván még az éretlen bogyó alkatrészeit, almasavat és csersavat fölös menyiségben viszi a bogyó levébe a mustba.

Utóbbi kettőre ott szükség nincsen, mert az egészséges bogyó héjából és a magvákból úgy is jut elég, igy a bort fanyarrá teszik, előbbiek pedig idegen anyagokat juttatnak a borba, megváltoztatván avagy különös izt adnak a bornak.

Hogy gazdáinknak alkalom adassék e csapás enyhítése végett ismereteik és tapasztalatuk gyarapítására, a foidmivelésügyi m. kir. miniszter ur »Körrendeietileg« utasította a szatmári szőlészeti és borászati kerületi felügyelőt is, hogy a Szinér- váralján levő állami szőlőtelep szüretére hívja meg a gazdákat.

Ma, tehát közvetlen a szüret előtt! kérve- kérem gazdáinkat, hogy a szerencsések tekintsenek vissza a befejezés előtt levő gazdasági évre s a műit természetes folyamataként jelentkezett előnyt, termésük értékesítésekor ne mulasszák el fe!haszná!ni; de viszont ne idegenítsék el a kereskedőket, kikre a jobb jövőben is szükségünk van. A kevésbbé szerencsések pedig, mint. a Szinérváralja vidékiek, a szinérváraljai állami szőlőbe október hónap 17—19. napjainak valamelyikén, mikor is gazdáink szívesen láttatnak,-